Több problémát is felvet a szakképzési rendszer átalakítása

Szabó Bálint, aki előadásában az új OKJ kialakításnak elveiről számolt be, elmondta: készen van egy OKJ-munkaanyag, de még folynak az egyeztetések. Terveik között szerepelt a gyakorlati óraszámok és a gazdálkodó szervezetek érdekeltségének növelése, a szakmai záróvizsgák idejének rövidítése, komplex szakmai vizsga bevezetése (modulok szerinti számonkérés helyett), illetve a modulvizsgák lehetővé tétele, azaz a beszámíthatóság megteremtése. Fejlesztőmunkájuk eredményeként 50 százalékkal nőtt (mintegy 2300 óra) a gyakorlati órák száma, valamint lecsökkent maximum két napra a szakmai záróvizsga ideje.

A kamara eddig 48 szakképesítést dolgozott át, illetve elkészített egy egységes, gyakorlatorientált és felhasználóbarát központi tananyagot, amelyben 90 százalékban meghatározták, mit kell oktatni, a fennmaradó 10 százalék pedig az úgynevezett "szabad sáv". A szakmai és vizsgakövetelmények gondozása és karbantartása ezután is az MKIK feladata lesz, és közreműködnek a pályaválasztási rendszerben.

Továbbra is cél az OKJ egyszerűsítése, egy átláthatóbb struktúra létrehozása - jelenleg ugyanis 429 alap szakképesítés és 2734 modul van, melyek mind a pályaválasztás előtt állók, mind a munkaadók számára nehezen átláthatók. Az MKIK emellett fontosnak tartja a szakmai kompetenciák folyamatos mérését is. Az MKIK tavaly novemberben kötött 124 szakképzést érintő keretmegállapodást a Nemzetgazdasági Minisztériummal, melynek értelmében ezekhez a képzésekhez az MKIK delegál vizsgaelnököt. Szabó Bálint megjegyezte: várhatóan 2011 novemberére befejeződik az OKJ átalakítása, ám hogy mikor lép hatályba, még kérdéses.

Bruckner László, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet főigazgató-helyettese a szakképzési rendszer átalakításáról tartott előadást. Az új köznevelési törvény szerint a szakiskola - mely az OKJ szakképesítést nyújtja - hároméves lesz. A 9. évfolyamban közismereti tárgyakat tanul a diák nagyobb arányban, illetve csoportos iskolai tanműhelyben gyakorlati oktatáson vesz részt, majd 10-11. évfolyamban tanulószerződéssel kikerülnek a gazdálkodó szervezethez, hogy a speciális képzéseket elsajátítsa. Plusz két év alatt pedig érettségit szerezhet. A szakmai vizsgákat illetően megjegyezte: csökkennek az ezekhez kapcsolódó adminisztrációs feladatok.

Változás továbbá, hogy a szakközépiskolai képzést beillesztik az OKJ-ba, a felsőfokú szakképzést azonban kiveszik, és a felsőoktatáshoz csatolják. Henczi Lajos felnőttképzési szakértő, a Budapesti Gazdasági Főiskola docense kérdésünkre elmondta: a gazdaság szereplőinek kedvez az új szakképzési koncepció, hiszen megerősíti a modul- és kompetenciaalapúságot. "A gazdaságnak mindig is a gyakorlatorientált képzés állt érdekében, és ha az új elképzelés ezt támogatja, akkor a gazdaság szereplői ennek csak örülnek. A modulalapú rendszer pedig idő- és költségtakarékos, hiszen nem kellene újra megszerezni a már elsajátított tudást, ha valaki további szakképzésben venne részt."

Hozzátette: intézményi oldalról azonban több probléma is felmerül. "A legsúlyosabbat én a képzőintézmény hivatásának körvonalazásában látom. Mi ugyanis a fontos egy 14-18 éves fiatal esetében: szakmát tanítani vagy személyiséget fejleszteni - ami később egyébként nem pótolható? Félő, hogy a mostani elgondolásban az e kettő közötti egyensúly nem teremthető meg, nem lehet egyszerre szakmailag és emberileg is ugyanolyan szinten nevelni" - jegyezte meg a szakértő. Éppen ezért a köznevelési és szakképzési törvény összehangolását rendkívül fontosnak tartja.

"Úgy látom, az egyeztetési szándék megvan, azonban számos kérdést kell még tisztázni. Például el lehet-e kezdeni 14 évesen a szakképzést és így be lehet-e számítani a tankötelezettségi kort? Mi történik akkor, ha a diák meggondolja magát, és nem kívánja folytatni a megkezdett szakképzést? Jelen állás szerint ugyanis, ha valaki érettségit szeretne vagy erre épülő szakmát, akkor vissza kell mennie az alapokhoz, és arra kell ráépítenie egy új szakmát, tehát bizonyos elemeket újra kell tanulnia" - foglalta össze Henczi Lajos.

A gazdálkodó szervezetek érdekeltségének növelésével a szakértő is egyetért, habár véleménye szerint kevés gazdasági szereplőt (csupán 1-2 százalékát az érdemleges vállalati körnek) inspirál az, hogy tanulói terepet biztosítson a diákoknak. "A fő ok valószínűleg az, hogy nem érzik magukat anyagilag motiváltnak arra, hogy bekapcsolódjanak a képzésbe" - fűzte hozzá. A felnőttképzés helyzetét a docens igen kedvezőtlennek látja. "Óriási forráshiány van a felnőttképzésben, alig tapasztalható aktivitás. Nagyon visszaestek a források, a korábban rendelkezésre állókat átcsoportosították, holott mind az állami, mind pedig a magánintézmények részéről mutatkozik igény e képzés indítására. Az anyagi gondokhoz képest tehát eltörpülnek a rendszerbeli nehézségek, például a vizsgák hossza és a modulok nagy száma. Természetesen ezek valódiak, de csak akkor lennének égető problémák, ha nagyobb mozgás lenne a felnőttképzés piacán" - összegezte Henczi Lajos.

edupress.hu