A „quiet vacationing” jelenség lényege, hogy a dolgozók hivatalos szabadság kivétele nélkül vonulnak háttérbe: online jelenlétet mutatnak, miközben valójában pihennek. A trend a hibrid munkavégzés elterjedésével erősödött fel, és egyre több cégnél vet fel bizalmi, valamint teljesítménymérési kérdéseket.

2026 februárjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 725 500, a nettó átlagkereset 509 200 forint volt - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Hiába javult az üzleti hangulat a magyar piacon, a VOSZ Barométer friss felmérése szerint a cégek többsége továbbra sem tervez érdemi béremelést. Bár nőtt az optimizmus és a beruházási kedv, a vállalkozások közel fele még a kötelező emeléseken túl sem tud többet adni dolgozóinak.

A választások után fókuszba került a Tisza Párt adóprogramja, amely jelentős átrendeződést hozhat a közterhekben. A tervek az alacsony jövedelműek és a fogyasztók terheinek csökkentését, valamint a magasabb jövedelműek nagyobb hozzájárulását célozzák. Szakértők szerint ugyanakkor a csomag komoly költségvetési kockázatokat is hordozhat, különösen a bevételkiesés miatt.

A legnagyobb HR-kockázatok már a belépés előtt felmerülhetnek, sokszor észrevétlenül, egy-egy megalapozatlan döntésben, különösen akkor, amikor a jogi, adózási és bérszámfejtési szempontok nem összehangoltan jelennek meg. A Niveus előadói, dr. Halmos Tamás ügyvéd és Bagdi Lajos partner, okleveles nemzetközi adószakértő a Fókuszban a „hard HR’’ workshopon ezt a kritikus helyzetet járják körül.

A magyar vállalkozásoknál mindennapos, hogy a tulajdonos maga látja el az ügyvezetést, akár díjazás nélkül is. Ez azonban társadalombiztosítási szempontból könnyen járulékhiányhoz vezethet, ha a cég csak a „nincs fizetés, nincs járulék” logikából indul ki. Bartók Szandra, a Niveus Payroll szakmai vezetője szerint a hatályos szabályok ennél jóval szigorúbbak.

8 kérdés és válasz, amelyek segítenek tisztán látni a passzív jövedelem témakörében. Sokan „ingyenpénzként” gondolnak rá, pedig a valóságban ez egy időben eltolt cserekereskedelem: ma fektetsz be rengeteg munkát vagy tőkét, hogy a jövőben minimális fenntartással is pénzt termeljen. Arra is adunk tippet, hogyan szerezhetsz passzív jövedelmet HR tanácsadóként.

Magyarországon jelenleg egykulcsos, 15 százalékos a személyi jövedelemadó. A világ nagy részén, különösen Európában azonban a többkulcsos adózás elterjedt. Milyen érvek szólnak a többkulcsos szja mellett? És mi ellene?

A bölcsődei munkakörökben a bérek szakképzettséggel (dajkaként) 437 920 forinttól indulnak, diplomás kisgyermeknevelőként pedig pedagógusi bért lehet kapni, ami gyakornokként 705 ezer forint.

Az előléptetés, promóció nem csupán titulusváltást jelent, hanem a munkavállalói életút kritikus mérföldköve is egyben. Szervezeti szinten ez a belső tehetséggondozás és az utódlástervezés visszaigazolása: annak elismerése, hogy az egyén kompetenciái, felelősségvállalása és teljesítménye túlnőtt a jelenlegi munkakörén.

A magyarok idén átlagosan nem költenek többet nyaralásra, mint tavaly, mégsem csökkent az utazási kedv. Sőt: egyre többen terveznek külföldi utat, miközben a finanszírozás is átalakul. A K&H friss kutatása szerint tehát hiába a drágulás, a pihenésről továbbra sem mondanak le a középkorúak.

Egy orosz milliárdos szerint radikálisan át kell alakítani a munkarendet a gazdasági válság kezeléséhez: napi 12 órás, heti hatnapos munkát javasol. Állítása szerint csak így alkalmazkodhat Oroszország a megváltozott globális viszonyokhoz – de vajon ez valódi megoldás, vagy csak még nagyobb terhet jelentene az embereknek?

Óriási különbségek jellemzik az EU munkaerőköltségeit: míg az átlag közel 35 euró (kb. 14 000 Ft) óránként, a skála 12 (kb. 4 800 Ft) és 57 euró (kb. 22 800 Ft) között mozog. Magyarország 15,2 euróval (kb. 6 100 Ft) az alsó harmadban van, miközben a bérek gyorsan nőnek. Mit jelent ez a versenyképesség szempontjából?