"C" típusú átvilágítás: a hazugság kizáró tényező

Több vagy kevesebb dolgozónak kötelező "C" típusú átvilágítás?

Sajtóértesülések szerint bővült azon munkakörök száma a Miniszterelnöki Hivatalban (MeH), illetve a felügyelete alá tartozó szerveknél, amelyeket a legszigorúbb, C típusú nemzetbiztonsági átvilágítás után lehet csak betölteni a kancelláriaminiszter tavasszal hatályba lépett rendelete (3/2009-es MeHVM rendelet) szerint. Az ellenzéki pártok úgy vélik, a főszabály szerint azoknak kell átesniük ezen az átvilágításon, akik munkájuk során államtitkokat ismerhetnek meg, így a szigorítás szerintük teljesen indokolatlan.

- Nem történt bővítés, sőt éppen ellenkezőleg: az idén márciusban hatályba lépett rendelet mintegy 30 százalékkal csökkenti a korábbi rendelethez képest az ellenőrzési kötelezettséget, a C típusú ellenőrzéssel érintettek köre pedig negyede a korábbinak - közölte portálunk kérdésére a Kormányszóvivői Iroda. Az elmúlt két évben valamennyi minisztérium elkészítette a nemzetbiztonsági ellenőrzések szintjéről szóló új miniszteri rendeleteket, amelyek figyelembe veszik a szervezetben bekövetkezett változásokat, illetve az egyes munkakörök tényleges nemzetbiztonsági veszélyeztetettségét. Ebbe a sorba illeszkedik az egyébként hosszabb előkészítés után, márciusban megjelent rendelet is, amely meghatározza a Miniszterelnöki Hivatalban, valamint az azt vezető miniszter irányítása alá tartozó központi hivatalban, illetőleg a felügyelete alá tartozó kormányhivatalban a fontos és bizalmas munkaköröket, továbbá az ilyen munkakörben foglalkoztatott személyek nemzetbiztonsági ellenőrzésének szintjét.

Papp Júlia elmondta: átvilágítás és átvilágítás között is van különbség. A vizsgálat eredményét súlyozni szoktál attól függően, hogy munkája során ki milyen információkat kezel. Általában azok esetében, akik nem államtitokhoz jutnak, nem ítélnek olyan szigorúan. Papp Júlia hozzátette: hallottak már olyan információkat is, hogy a nem Magyarországon születettek esetében nagyobb az elutasítás aránya.

Hogyan látják a toborzó cégek?

Nagyon úgy tűnik, hogy sehogy, ugyanis több ismert HR szakembert, fejvadász céget is megkérdezett portálunk, de vagy nem fordult elő az ő gyakorlatuk során ilyen jellegű ellenőrzés, vagy nem kívántak belefolyni ebbe a kényes témába. Bár a P&Bert Management Consulting Group életében sem volt példa erre, több olyan megbízójuk akad, akik beszámoltak már arról, hogy egyes alkalmazottaiknak át kellett esniük ilyen vizsgálaton.

Papp Júlia, a cég operatív vezetője a szigorítással kapcsolatban kifejtette: Magyarországon köztudottan növekszik a korrupció, így mindenképpen szükséges lehet, hogy az ekkora felelősségű munkakörben dolgozókat is ellenőrizzék. A KSH esetében - ahol a statisztikai adatokkal akár tőzsdei csalást is el lehet követni a nyilvánosságra kerülés előtt - fontos, hogy minél többet tegyenek meg annak érdekében, hogy elkerülhető legyen az adatokkal való visszaélés. Ugyanez igaz az Elektronikus Közszolgáltatások Hivatalára is. Ezzel az intézkedéssel ugyan csökkenteni lehet a bizalmas információk illetéktelen kézbe kerülésének kockázatát, de ez csak minimális intézkedés.

A szigorú ellenőrzés célja: veszélyes elemek kiszűrése

Az 1995. évi CXXV. törvény szerint a nemzetbiztonsági ellenőrzés célja, hogy kiszűrjék azokat a személyeket, akik nemzetbiztonsági szempontból veszélyesek, vagyis alkalmatlanok arra, hogy bizalmas munkakört töltsenek be. "A biztonsági feltételek vizsgálata azon kockázati tényezők, körülmények, információk felderítését jelenti, amelyek felhasználásával a fontos és bizalmas munkakört betöltő személyek tevékenysége jogellenes céllal befolyásolhatóvá, illetve támadhatóvá válhat, és ezáltal a nemzetbiztonságot sértő vagy veszélyeztető helyzet állhat elő" - áll a törvényben.

Nemzetbiztonsági veszélyeztetettségtől függ az ellenőrzés mélysége

A nemzetbiztonsági ellenőrzést az adott kategóriába tartozó új munkatársakra, új munkakörbe kerülő régi munkatársakra, illetve legalább ötévenként minden érintettre el kell végezni. Az új rendelet értelmében az ellenőrzés mélysége a nemzetbiztonsági veszélyeztetettséghez igazodik - közölte a Kormányszóvivői Iroda. Természetes, hogy például a miniszterelnök személyi asszisztensének nemzetbiztonsági veszélyeztetettsége lényegesen nagyobb, mint például a MeH igazgatási szakállamtitkára titkárságán dolgozóké - holott mindketten állami vezetők munkáját segítik - írják anyagukban.

Kötelezheti a munkáltató a dolgozót "C" típusú ellenőrzésre?

- Kötelezheti, hiszen benne van a törvényben, melyek azok a bizalmas munkakörök, amelyekhez szükséges ez az ellenőrzés - világosít fel Dr. Sipos Márta. A munkajogász hozzátette: a munkáltató a már meglévő munkavállalóit is kötelezheti C típusú átvilágításra, ha az a munkakör beleseik a "bizalmas" kategóriába. Ez ugyanis hozzátartozik a jogviszony elemeihez.

A 1995. évi CXXV. Nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény feketén-fehéren kimondja, hogy a fontos és bizalmas munkakörbe történő kinevezés előtt kezdeményezni kell a jelölt személy ellenőrzését, amely csak az illető előzetes írásbeli hozzájárulásával folytatható. Ha az érintett személy az ellenőrzéshez nem járul hozzá, fontos és bizalmas munkakörben nem alkalmazható. Ha viszont ezt nem teszi meg, akkor jogalapot ad az elbocsátásra, hiszen a munkakör betöltésének feltétele nem teljesül - mondja Sipos Márta. Tehát vagy áthelyezik olyan munkakörbe, ahol ez nem feltétel, vagy más munka után nézhet.

Hogyan zajlik egy "C" típusú átvilágítás?

Az ellenőrzést a nemzetbiztonsági szolgálat az 1995. évi CXXV. törvényben foglaltak alapján végzi. A törvény szerint az ellenőrzésnek, a kockázati tényezők vizsgálatának és értékelésének arányosnak kell lennie a fontos és bizalmas munkakör betöltéséhez fűződő titokvédelmi és más biztonsági követelményekkel. Az ellenőrzést "A" típusú kérdőív esetén az elrendeléstől számított 30, "B" típusú kérdőív esetén 45, "C" típusú kérdőív esetén 60 napon belül kell lefolytatni.

Az ellenőrzés a kérdőívben megadott adatok valóságának vizsgálatára és értékelésére, valamint egyéb kockázati tényezők felderítésére terjed ki. A szigorú ellenőrzés során tehát az ellenőrzésben érintett személyeket, valamint rajtuk kívül hozzátartozóik, rokonaik, barátaik személyes körülményeit, anyagi helyzetét, emberi kapcsolatait is vizsgálják öt, tíz, illetve tizenöt évre visszamenőleg. Minderre egy kitöltött kérdőív alapján kerül sor.

A P&Bert operatív igazgatója kifejtette: ha egy cég megnyer egy projektet és állami, közigazgatási szervnek nyújt például IT szolgáltatásokat, akkor ilyen projekt kapcsán az állami szerv kérheti a Nemzetbiztonsági Hivatalt a beszállító cégek átvilágítására. Ez egy igen hosszadalmas, hónapokig elhúzódó folyamat.

Átkutathatják lakásunkat, lehallgathatják telefonjainkat

A törvény leírja, hogy a nemzetbiztonsági szolgálat az érintett személlyel konzultálhat, referens személyeket hallgathat meg, felhasználhatja a személyügyi nyilvántartások és a korábbi ellenőrzések adatait, adatkezelési rendszerekben adatellenőrzéseket végezhet - ha a szükséges adatok más módon nem szerezhetők meg, - titkos információgyűjtési eszközöket és módszereket alkalmazhat. A nemzetbiztonsági szolgálat az 56. §-ban meghatározott, külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtést csak a "C" típusú kérdőívhez kapcsolódó ellenőrzés során alkalmazhat. A regula ezen része részletesen leírja milyen eszközökhöz nyúlhatnak a nemzetbiztonságiak egy ilyen szigorú ellenőrzés során: a nemzetbiztonsági szolgálatok külső engedély alapján átkutathatják az illető lakását, megismerhetik a közcélú telefonvezetéken vagy azt helyettesítő távközlési szolgáltatás útján továbbított közleményeket és az észlelteket technikai eszközökkel rögzíthetik, továbbá felbonthatják és ellenőrizhetik a leveleket illetve egyéb postai küldeményeket.

Zsarolhatóvá válik az, aki hazudik magánéletéről, szenvedélybetegségeiről

A törvény mellékletében található kérdéssor tartalmaz néhány igen érdekes kérdést is: kíváncsiak voltunk, milyen fontos adat tűnik ki abból, hogy az illetőnek van-e házasságon vagy élettársi közösségen kívüli partnerkapcsolata (homoszexuális is), vagy hogy iszik-e alkoholt, ha igen, mennyit. A kormány munkatársai úgy tájékoztatták lapunkat, hogy a nemzetbiztonsági ellenőrzések során használt kérdéssort a törvény melléklete tartalmazza, annak összeállítására a törvény megalkotásakor került sor. A már-már indiszkrétnek számító kérdésekre pedig úgy válaszoltak, hogy "természetesen a fontos és bizalmas munkaköröket betöltőknél sem kizáró ok, ha valaki homoszexuális vagy élettársi közösségen kívüli partnerkapcsolata van. A veszély abban rejlik, ha nem a valóságnak megfelelő adatokat adja meg, mert így könnyen zsarolhatóvá válhat, ráadásul személye - hazugsága folytán - hiteltelenné is válik."

- Például, ha valaki rendszeresen fogyaszt nagyobb mennyiségű alkoholt, akkor felmerül a kérdés, hogy alkoholos befolyásoltság alatt vajon mennyire tudja koordinálni, hogy kinek milyen információt mond el - teszi hozzá a P&Bert operatív igazgatója. Arra a kérdésre, hogy vajon mennyire válaszolnak őszintén az emberek, Papp Júlia úgy reagált, hogy nagy a rizikója annak, ha az ilyen jellegű átvilágításon valaki nem az igazat mondja, ugyanis akkor bizton számíthat a teljes körű ellenőrzésre. A Kormányszóvivő Iroda szerint pedig azokban a munkakörökben, ahol szükséges nemzetbiztonsági átvilágítás, a jelentkezők is tisztában vannak azzal, hogy ilyen kötelezettségük van és az ellenőrzés során egy nyilatkozat aláírásával hozzájárulnak a velük kapcsolatos adatgyűjtéshez, illetve adatkezeléshez, így nincs értelme hamis válaszokat adniuk.

A regula szerint az átvilágítás alapján biztonsági szakvélemény készül, amely valamennyi felmerült biztonsági kockázati tényezőt tartalmazza. Ezt a miniszter ellenjegyzi, majd a nemzetbiztonsági szolgálat továbbítja azt a kezdeményező munkáltatóhoz. Az ellenőrzés végén a munkáltató szakvéleményt kap az érintettről, melyet a Nemzeti Biztonsági Felügyelethez továbbít. Az ellenőrzés befejezéséről, valamint a biztonsági szakvéleményben foglaltakról a munkáltató tájékoztatja az érintett személyt. Ha a vizsgált személy ezzel nem ért egyet, fellebbezhet az ellenőrzést kezdeményezőnél vagy az országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságánál.

A P&Bert operatív igazgatója kiemelte: mivel a vizsgálati eredmény nem publikus, így sokszor a jelöltet hivatalosan nem is értesítik arról, hogy átment-e az ellenőrzésen vagy sem. Csupán az ügyféltől tudja meg például a beszállító (ha a már korábban említett állami projektben dolgozó cég példájánál maradunk), hogy dolgozhat-e tovább a cégnek vagy sem.

Miért félünk a "C" típusú átvilágítástól?

Arra a kérdésre, hogy a "C" típusú átvilágítás mennyire riasztó a munkavállalók, álláskeresők számára, Papp Júlia elmondta: szerintük ez az ellenőrzés egyfajta szűrőként is működik, hiszen akinek valamilyen takargatnivalója van, az jobb esetben nem fogja felvállalni a procedúrát. Aki olyan pozícióban szeretne dolgozni, ahol bizalmi információkhoz vagy államtitokhoz jut, annak érdemes ezt a közszolgálatért felvállalni. - Tudunk olyanról, aki elvi okokból (tehát nem azért, mert félnivalója volt) elutasította a vizsgálatot, és inkább nem vállalta el az adott megbízást. Nyilván a válság hatására sokan átgondolják ezt az álláspontjukat, ha dolgozni akarnak. A másik ok, ami miatt általában félnek az ilyen típusú ellenőrzésektől, hogy ez részletes vagyonbevallással is jár, amely során a külföldi bankbetétekről is be kell számolni - mutat rá a P&Bert operatív igazgatója.

Vissza lehet élni az átvilágítással?

A törvény kimondja, hogy az ellenőrzéshez kitöltött kérdőív, valamint az ellenőrzés során a szolgálatok által beszerzett adatok államtitoknak minősülnek. A "C" típusú nemzetbiztonsági vizsgálatok eredményét semmilyen reális jogorvoslattal nem lehet vitatni, mivel titkosak az információk, és érdemben ezért nem cáfolhatók. Tehát jogos a az a félelem, hogy munkajogilag vissza lehet élni ezzel az eszközzel - írta a zugügyvéd blogoldal arra az olvasói levélre, amelyben egy központ költségvetési szerv köztisztviselője panaszkodik ara, hogy "C" típusú átvilágításon kell átesnie.

A szigorú ellenőrzéssel kapcsolatos visszaélésre úgy reagált az operatív vezető, hogy nem tudnak ilyen precedensről, de Magyarországon sok minden elképzelhető.

Nem kell "parázni" a "C" típusú átvilágítástól - tapasztalatok

A "Sógorom a zugügyvéd" elnevezésű problémás jogi esetekkel foglalkozó blogoldalon http://zugugyved.blog.hu/ több bejegyzés is olvasható a "C" típusú átvilágításon átesett emberek tapasztalatairól. A vélemények közt böngészve találhatunk téves információkat is. Az egyik blogoló ezt írja a kérdőívben szereplő kérdésekről: "Drog és alkohol szokások, (ha van) illetve szexuális beállítottság érdekli őket a zsarolhatóság, titoktartás miatt. Előbbi kettőre hazugságvizsgálaton is rákérdezhetnek, így azt eltitkolni nem szerencsés." Érdemes kiemelni, hogy az átvilágítás során valóban rákérdeznek a drog- és alkoholfogyasztásra, de hazugvizsgálat nem történik.

Sokan pozitív tapasztalataikról számolnak be: "Nem nagy kaland a C típusú vizsgálat, nekem kétszer is volt, semmi extra. Vagyonvizsgálat, baráti (főleg külföldi) kapcsolatok bevallása, életrajz, orvosi és pszichológiai alkalmasság, kb. ennyi... ettől nem kell parázni." Egy másik olvasó pedig azt írja, hogy: "Én is átestem már C típusú átvilágításon, nem nagy ügy: kitöltesz egy hosszú adatlapot (ami azután államtitoknak számít), majd az NBH felkeresi a referenciaszemélyeket, munkáltatót, esetleg szomszédokat." "Őszintén megvallva azokat az adatokat, egy egységes lekérdezési rendszerben a bankoktól és egyéb intézetektől is kinyerhetnék. Kivéve azt az ominózus pontot, hogy csalom-e az asszonyt" - teszi közzé tapasztalatait egy internet szolgáltató dolgozója.

"Ha az alany beírja a kérdőívbe, hogy homokos, akkor a kutyát nem érdekli. (Mivel nem titkolja, nem zsarolható vele.) Annál érdekesebbek a rendezetlen pénzügyek, tartozások, stb." - írja az egyik hozzászóló. Ami teljesen igaznak bizonyul, ugyanis a Kormányszóvivői Iroda is ezzel indokolta ezen első látásra furcsának számító kérdések jogosságát. Tehát a nemzetbiztonságiak azt nézik, hogy az alany mivel zsarolható, mekkora a megvesztegetés esélye. "Ha nem vagy drogos, homoszexuális, nincs szeretőd, tehát, ha nagyon rendes életet élsz, nincs probléma" - írja le a témát az egyik bejegyző.

Akik fennakadtak


Papp Júlia elmondta: átvilágítás és átvilágítás között is van különbség. A vizsgálat eredményét súlyozni szoktál attól függően, hogy munkája során ki milyen információkat kezel. Általában azok esetében, akik nem államtitokhoz jutnak, nem ítélnek olyan szigorúan. Papp Júlia hozzátette: hallottak már olyan információkat is, hogy a nem Magyarországon születettek esetében nagyobb az elutasítás aránya.