A versenyszféra nem lesz képes felszívni a közigazgatásból elbocsátandókat

A szakszervezeti vezető szerint az indoklás nélküli elbocsátás a magánszektor számára is "ragadós példa" lehet - legalábbis lát jeleket az ilyen irányú törekvésekre a kevesebb munkavállalót foglalkoztató cégeknél.

A kormánytisztviselőket és az önkormányzatoknál dolgozó köztisztviselői kart egybe számítva nyolcvan-kilencven ezer munkavállalót érinthet az indoklás nélküli elbocsátás januártól - ha a parlament elfogadja fideszes országgyűlési képviselők egyik nemrég benyújtott javaslatát - derült ki Pataky Péter MSZOSZ-elnök nyilatkozatából.

A szakszervezeti vezető szerint a "világ normális részén" a közszféra védettebb hely a versenyszférához képest, ellentételezéseként annak, hogy több kötöttséget állít: nem lehet akárki közszolga ugyanis - mondta.

Pataky Péter úgy látja: most mind a kormánytisztviselőknél, mind az önkormányzati köztisztviselőknél a lojalitás kerül előtérbe, nem pedig a szakértelem. "Ez pedig nem jó, mert ha nem a szakértelem dominál abban, hogy ki töltsön be egy állást, hanem az, hogy mennyire hű a főnökéhez vagy egy politikai ideológiához, az bizony rontja a közszolgálat minőségét" - szögezte le a szakszervezeti vezető.

Azt is mondta: nem szerencsés, hogy a mintegy 3,6 munkavállaló közül kilencvenezernek indoklás nélkül lehetne felmondani, míg mások estében indokolni kellene a felmondást. Ugyanakkor megjegyezte: óvatosan fogalmaz, "nehogy az jöjjön ki később, hogy mind a 3,6 milliónak indoklás nélkül fel lehessen mondani".

Lát ugyanis olyan, vállalkozói körökön belül elindult megközelítéseket - a kormányzati elképzelések analógiájára -, hogy a kisebb, tíz-húsz főt foglalkoztató munkaadóknál is bizalmi viszonyra épülőnek nyilvánítsák a munkaadó és munkavállaló kapcsolatát. "Egy kisvállalkozó is azt mondhatja:bizalmi viszonyra épül a munkavállalóimmal a kapcsolatom, miért kell nekem betartanom ilyeneket, hogy az elbocsátásnál az indoklás valós, meg okszerű legyen - sokkal egyszerűbb, ha indoklás nélkül elküldhetem őket" - fejtegette Pataky Péter.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter huszonöt-harmincezer fős elbocsátásról beszélt a közszféra vonatkozásában, de szerinte ezek közül elenyészően válnak majd munkanélkülivé, hiszen sokan nyugdíjba mennek közülük, a többiek pedig megtalálják számításukat a versenyszektorban, mivel jövőre a kormány három százalékos gazdasági növekedéssel számol. Hogy látja ezt az MSZOSZ? - hangzott a Közbeszéd felvetése.

Ez ennél sokkal bonyolultabb kérdés - reagált Pataky Péter. Lehet létszám stopot elrendelni, azaz a természetes fogyással üresedő helyekre nem vesznek fel új munkavállalókat. Lehet persze elküldeni "simán" is embereket.

A szakszervezeti vezető úgy látja: ahogy az előző kormányok, ez a mostani kabinet sem teszi meg azt a lépést, hogy előbb megszabná a feladatokat és ahhoz igazítaná a közigazgatás szervezetét.

Másfelől: hiú álomnak tartja, hogy az állam- és közigazgatásból kikerülő embereket a versenyszféra képes lenne felszívni. "Más szakértelem kell a közigazgatásban, mint a versenyszférában - nagyon sok területen. Másfelől a versenyszféra - ha optimisták vagyunk most kezd visszatérni a válság előtti foglalkoztatási szintre.

Tavaly százezerrel csökkent a munkahelyek száma a versenyszférában; először ez áll vissza, vélhetően a korábban ott dolgozott munkatársakkal. Ez pedig nem biztat bennünket arra, hogy egy újabb ekkora tömeget fel tudjon szívni a szektor" - érvelt az MSZOSZ elnöke.