A béren kívüli juttatások dönthetik el a dolgozókért vívott harcot 2019-ben
Mi lesz veled magyar cafeteria? Így szól az egyik legizgalmasabb álláspiaci kérdés. Az adókedvezmény megszüntetése nem hozza el a világvégét. A juttatásokra szükség lesz, mert hosszabb távon extra motivációt jelentenek a munkavállalóknak. Nagy a felbolydulás, és az előző évekkel ellentétben most nem lehet általánosságban előre jelezni, hogy milyen megoldásokat választanak a cégek 2019-re. Csomó egyedi modell fog működni. Balázs Krisztiánnal és Fata Lászlóval beszélgettünk.
Az idén nyáron elfogadott módosítások miatt januártól csak a Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP kártya) cafeteria elem őrzi meg adókedvezményét, az összes többi forma elbúcsúzik tőle. Az Edenred Magyarország 2018 augusztusában készített reprezentatív felmérése szerint a munkáltatók döntő többsége még gondolkodik azon, hogy milyen béren kívüli juttatásokat adjon januártól a munkatársainak.
Fata László juttatási szakértő, a Cafeteria TREND alapítója elmondta lapunknak, hogy a cafeteria adókedvezményének megvonása miatt nagy a felbolydulás, és az előző évekkel ellentétben most nem lehet általánosságban előre jelezni, hogy milyen megoldásokat választanak a cégek 2019-re. „Csomó egyedi modell fog működni” - mondta. Azt javasolja, hogy gondolják végig a cégvezetők és a HR-esek, milyen céllal adták eddig a juttatásokat, és a szerint folytassák a jövőben, ami korábban bevált, vagy a céloknak megfelelően válasszanak új megoldásokat. „Ha lényegében bérként adták, akkor a béremelés lehet a megoldás, ha gondoskodni szándékoztak a dolgozóikról, például az egészségmegőrzésre, lakhatás támogatására stb. fektették a hangsúlyt, akkor nem fog működni a pénz, jobb megoldás a szolgáltatók juttatási elemei közül választani a céloknak megfelelők közül, még akkor is, ha többe fog kerülni, mint korábban.”
Ez utóbbi mellett teszi le a voksát Balázs Krisztián, az Edenred Magyarország ügyvezető igazgatója: „A bérbe építve a juttatások elveszítik extra motiváló erejüket. A tapasztalat azt mutatja, hogy a béremelés - azaz a juttatás bérbe építése - csupán 3-4 hónapig motivál, utána nem. Ezzel szemben a juttatások általában a gondoskodásról szólnak. Azaz nem pusztán anyagi ösztönzők, hanem motivációs eszközök is, ezért jobb megoldás a fenntartásuk, mint a bérbe építésük vagy elhagyásuk.” Az Edenred felmérésében a többség sem az egyéb juttatásokat (53%), sem a kedvezményesen juttatható százezer forint készpénzt (34%) nem integrálná a havi fixbe. Balázs Krisztián a motiválásra a „jelenléti bónusz” bevezetését hozta példaként. Ennek hatására egy olyan gyárban, ahol idénymunkák idején rendszerint eltűntek a dolgozók némi plusz reményében, a bónusz után szívesebben maradnak bent dolgozni.
Balázs Krisztián: Az adókedvezmény megszüntetése lényegében nem jelent változást. A juttatásokra továbbra is szükség lesz, hiszen extra motivációs erejüket megőrzik
„Az adókedvezmény megszüntetése lényegében nem jelent változást. A juttatásokra továbbra is szükség lesz, hiszen extra motivációs erejüket megőrzik” - mondta Balázs Krisztián. Hozzátette, hogy gazdasági szempontból nem fog jobban járni a munkáltató (eddig 40,71% adót fizetett, 2019-től 85%-ot fog, amennyiben megtartja a juttatások nettó összegét), viszont a magas fluktuáció és a munkaerőhiány miatt a dolgozók szociális jóléte, ösztönzésük fenntartása előbbre való ennél. Az Edenred felméréséből kiderül, hogy vállalkozások több mint kétharmada ad béren kívüli juttatásokat dolgozóinak, többségük (54%) nem Széchenyi Pihenőkártya formájában. Akik már átgondolták a kérdést, azoknak 45 százaléka részben vagy egészben megtartaná az egyéb juttatásokat, kétharmaduk ugyanannyit adna jövőre is, 15 százalék emelne, és csupán 9 százalék hárítaná tovább az adóterhet, csökkentve a juttatások nettó összegét.
Balázs Krisztián a svéd példát említi: ott nem csökkent a juttatásokra fordított összeg, miután megszüntették a cafeteria adókedvezményét. Az Edenred ügyvezetője ezt biztató jelnek érzi. Szerinte különösen a fiatalabb generációknak kiemelt fontosságú, hogy milyen juttatásokat kapnak a bérük felett. Azok a cégek, amelyek élnek ezekkel, versenyképesebb ajánlatot tehetnek konkurenseiknél és előnyt szerezhetnek az employer branding-ben.
„Minden cégnek érdemes alaposan megfontolnia, milyen juttatási elemekkel tudja támogatni HR céljai elérését. Azt azonban semmiképpen sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a dolgozók élethelyzetének, igényeinek mi felel meg leginkább” - mondta Balázs Krisztián.
Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - A béren kívüli juttatások dönthetik el a dolgozókért vívott harcot 2019-ben
2. oldal - Új szelek fújnak, érkezhet a „juttatási kompenzáció”
Fata László juttatási szakértő, a Cafeteria TREND alapítója elmondta lapunknak, hogy a cafeteria adókedvezményének megvonása miatt nagy a felbolydulás, és az előző évekkel ellentétben most nem lehet általánosságban előre jelezni, hogy milyen megoldásokat választanak a cégek 2019-re. „Csomó egyedi modell fog működni” - mondta. Azt javasolja, hogy gondolják végig a cégvezetők és a HR-esek, milyen céllal adták eddig a juttatásokat, és a szerint folytassák a jövőben, ami korábban bevált, vagy a céloknak megfelelően válasszanak új megoldásokat. „Ha lényegében bérként adták, akkor a béremelés lehet a megoldás, ha gondoskodni szándékoztak a dolgozóikról, például az egészségmegőrzésre, lakhatás támogatására stb. fektették a hangsúlyt, akkor nem fog működni a pénz, jobb megoldás a szolgáltatók juttatási elemei közül választani a céloknak megfelelők közül, még akkor is, ha többe fog kerülni, mint korábban.”
Ez utóbbi mellett teszi le a voksát Balázs Krisztián, az Edenred Magyarország ügyvezető igazgatója: „A bérbe építve a juttatások elveszítik extra motiváló erejüket. A tapasztalat azt mutatja, hogy a béremelés - azaz a juttatás bérbe építése - csupán 3-4 hónapig motivál, utána nem. Ezzel szemben a juttatások általában a gondoskodásról szólnak. Azaz nem pusztán anyagi ösztönzők, hanem motivációs eszközök is, ezért jobb megoldás a fenntartásuk, mint a bérbe építésük vagy elhagyásuk.” Az Edenred felmérésében a többség sem az egyéb juttatásokat (53%), sem a kedvezményesen juttatható százezer forint készpénzt (34%) nem integrálná a havi fixbe. Balázs Krisztián a motiválásra a „jelenléti bónusz” bevezetését hozta példaként. Ennek hatására egy olyan gyárban, ahol idénymunkák idején rendszerint eltűntek a dolgozók némi plusz reményében, a bónusz után szívesebben maradnak bent dolgozni.
Balázs Krisztián: Az adókedvezmény megszüntetése lényegében nem jelent változást. A juttatásokra továbbra is szükség lesz, hiszen extra motivációs erejüket megőrzik„Az adókedvezmény megszüntetése lényegében nem jelent változást. A juttatásokra továbbra is szükség lesz, hiszen extra motivációs erejüket megőrzik” - mondta Balázs Krisztián. Hozzátette, hogy gazdasági szempontból nem fog jobban járni a munkáltató (eddig 40,71% adót fizetett, 2019-től 85%-ot fog, amennyiben megtartja a juttatások nettó összegét), viszont a magas fluktuáció és a munkaerőhiány miatt a dolgozók szociális jóléte, ösztönzésük fenntartása előbbre való ennél. Az Edenred felméréséből kiderül, hogy vállalkozások több mint kétharmada ad béren kívüli juttatásokat dolgozóinak, többségük (54%) nem Széchenyi Pihenőkártya formájában. Akik már átgondolták a kérdést, azoknak 45 százaléka részben vagy egészben megtartaná az egyéb juttatásokat, kétharmaduk ugyanannyit adna jövőre is, 15 százalék emelne, és csupán 9 százalék hárítaná tovább az adóterhet, csökkentve a juttatások nettó összegét.
Balázs Krisztián a svéd példát említi: ott nem csökkent a juttatásokra fordított összeg, miután megszüntették a cafeteria adókedvezményét. Az Edenred ügyvezetője ezt biztató jelnek érzi. Szerinte különösen a fiatalabb generációknak kiemelt fontosságú, hogy milyen juttatásokat kapnak a bérük felett. Azok a cégek, amelyek élnek ezekkel, versenyképesebb ajánlatot tehetnek konkurenseiknél és előnyt szerezhetnek az employer branding-ben.
„Minden cégnek érdemes alaposan megfontolnia, milyen juttatási elemekkel tudja támogatni HR céljai elérését. Azt azonban semmiképpen sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a dolgozók élethelyzetének, igényeinek mi felel meg leginkább” - mondta Balázs Krisztián.
Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - A béren kívüli juttatások dönthetik el a dolgozókért vívott harcot 2019-ben
2. oldal - Új szelek fújnak, érkezhet a „juttatási kompenzáció”
Fata László cafeteria szakértő a Cafeteria TREND alapítója, szerkesztője, aki nem csak az adótörvények oldaláról közelíti meg a béren kívüli juttatásokat. 
Balogh Levente: általában a kitűnő tanulókból lesznek a menedzserek, a 3-as 4-es tanulókból a vállalkozók