Egészségügyi juttatásra harapnak a kelet-európai tehetségek
Az európai munkaadók a teljes bérköltség 5,3 százalékát költik a munkavállalók számára nyújtott egészségügyi szolgáltatásokra - idézi a Világgazdaság a Mercer friss kutatását, amelynek kérdéseire 24 európai ország közel 800 vállalata válaszolt.
Azon országok vállalatai, ahol a közegészségügyi rendszer finanszírozása általános adóztatáson alapszik, a fentebb említett 5,3 százaléknál is többet költenek: Angliában a társaságok például átlagosan 7 százalékot. Ezzel szemben azon országokban, ahol az egészségügyi rendszer finanszírozása a társadalombiztosításon keresztül történik, az átlagos munkaadói ráfordítás az összes bérköltség 4,6 százaléka.
Az európai számok jó pénzbeli értéket képviselnek az USA-éval szemben, ahol is a munkáltatói egészségügyi juttatásokra történő ráfordítás a bérköltségek 15,4 százalékát teszik ki. Az európai vállalatoknál egyébként a legáltalánosabb juttatás a vállalati táppénz, amelyet a cégek csaknem háromnegyede nyújt. Az összes válaszadó több mint fele ad jövedelemtámogatást hosszú távú munkaképtelenséggel sújtott munkavállalói számára, míg az USA-ban szinte általánosnak számító fogorvosi juttatásokat az európai válaszadók csupán egyharmadánál több nyújtja.
Az európai cégek is a munkavállalók egészségének és termelékenységének javítását hivatott programok széles körét nyújtják, nevezetesen több mint fele egészségügyi szűréseket, tagságot tornatermekben, illetve egyharmada más testedzéssel kapcsolatos juttatásokat. Olyan munkavállalói támogatási programokat is lehetőséget teremtenek, amelyek a kollégák személyes és a munkájával kapcsolatos problémáit oldják meg, mint például a dohányzásról való leszoktatást segítő programokat vagy az étrendi tanácsadást. A válaszadók fele ajánlja fel a szabadság rugalmas felhasználhatóságát, illetve ennél is többen a rugalmas munkaidőt.
Noha a Mercer felmérésében csupán 16 hazai cég vett részt, s így nincs miből általánosítani, annyi azért kiderült, hogy ezen vállalatok fele érdekelt a dolgozói egészségügyi programok költségnövekedésében, hiszen az egészségügyi kiadások a foglalkoztatók többségénél nőttek vagy változatlanok maradtak. A vállalatok hetven százaléka véli úgy, hogy az elkövetkező években ezek a költségek még tovább növekednek. A munkáltatók többsége azonban nem óhajt változtatni a munkavállalóknak nyújtott egészségügyi juttatási rendszerén, illetve annak finanszírozásán a költségek jövőbeni növekedésének ellenére sem.
A megkérdezett magyar cégek átlagosan a bérek 6,1 százalékát költik egészségügyi juttatásokra, több mint kétharmaduk egyáltalán nem várja el, hogy az alkalmazottak hozzájáruljanak ezen költségekhez. Az is kiderült, hogy míg a cégvezetők könnyedén hozzáférnek a munkavállalói hiányzások szintjével kapcsolatos adatokhoz, addig a betegségek okával kapcsolatos számok csupán a cégek felének érhetők el, és az ezen hiányzások okozta költségeket mutató adatokat is alig több mint egyharmaduk ismeri. A Mercer felmérése alapján Magyarországon az átlagos éves hiányzási napok száma 8,3, fő okként az érrendszeri, a rákos, az ízületi megbetegedések és a stressz, illetve a mentális problémák említhetők meg.
Amennyiben a felmérés összes résztvevőjének válaszait nézzük, akkor az európai tendenciák jól mutatják, hogy az egészségügyi juttatások és szolgáltatások nyújtásával a tehetségeket próbálják megszerezni és megtartani a cégek, de természetesen az egészségügyi kockázatok menedzselése és a termelékenység, a teljesítmény javítása miatt is fontos ez a cégeknek.
Steve Clements, az európai egészségügyi felmérés igazgatója szerint a válaszadók több mint kétharmada gondolja úgy, hogy nehezebben tudnák megtartani a legjobban teljesítő munkavállalókat, ha nem nyújtanák az egészségügyi juttatások széles körét. Az egészségügyi programokat leginkább a kelet-európai fejlődő országokban használják úgy, mint a munkaerő megnyerésének egyik fő eszközét, mivel a nyugati gazdaságokba történő kivándorlások következtében hatalmas hiány keletkezett a tehetségek munkaerőpiacán. Nyilvánvalóan azokban az országokban, ahol az állami egészségügyi ellátás viszonylag gyenge lábakon áll, ott az egészségügyi juttatások komoly értéket képviselnek a munkavállalók számára.
Világgazdaság
Az európai számok jó pénzbeli értéket képviselnek az USA-éval szemben, ahol is a munkáltatói egészségügyi juttatásokra történő ráfordítás a bérköltségek 15,4 százalékát teszik ki. Az európai vállalatoknál egyébként a legáltalánosabb juttatás a vállalati táppénz, amelyet a cégek csaknem háromnegyede nyújt. Az összes válaszadó több mint fele ad jövedelemtámogatást hosszú távú munkaképtelenséggel sújtott munkavállalói számára, míg az USA-ban szinte általánosnak számító fogorvosi juttatásokat az európai válaszadók csupán egyharmadánál több nyújtja.
Az európai cégek is a munkavállalók egészségének és termelékenységének javítását hivatott programok széles körét nyújtják, nevezetesen több mint fele egészségügyi szűréseket, tagságot tornatermekben, illetve egyharmada más testedzéssel kapcsolatos juttatásokat. Olyan munkavállalói támogatási programokat is lehetőséget teremtenek, amelyek a kollégák személyes és a munkájával kapcsolatos problémáit oldják meg, mint például a dohányzásról való leszoktatást segítő programokat vagy az étrendi tanácsadást. A válaszadók fele ajánlja fel a szabadság rugalmas felhasználhatóságát, illetve ennél is többen a rugalmas munkaidőt.
A megkérdezett magyar cégek fele törődik az egészségünkkel
Noha a Mercer felmérésében csupán 16 hazai cég vett részt, s így nincs miből általánosítani, annyi azért kiderült, hogy ezen vállalatok fele érdekelt a dolgozói egészségügyi programok költségnövekedésében, hiszen az egészségügyi kiadások a foglalkoztatók többségénél nőttek vagy változatlanok maradtak. A vállalatok hetven százaléka véli úgy, hogy az elkövetkező években ezek a költségek még tovább növekednek. A munkáltatók többsége azonban nem óhajt változtatni a munkavállalóknak nyújtott egészségügyi juttatási rendszerén, illetve annak finanszírozásán a költségek jövőbeni növekedésének ellenére sem.
A megkérdezett magyar cégek átlagosan a bérek 6,1 százalékát költik egészségügyi juttatásokra, több mint kétharmaduk egyáltalán nem várja el, hogy az alkalmazottak hozzájáruljanak ezen költségekhez. Az is kiderült, hogy míg a cégvezetők könnyedén hozzáférnek a munkavállalói hiányzások szintjével kapcsolatos adatokhoz, addig a betegségek okával kapcsolatos számok csupán a cégek felének érhetők el, és az ezen hiányzások okozta költségeket mutató adatokat is alig több mint egyharmaduk ismeri. A Mercer felmérése alapján Magyarországon az átlagos éves hiányzási napok száma 8,3, fő okként az érrendszeri, a rákos, az ízületi megbetegedések és a stressz, illetve a mentális problémák említhetők meg.
Kelet-Európában számít a leginkább az egészségügyi juttatás
Amennyiben a felmérés összes résztvevőjének válaszait nézzük, akkor az európai tendenciák jól mutatják, hogy az egészségügyi juttatások és szolgáltatások nyújtásával a tehetségeket próbálják megszerezni és megtartani a cégek, de természetesen az egészségügyi kockázatok menedzselése és a termelékenység, a teljesítmény javítása miatt is fontos ez a cégeknek.
Steve Clements, az európai egészségügyi felmérés igazgatója szerint a válaszadók több mint kétharmada gondolja úgy, hogy nehezebben tudnák megtartani a legjobban teljesítő munkavállalókat, ha nem nyújtanák az egészségügyi juttatások széles körét. Az egészségügyi programokat leginkább a kelet-európai fejlődő országokban használják úgy, mint a munkaerő megnyerésének egyik fő eszközét, mivel a nyugati gazdaságokba történő kivándorlások következtében hatalmas hiány keletkezett a tehetségek munkaerőpiacán. Nyilvánvalóan azokban az országokban, ahol az állami egészségügyi ellátás viszonylag gyenge lábakon áll, ott az egészségügyi juttatások komoly értéket képviselnek a munkavállalók számára.
Világgazdaság
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
További cikkek
Kötelező képzést ír elő képviselői számára a munkahelyi zaklatások megelőzésére az EP
Az új szabályok 2024. július 16-tól lesznek kötelezőek. Teljes cikk
Utcára vonultak a pedagógusok Brüsszelben
A megmozduláson több mint ötezren vettek részt. Teljes cikk
A brit dolgozók 78 százaléka a munkahelyi stressz miatt mondana fel
A brit gazdaság csak tavaly 17,1 millió nap betegszabadságot veszített a munkahelyi stressz és szorongás miatt. Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- Dolgozói motiváció 2024 - top 10 nem pénzbeli motivációs eszköz 4 hete
- Céges kerékpárflottával is fel lehet lépni az ingázás okozta stressz ellen 1 hónapja
- Hálapénz elfogadása miatt ítéltek el egy debreceni orvost 1 hónapja
- Temetési segély 2 hónapja
- Levonás jöhet a SZÉP Kártyákra! - Erre a határidőre érdemes figyelni! 2 hónapja
- Rémisztő adatok: az orvosok harmada menekülne az állami egészségügyből, nem a pénz miatt 2 hónapja
- BM: tovább nő az ápolók és az egészségügyben dolgozók bére 2 hónapja
- Szakdolgozók száma a magyar egészségügyben - grafikon 3 hónapja
- Romániában általános sztrájkkal fenyegetnek az egészségügyi szakszervezetek 3 hónapja
- Juttatási keret 2024-ben 3 hónapja
- Emelné az egészségügyi dolgozók bérét a Párbeszéd 3 hónapja