Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő Megjelent: 4 éve

Demonstrálnak a pedagógusok: harmincezer állás a tét

Demonstrációt tart a pedagógusnapon, június 3-án öt szakszervezet a fővárosban, az Emberi Erőforrások Minisztériuma előtt. Az érdekképviseletek a pedagógusok munkaterheinek növekedésétől, jelentős elbocsátásoktól tartanak, illetve a köznevelési és a szakképzési törvény bevezetésének elhalasztását követelik.

- A tüntetés, a sztrájk alapjog, így hát sok sikert kívánok a szakszervezeteknek a pedagógusnapi demonstrációjukhoz - nyilatkozta Hoffmann Rózsa az érdekvédők keddi bejelentésére reagálva. Az oktatási államtitkár szerint amúgy a szakszervezetek elferdítik a tényeket, minden valós alap nélkül riogatják elbocsátással az oktatásban dolgozókat. Szerinte a szakszervezetek nem tudják semmivel sem alátámasztani a többezres, vagy tízezres elbocsátásról szóló állításokat. Úgy látszik, "a pánikkeltés az egyik fegyverük" - mondta. Hozzátette: az érdekvédők által követelt 20 százaléknál nagyobb mértékű lesz a béremelés, igaz, nem 2013 januárjától, hanem csak jövő szeptembertől. Állítása szerint ugyanis van pénz a fizetések megemelésére, több is, mint amit követelnek.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet (MKSZSZ) és az Oktatási Vezetők Szakszervezete (OKVSZ) követeli, hogy a köznevelési és szakképzési törvény bevezetését előkészítetlenség miatt egy évvel halasszák el, továbbá a közszféra alkalmazottai, a pedagógusok, a nevelő-oktató munkát segítők 2013. január 1-től 20 százalékos fizetésemelést kapjanak.

Galló Istvánné, a PSZ elnöke azt mondta: társadalmi összefogást hirdetnek a magyar közoktatásért. Szerinte a szülők nagy része nem ismeri az oktatásban jelenleg zajló átalakítások, folyamatok gyermekeikre hátrányos következményeit.

Színvonalas, a XXI. század követelményeinek megfelelő közoktatáshoz minden gyermeknek joga van, és a mindenkori hatalomnak kötelessége ezt biztosítani - szögezte le az érdekvédő, aki kijelentette: nincs tovább türelem, nincs tovább megértés.

Kiemelte: ha a közoktatásban és a szakképzésben tervezett változtatásokat végrehajtják, jóvátehetetlen károkat fognak okozni. Mint mondta, az érdemi egyeztetések elmaradtak és a szakszervezetek, a szakmai szervezetek bevonása nélkül készült el a köznevelési és szakképzési törvény, mára azonban világossá vált, mindkettő súlyosan gyermek- és pedagógusellenes.

Bírálataikat sorolva kitért arra, nem lehet támogatni azt a tervet, amely a tankötelezettség korhatárát 16 éves korban állapítja meg, és ezzel a közoktatás irányítói szerint is több ezer pedagógus kerül utcára. Nem lehet támogatni azt sem, amely az általános iskolát végzett tanulók felét a hároméves szakképzésbe irányítaná, ezzel esélyt sem adva, hogy jól képzett munkások legyenek, vagy sikeres érettségit tegyenek; mint ahogy nem lehet azt sem támogatni, hogy a gimnáziumi férőhelyek számát 40 százalékkal csökkentsék, és csak a kiváltságos tanulók számára legyen biztosítva olyan középiskola, ahonnan a felsőoktatásba továbbléphetnek.

Kifogásolta, hogy köznevelési törvény a szükséges feltételek megteremtése nélkül 3 éves kortól minden gyermek számára kötelezővé teszi az óvodát, és a nagyobbaknak az egész napos iskolát. Nem lehet támogatni olyan törvényt, amely a sokat emlegetett pedagógus-életpályamodellt egy elfogadhatatlan minősítési rendszerrel párosítja. Az ígért magasabb bérért cserébe, a pedagógusok 40 órás heti munkaidejének 80 százalékával az intézményvezető rendelkezik; ez a burkolt óraszámemelés a munkaterhek radikális növekedésével fog járni - sorolta, megjegyezve: a csökkenő pedagóguslétszámból pedig automatikusan következik a technikai létszám csökkentése. A béremelés bevezetésének határidejét folyamatosan módosítják, mert nem merik kimondani, hogy több ezer elbocsátott pedagógus megtakarított pénze lesz a fedezete az ígéret betartásának - fejtette ki.

Szerinte a közoktatás központosítása adja meg a lehetőséget, hogy a kormányhivatalok intézményeket vonhassanak össze, zárhassanak be. Szólt arról is, hogy május közepe van és hiányoznak a törvény végrehajtási rendeletei, amelyek elengedhetetlenek az értelmezéshez, hiányoznak a fenntartóváltás részletei is, és nem álltak fel a járási kormányhivatalok, még a vonatkozó parlamenti döntés sem született meg. A szakszervezeti vezető jelezte: a demonstráció végén petíciót szeretnének átadni a kormányzat számára.

Tollner József, a PDSZ elnökségi tagja szerint a pedagógusok 25 százalékát, 30 ezer embert bocsáthatnak el. Ez fakadhat a pedagógusok óraszámának akár 18 százalékos emeléséből, a tankötelezettség korhatárának csökkentéséből, a szakiskolákban a közismereti órák maximum 33 százalékban való meghatározásából, az osztályösszevonásokból - sorolta. Úgy látta: nem lesz lehetőség az eddigi pedagógiai programok végrehajtására sem.

Tóth József, az MKSZSZ elnöke kiemelte: az intézmények megkurtított költségvetésében már nincsenek munkahelyi pluszforrások. Mindenki tudja, hogy az oktatásba való befektetés nélkül nincs gazdasági fellendülés - mutatott rá. Nincs szörnyűbb olyan dolgozóval találkozni, akinek nettó bére 70-75 ezer forint - mondta, hozzátéve: nem tartják szerencsésnek a szakképzési törvény módosítását sem, aminek következménye lehet, hogy 7-8 ezer jól képzett szakember kerülhet utcára.

Somogyi László, az OKVSZ elnöke aláhúzta: az a bizonytalanság, ami az oktatási intézményekben uralkodik, a lehető legrosszabb, ami történhet. Minden bizonytalanság a gyerekeken csapódik le - fogalmazott.

Példaként említette, nem világos, hogy a jelenlegi fenntartók szerepe mi lesz a jövőben. A legtöbben most a vagyont próbálják kimenekíteni, és így az amúgy sem jó helyzetben lévő iskolák "továbbgatyásodnak majd" - jegyezte meg. Kitért arra is, nagyon nagy bajt okoz az egyeztetés hiánya.
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Csökkent szeptemberben a németországi munkanélküliség

Szeptemberben csökkent a munkanélküliek száma és a munkanélküliségi ráta Németországban. Teljes cikk

Sokkal többen dolgoznak, mint tíz éve

Az elmúlt tíz évben több mint 660 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma Magyarországon, a versenyszférában például 430-440 ezerrel dolgoznak... Teljes cikk

Eladósodottságra és munkanélküliségre hivatkoznak a számlát nem fizető magyarok

Enyhén romlott a fizetési morál Magyarországon a vállalati és lakossági ügyfelek körében egyaránt az EOS nemzetközi pénzügyi szolgáltató idei felmérése szerint. Teljes cikk

Az ősz a HR-rendezvények ideje - ez volt a szezonnyitó

A Pannonjob Kft. szervezésében a Dunántúl egyik legjelentősebb HR szakmai rendezvényére került sor szeptember közepén Székesfehérváron. A több... Teljes cikk

Nyugdíj 40 év munka után: a férfiaknak is megadná a Jobbik

A Jobbik alelnöke szerint a tervezettnél magasabb szociális adóbevételek lehetővé teszik, hogy a férfiak is nyugdíjba mehessenek 40 év munkaviszony... Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár

Sztrájkolnak a vízügyesek az alacsony bérek miatt

Elhatárolódik a Vízügyi Szakszervezetek Országos Ágazati Szövetsége (VSZOÁF) a Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti...