"A tehetséges gyerekek nem feltétlenül jó tanulók"

A közlemény szerint a tehetséggondozás témájában országszerte 95 Mentoráló intézmény rendelkezik követendő példákkal.

A Köznevelés az iskolában uniós forrásból megvalósuló kiemelt projekt átfogó célja, hogy javítsa az állami köznevelési intézményekben folyó munka minőségét, hatékonyságát, s ennek eredményeként a gyermekeknek kiegyensúlyozott, fenntartható oktatási rendszert teremtsen.

Tehetséggondozás az állami iskolákban: létezik?

A sikeres tehetséggondozási módszerekben közös, hogy a fejlesztés a gyermekek egyéni fejlődését szem előtt tartva, sokszor játékos formában történik, kihasználva mind a tanórai, mind a tanórán kívüli foglalkozások adta lehetőségeket.

Jó példa erre a Mentoráló intézmények egyike, a Szigethalmi Széchenyi István Általános Iskola, ahol azt ismerhetik meg a bemutató órákra és műhelymunkákra ellátogató pedagógusok, hogyan zajlik a matematikaoktatás területén a tehetséggondozás.

Egyed Jolán igazgatónő elmondta, hogy az iskolájukban folyó matematikaoktatás sikerének a titka, hogy a kisgyerekek érdeklődését játékos, kooperatív módszerekkel, eszközökkel keltik fel a tantárgy iránt, így ők cselekvő részeseivé, főszereplőivé válnak az óráknak. Ilyenek a matematikai tehetség kibontakoztatását segítő kooperatív technikák és az interaktív tábla használata, vagy a sakkmódszerek gyerekkori elsajátítása. Az iskolában mind a tanórákon, mind a "pluszmatekos" délutáni foglalkozásokon kiemelt figyelmet fordítanak a tehetséggondozásra.

A debreceni Szoboszlói Úti Általános iskolában a tehetséggondozás célja - ahogyan Dr. Pakurár Miklósné igazgatónő is hangsúlyozta a sajtóanyag szerint, az ígéretes tehetségek minél előbbi megtalálása és fejlesztése. Az iskolában mind a tanórák, mind a kiscsoportos foglalkozások keretében az egyéni fejlesztést helyezik középpontba. Az igazgatónő arra is felhívta a figyelmet, hogy a tehetséges gyerekek nem feltétlenül jó tanulók, különösen fontos számukra, hogy megtanuljanak együtt élni adottságaikkal, tehetségükkel.

A "nívócsoportos" foglalkozások keretében éppen ezért olyan készségek erősítését tűzik ki célul, mint a figyelem és a kreativitás, valamint a gyermekek új tanulási módszereket is elsajátíthatnak. Az iskolában folyó munkát és a módszerek kidolgozását négy "tehetségszakértő" segíti.
Az új módszereknek köszönhetően a diákok versenyképesebb tudáshoz jutnak. A Mentoráló intézmények havi rendszerességgel óralátogatási lehetőséget nyújtanak és műhelymunkát szerveznek az érdeklődő iskolák pedagógusai számára, ezzel segítve, hogy a példaértékű módszerek az összes állami iskolába eljuthassanak. A Mentoráló intézmények listája itt érhető el - olvasható a közleményben.

A fejlesztések öt jelentős területen zajlanak: intézményi fejlesztés, módszertani innováció, partnerség és hálózatosodás, szervezetfejlesztés valamint rendszerszervezés.