Hogyan módosítható a kiadott szabadság a munkáltató által?

Kellemetlenül érintheti a munkavállalót, ha a munkáltató a már kiadott szabadságot módosítani akarja. A szabadság módosítása, elhalasztása a dolgozónak kárt és többletköltséget is okozhat. Bizonyos esetekben a törvény mégis lehetővé teszi, hogy a munkáltató a szabadság kiadását elhalassza. Mikor és milyen feltételekkel módosítható a kiadott szabadság?

Rendelkezés a szabadsággal

A munkavállalót megillető szabadság kiadása során elsősorban a munkáltató döntése irányadó. A törvény ugyanis az ő kötelezettségévé teszi a szabadság kiadását. A szabadság időpontjáról tehát főszabály szerint a munkáltató dönt a törvényben megszabott keretek között.

A Munka Törvénykönyve szerint évente 7 munkanap szabadságot legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. Kivétel ez alól a munkaviszony első három hónapja, ami sok esetben egyben a próbaidőt is jelenti. A gyermekek és a fogyatékos gyermekek után járó pótszabadságot, valamint a szülői szabadságot szintén a munkavállaló által kért időpontban kell kiadni. E szabadságnapok lényegében a munkavállaló rendelkezése alatt vannak. Ám ebben az esetben is a munkáltató rendelkezik a szabadágkiadásról a dolgozó kérése alapján. A szabadság kiadására vonatkozó kérést a dolgozó legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt köteles bejelenteni.

A munkavállaló kéréséhez nem kötött szabadságnapok kiadása előtt a munkáltató köteles a dolgozót meghallgatni. Tehát a munkavállaló szempontját, igényét meg kell hallgatni, de nem kötelező ennek megfelelően kiadni a szabadságot. A szabadság kiadásánál is érvényesül viszont az általános előírás. A munkavállaló érdekeit a munkáltató méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni és a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően köteles eljárni. Így, ha például a munkavállaló időben közölte, hogy a nyáron mikorra foglalt le hosszabb utazást, akkor a munkáltató nem okozhat neki sérelmet azzal, hogy alapos ok nélkül másik időszakra adja ki a szabadságát.

A szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. E tekintetben a felek másképpen is megállapodhatnak, akár a munkaszerződésben, akár külön megegyezésben.

Hogyan módosítható a kiadott szabadság?

A szabadság kiadásának időpontját a munkáltató legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt köteles közölni a munkavállalóval. A szabadság kiadását követően felmerülhet olyan körülmény, amely szükségessé teheti a szabadság elhalasztását. Ahhoz, hogy a munkáltató egyoldalú döntéssel módosíthassa a kiadott szabadság időpontját szigorú feltételeknek kell megfelelnie.

A szabadság kiadását a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén halaszthatja el. Kivétel ez alól az apasági szabadság. E feltételek teljesülését szigorúan kell értelmezni. Például nem kerülhet sor a szabadság elhalasztására olyan gazdasági, illetve működési okból, amelyre a munkáltatónak számítania kellett. Szintén nem jó indok az olyan helyzet, amit a munkáltatónak a szabadság elhalasztása nélkül megfelelő munkaszervezéssel is tudnia kell kezelni. Ezen okok fennállása esetén is a halasztás legfeljebb csak 60 napra szólhat. Tehát az elhalasztott szabadságnak 60 napon belül meg kell kezdődnie.

A szabadság elhalasztására a szabadság megkezdéséig van lehetőség. Így akár a szabadság megkezdése előtt egy nappal is tehet ilyen intézkedést a munkáltató. A munkáltató köteles a halasztársa vonatkozó döntését írásban indokolni. Köteles továbbá a kiadás általa javasolt időpontját egyidejűleg közölni a munkavállalóval.

Amennyiben a munkáltató indokai nem alapozzák meg a szabadság elhalasztását, akkor a munkavállaló jogosult megtagadni a halasztásra vonatkozó utasítás teljesítését és emiatt hátrány nem érheti. Természetesen vita esetén a végső szót ebben a kérdésben a bíróság mondhatja ki.

Ha a szabadság kiadásának módosítása miatt a munkáltatót kár éri vagy költségei merülnek fel, akkor a munkáltató ezt köteles megtéríteni. Ilyen lehet például a lefoglalt utazás esetén elveszített részvételi díj vagy például az utazás módosításával járó többletköltség.

Mi történik, ha a szabadsággal a munkavállaló rendelkezik?

Több munkáltatónál gyakorlat, hogy a munkavállaló számára részben vagy teljesen átengedik a szabadságról való rendelkezést. Ez azt jelenti, hogy a munkavállaló „veszi ki” a szabadságot. Ő dönt az összes szabadságnapjának időpontjáról, nem csupán azokról a napokról, amelyekről a törvény szerint a dolgozó rendelkezik. A szabadságról való rendelkezés jogának átengedése sokszor nem ölt írásos formát, hanem a gyakorlatban alakul ki a felek viszonyában.

Ha a munkavállaló rendelkezik a szabadságával, akkor a munkáltató utóbb egyoldalúan dönthet a szabadság elhalasztásáról, ha a törvényi feltételek fennállnak? A munkáltató ebben az esetben is dönthet arról, hogy a szabadságot elhalasztja. Ennek oka, hogy ha a munkáltató úgy döntött, hogy a szabadság kiadásának jogát a munkavállalónak átengedi, akkor egyoldalúan jogosult arra is, hogy e jogot visszavegye magához és döntsön a szabadság elhalasztásáról. Ez alól kivételt képez például, ha a szabadság elhalasztásának jogáról a munkáltató lemondott a munkaszerződésben vagy a kollektív szerződésben. A törvénytől a munkavállaló javára vonatkozó eltérés ebben az esetben ugyanis nem tiltott.

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

- - - - - - - -

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó céllal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

A megbízható jogi képviselő

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

[email protected]

(1) 266-6621, (30) 692-9392

www.kocsis-iroda.hu, www.kocsisszabougyved.hu

Kövessen bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinteres