Miért nem várhat az informatikai oktatás reformja?

A beszélgetést az IVSZ elnöke, Laufer Tamás nyitotta meg, aki felvezette a problémát. Pár évvel ezelőtti felmérésükből kiderült, hogy csak a hazai piacról több mint 10 000 informatikus hiányzik. A technológia olyan gyorsan fejlődik, amit az oktatás nem képes a megfelelő ütemben követni. Már most jelentősen kevesebb a szakember, mint amennyire szükség lenne, és ha nem találunk rá megoldást, ez a hiány tovább nő. A szakadék a frissen végzettek tudása, gyakorlati ismerete és a piac változó és sokrétű igénye között egy olyan probléma, ami mellett nem mehetünk el szó nélkül.

Arról, hogy a jelenleg tapasztalható szakemberhiány pontosan kikből áll, kiket keres a piac, a résztvevők hasonlóan vélekednek. Nem feltétlenül a diploma megléte a kérdés. Sokkal fontosabb a gyakorlati tudás. Egy jó egyetemen szerzett diploma még nem jelenti azt, hogy a pályakezdő szakember a megfelelő ismerettel bír, és munkát talál. A legtöbb vállalat kénytelen maga megadni a leendő munkatárs számára a szükséges tréninget, és ez az akár több hónapos betanítási folyamat komoly extra terheket ró a vállalatokra. Mindezt elfelejthetnék, ha az iskolapadból olyan jelentkezők állnának fel, akik ismerik a gyakorlati folyamatokat, képesek szinte azonnal alkalmazni megszerzett tudásukat, és teljes értékű munkatárssá válni.

Az elhangzott vélemények szerint az általános és középiskolai oktatás nem ad megfelelő tudást: a mai programozási nyelveket ismerő, jó oktatókat azonnal levadássza a piac, és elhagyják a pedagógiai pályát. Ma az oktatásban aktívan tevékenykedő oktatók többsége nem rendelkezik versenyképes piaci tudással, így azt átadni sem képes.

Szigeti Ádám, az EMMI Felsőoktatásért Felelős Államtitkárságának politikai főtanácsadója szerint az állami oktatás célja is hasonló, ezért is hozták létre a duális képzéseket, de hozzátette, hogy a piac ritmusához képest ők lassan képesek reagálni. Így mire egy probléma megoldódik, két másik vetődik fel.

Vállalkozói körökben szerencsére sokkal rugalmasabban tudnak lépéseket tenni, de az állami oktatás megreformálása nélkül nem lesznek képesek betölteni a hiányt. A Skool társalapítója, Major Zsófi rámutatott a lényegre, amikor azt mondta, hogy ma már a számítástechnikai alaptudás pont olyan szükségszerű, mint megtanulni írni és olvasni. Az oktatásnak pedig ebbe az irányba kell mozdulnia, fel kell ismerni, hogy az írás és olvasás oktatása mellett a technológiai tudás elsajátítása is az alaptanterv része kell, hogy legyen.

A kisdiákok elképesztően fogékonyak az új ismeretek iránt. Guzsaly Péter a KódGarázstól elmesélte, hogy egy 10 hetes kurzus végére a 10 év körüli srácok és lányok képesek egy videojátékot programozni. Sőt olyan szintű tudásra tesznek szert, hogy ha ez jogilag is megoldható lenne, akkor akár junior fejlesztői pozíciót is kaphatnának nagy nemzetközi technológiai vállalatoknál.

Vinnai Balázs szerint a felsőoktatás nem arra van kitalálva, hogy a munkaerőpiac piramisának minden szintjére szakembereket képezzenek. A valóságban az „újkori kékgallérosokból” a legnagyobb a hiány. Ezt a minőségi szakadékot IT szakemberként Vinnai Balázs is tapasztalta. A szakadék áthidalása céljából több társával együtt létrehozták az állásgaranciát ígérő, kifejezetten gyakorlati fókuszú programozó magániskolát, a Codecool-t, ahol valós problémák megoldásain keresztül készítik fel a hallgatókat a munkavállalásra. Vinnai szerint a naprakész elméleti és gyakorlati tudás sokkal fontosabb, mint az, hogy egy hallgató deriválni vagy integrálni tudjon. A 18 hónapos képzésük végén a cégek azt a szakembert kapják majd meg, akikre szükségük van. Talán pont a most hiányolt és a következő 10 ezer kódolót.