Ezek a területek adnak idén munkát a coachoknak
A boldogabb emberek hajlandóak tenni a boldogságukért, és akár külső segítséget is igénybe vesznek ennek érdekében például egy coach személyében. Míg a nők leginkább anyagi és karrier téren szeretnének előbbre jutni, a férfiak inkább a kapcsolataikban és a kikapcsolódás terén szorulnak segítségre - derül ki egy friss coaching felmérésből.
A BoldogságTervezés csapata 2012 végén készített egy nem reprezentatív felmérést, amelynek keretében 1 014 olyan személyt kérdeztek, akik úgy érezték, szeretnének az életük területén valamilyen változást elérni, és ehhez hajlandóak voltak külső segítséghez is fordulni.
A tanulmány bizonyos tanulságai segítséget nyújthatnak a coachoknak a tekintetben, mire érdemes számítani 2013-ban, mely életterületeken érdemes kicsit több ismeretre szert tenni, és mire lehetne specializálódni a coaching keretein belül.
Boldogság és külső segítség elfogadottsága
A HPI szerint Magyarországon, ha mindenki leosztályozná a boldogságát, akkor az átlag jegy 2,67 lenne. Az OECD országok osztályátlaga egy teljes jeggyel e fölött, 3,65 lenne (ebbe már Magyarország is benne van). Magyarország tehát az OECD országok egyik legboldogtalanabb országa közé tartozik. Ehhez képest azok a magyarok, akik valamin változtatnának, és külső segítséghez is hajlandóak voltak fordulni, átlagosan 3,32-re osztályoznák a saját boldogságukat. Vagyis azok, akik hajlandóak tenni is a boldogságukért, és akár külső segítséget is igénybe vesznek, jelentősen boldogabbak, mint az átlagmagyar.
A felmérés keretein belül a résztvevőknek különböző - általuk problémásnak megjelölt életterületek fejlesztését segítő - coaching feladatokat kellett elvégezniük, majd egy kontroll ellenőrzés során megjelölhették, hogy mennyire segítettek nekik ezek a feladatok. Ebből kiderül, hogy ki mennyire nyitott és/vagy képes arra, hogy a kívülről érkező segítséget a gyakorlati életben ténylegesen hasznosítható dolgokká fordítsa le. Az eredményben nem volt jelentős különbség a tekintetben, hogy a résztvevőknek milyen életterületével kapcsolatosan voltak problémái. Mindenhol hasonló eredmény jött ki. Minél nagyobb osztályzatot adott valaki a boldogságára, átlagosan annál inkább tudta hasznosítani a neki szánt feladatot. A válaszadóknak 1-4-ig kellett megjelölniük a választ. A coach számára lényeges a különbség, hogy a hozzá forduló kliens hogyan értékeli a saját boldogságát. Még szembeötlőbb a különbség, ha a boldogság osztályzatok alapján nézzük meg, ki mennyire találta hasznosnak a segítséget.
Míg a saját boldogságukra 1-es osztályzatot adók 66,7 százaléka nem vagy csak kevéssé tudta hasznosítani a külső segítséget és a coaching feladatokat, addig ugyanez a 2-es osztályzatúaknál már csak 27,78 százalék, a 3-asoknál 13,31 százalék, a 4-eseknél 10,09 százalék, az ötösöknél pedig 0,00 százalék. Az, hogy ki mennyire tudta hasznosítani a külső segítséget, szintén annak a függvénye, hogy milyen osztályzatot adott a saját boldogságára. Míg a boldogságból bukásra állók mindössze egyharmada tudott valamit hasznosítani a segítségből, addig a jeles "tanulók" mind képesek voltak a segítséget gyakorlati értékre váltani.
Mint mond ez a gyakorló coachoknak? Nos, ha a coach számára a coaching elsősorban egy pénzkereső szakmát jelöl, akkor érdemes lehet kerülni azokat az ügyfeleket, akik 1-es vagy 2-es osztályzatot adnak maguknak a boldogságra. Ha viszont a coach hivatásként tekint a szakmájára, akkor ezek az ügyfelek lesznek a legérdekesebbek és az ő életükben képes igazán radikális változásokat elérni, ám meglepő módon leginkább csak akkor, ha elsőként nem a konkrét problémára fókuszál (amiért hozzá fordult), hanem általánosabban arra a képességére, hogy a külső információkat a saját gyakorlati életére le tudja fordítani. Persze ezt meg is kell vele beszélni! Hogy miért? Mert a felmérés szerint az 1-es és a 2-es boldogságosztályzattal rendelkezők és a többiek között nem is annyira társadalmi tényezők adják a lényegi különbséget, hanem az, hogy eddig ki hogyan állt ahhoz, hogy külső segítséget vegyen igénybe az előrelépéshez.
A boldogságukra magas osztályzatot adók sokkal nagyobb valószínűséggel fordulnának szakemberhez vagy könyvhöz a helyzetük javítása érdekében, mint a boldogtalanabb társaik, és fordítva. Tehát szakemberhez elsősorban a már eleve boldogabb emberek fordulnak. A könyvekben leírtakkal és a szakemberek segítségével szembeni bizalmi deficit meglehetősen magas a boldogtalanok körében.
Egy coach számára tehát első lépésben ezt a bizalmat kell helyreállítani, és először az ilyen ügyfél azon képességét kell fejleszteni, hogy hogyan tud profitálni a coachingból. Így nagyobb hangsúlyt kaphatnak első körben az önismereti és önreflexiós gyakorlatok. Lényeges szempont még, hogy amennyiben a coach rá tud bírni valakit, hogy egy témában olvasson el egy jó könyvet (vagy olvassa el a coach egyik komolyabb írását), akkor 19,91 százalékkal nagyobb eséllyel fordul később szakemberhez (pl. coachhoz), ha/vagyamikor felismeri, hogy elakadt az élete egyik területén.
A coach tehát rengeteg érdeklődőt maga mellé gyűjthet különböző segítséget nyújtó írásokkal, és az érdeklődők közül később többen jelentkeznek coachingra. Itt pedig ne feledjük, hogy a szakemberhez fordulók egyben jobban is tudják hasznosítani a coaching foglalkozáson előkerülő dolgokat. A könyv, vagy néhány segítő szakcikk elolvastatása tehát nemcsak a személyes coaching létrejöttét segíti, de eközben még a külső segítség iránti bizalmat is építi, amiből végső soron mindkét fél profitál. A coachnak ez könnyebb coaching folyamatot, az ügyfélnek pedig gyorsabb haladást és nagyobb értéket jelent a coaching folyamán.
Legfontosabb problémák 2013-ban és azok nemek szerinti eloszlása
Bár minden probléma egyedi, a coachokhoz fordulók problémái mégis sokszor nagyon hasonlóak egymáshoz. A nők leginkább anyagi téren szeretnének előbbre jutni (pénzügyi helyzet, munka és fizikai környezet) 2013-ban, a férfiak ezzel szemben inkább a kapcsolataikban és a kikapcsolódás terén szorulnak segítségre. Némi meglepetést okozhat ugyan, hogy a férfiak jelentősen magasabb hányada szeretne a személyiségfejlődéssel és az önismerettel foglalkozni, mint a nők, de ennél figyelembe kell azt is venni, hogy a nők eleve sokkal nyitottabbak az önismereti, személyiségfejlesztési tanfolyamokra, és ebben többnyire messze a férfiak előtt járnak.
Talán a két legszembetűnőbb dolog, hogy a férfiaknak az egészségük és a társas kapcsolataik tekintetében kifejezetten erős a problématudatuk, hiszen az előbbiben a 77,56 százalékuk, az utóbbiban pedig a 71,43 százalékuk szeretne előbbre jutni 2013-ban.
Jaczenkó László, Soós Viktória
A tanulmány bizonyos tanulságai segítséget nyújthatnak a coachoknak a tekintetben, mire érdemes számítani 2013-ban, mely életterületeken érdemes kicsit több ismeretre szert tenni, és mire lehetne specializálódni a coaching keretein belül.
Boldogság és külső segítség elfogadottsága
A HPI szerint Magyarországon, ha mindenki leosztályozná a boldogságát, akkor az átlag jegy 2,67 lenne. Az OECD országok osztályátlaga egy teljes jeggyel e fölött, 3,65 lenne (ebbe már Magyarország is benne van). Magyarország tehát az OECD országok egyik legboldogtalanabb országa közé tartozik. Ehhez képest azok a magyarok, akik valamin változtatnának, és külső segítséghez is hajlandóak voltak fordulni, átlagosan 3,32-re osztályoznák a saját boldogságukat. Vagyis azok, akik hajlandóak tenni is a boldogságukért, és akár külső segítséget is igénybe vesznek, jelentősen boldogabbak, mint az átlagmagyar.
A felmérés keretein belül a résztvevőknek különböző - általuk problémásnak megjelölt életterületek fejlesztését segítő - coaching feladatokat kellett elvégezniük, majd egy kontroll ellenőrzés során megjelölhették, hogy mennyire segítettek nekik ezek a feladatok. Ebből kiderül, hogy ki mennyire nyitott és/vagy képes arra, hogy a kívülről érkező segítséget a gyakorlati életben ténylegesen hasznosítható dolgokká fordítsa le. Az eredményben nem volt jelentős különbség a tekintetben, hogy a résztvevőknek milyen életterületével kapcsolatosan voltak problémái. Mindenhol hasonló eredmény jött ki. Minél nagyobb osztályzatot adott valaki a boldogságára, átlagosan annál inkább tudta hasznosítani a neki szánt feladatot. A válaszadóknak 1-4-ig kellett megjelölniük a választ. A coach számára lényeges a különbség, hogy a hozzá forduló kliens hogyan értékeli a saját boldogságát. Még szembeötlőbb a különbség, ha a boldogság osztályzatok alapján nézzük meg, ki mennyire találta hasznosnak a segítséget.
Míg a saját boldogságukra 1-es osztályzatot adók 66,7 százaléka nem vagy csak kevéssé tudta hasznosítani a külső segítséget és a coaching feladatokat, addig ugyanez a 2-es osztályzatúaknál már csak 27,78 százalék, a 3-asoknál 13,31 százalék, a 4-eseknél 10,09 százalék, az ötösöknél pedig 0,00 százalék. Az, hogy ki mennyire tudta hasznosítani a külső segítséget, szintén annak a függvénye, hogy milyen osztályzatot adott a saját boldogságára. Míg a boldogságból bukásra állók mindössze egyharmada tudott valamit hasznosítani a segítségből, addig a jeles "tanulók" mind képesek voltak a segítséget gyakorlati értékre váltani.
Mint mond ez a gyakorló coachoknak? Nos, ha a coach számára a coaching elsősorban egy pénzkereső szakmát jelöl, akkor érdemes lehet kerülni azokat az ügyfeleket, akik 1-es vagy 2-es osztályzatot adnak maguknak a boldogságra. Ha viszont a coach hivatásként tekint a szakmájára, akkor ezek az ügyfelek lesznek a legérdekesebbek és az ő életükben képes igazán radikális változásokat elérni, ám meglepő módon leginkább csak akkor, ha elsőként nem a konkrét problémára fókuszál (amiért hozzá fordult), hanem általánosabban arra a képességére, hogy a külső információkat a saját gyakorlati életére le tudja fordítani. Persze ezt meg is kell vele beszélni! Hogy miért? Mert a felmérés szerint az 1-es és a 2-es boldogságosztályzattal rendelkezők és a többiek között nem is annyira társadalmi tényezők adják a lényegi különbséget, hanem az, hogy eddig ki hogyan állt ahhoz, hogy külső segítséget vegyen igénybe az előrelépéshez.
A boldogságukra magas osztályzatot adók sokkal nagyobb valószínűséggel fordulnának szakemberhez vagy könyvhöz a helyzetük javítása érdekében, mint a boldogtalanabb társaik, és fordítva. Tehát szakemberhez elsősorban a már eleve boldogabb emberek fordulnak. A könyvekben leírtakkal és a szakemberek segítségével szembeni bizalmi deficit meglehetősen magas a boldogtalanok körében.
Egy coach számára tehát első lépésben ezt a bizalmat kell helyreállítani, és először az ilyen ügyfél azon képességét kell fejleszteni, hogy hogyan tud profitálni a coachingból. Így nagyobb hangsúlyt kaphatnak első körben az önismereti és önreflexiós gyakorlatok. Lényeges szempont még, hogy amennyiben a coach rá tud bírni valakit, hogy egy témában olvasson el egy jó könyvet (vagy olvassa el a coach egyik komolyabb írását), akkor 19,91 százalékkal nagyobb eséllyel fordul később szakemberhez (pl. coachhoz), ha/vagyamikor felismeri, hogy elakadt az élete egyik területén.
A coach tehát rengeteg érdeklődőt maga mellé gyűjthet különböző segítséget nyújtó írásokkal, és az érdeklődők közül később többen jelentkeznek coachingra. Itt pedig ne feledjük, hogy a szakemberhez fordulók egyben jobban is tudják hasznosítani a coaching foglalkozáson előkerülő dolgokat. A könyv, vagy néhány segítő szakcikk elolvastatása tehát nemcsak a személyes coaching létrejöttét segíti, de eközben még a külső segítség iránti bizalmat is építi, amiből végső soron mindkét fél profitál. A coachnak ez könnyebb coaching folyamatot, az ügyfélnek pedig gyorsabb haladást és nagyobb értéket jelent a coaching folyamán.
Legfontosabb problémák 2013-ban és azok nemek szerinti eloszlása
Bár minden probléma egyedi, a coachokhoz fordulók problémái mégis sokszor nagyon hasonlóak egymáshoz. A nők leginkább anyagi téren szeretnének előbbre jutni (pénzügyi helyzet, munka és fizikai környezet) 2013-ban, a férfiak ezzel szemben inkább a kapcsolataikban és a kikapcsolódás terén szorulnak segítségre. Némi meglepetést okozhat ugyan, hogy a férfiak jelentősen magasabb hányada szeretne a személyiségfejlődéssel és az önismerettel foglalkozni, mint a nők, de ennél figyelembe kell azt is venni, hogy a nők eleve sokkal nyitottabbak az önismereti, személyiségfejlesztési tanfolyamokra, és ebben többnyire messze a férfiak előtt járnak.
Talán a két legszembetűnőbb dolog, hogy a férfiaknak az egészségük és a társas kapcsolataik tekintetében kifejezetten erős a problématudatuk, hiszen az előbbiben a 77,56 százalékuk, az utóbbiban pedig a 71,43 százalékuk szeretne előbbre jutni 2013-ban.
Jaczenkó László, Soós Viktória
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
További cikkek
Mindenki coach, aki coachol? - avagy a life coaching sötét oldala
2019 és 2022 között 54 százalékkal nőtt a life coachok száma, így ez az egyik leggyorsabban növekvő szakma az Egyesült Államokban. Népszerűsége... Teljes cikk
Milyen az igazi emberközpontú munkahely?
Bár sok cég vallja magáról, hogy emberközpontú, legyen szó, akár az ügyfelekről vagy a munkavállalókról, és valószínűleg bizonyos folyamataik... Teljes cikk
Mi leszel, ha nagy leszel? - miért céltalanok a mai fiatalok és mit tehetünk ellene?
Hogyan vált a fiatalkori céltalanság társadalmi jelenséggé és mit tehetünk ellene? Mennyiben hibás a közösségi média? Ez az cikk segíthet a... Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- Így lehet sikeres a karrierváltás 40-en túl 5 hónapja
- Íme a legboldogabb munkavállalók 7 hónapja
- Merjünk változtatni, de őrizzük meg az értékeket: Turcsikné Gáspár Georgina, Lufthansa Systems Hungária 9 hónapja
- Milyen kihívás vár a vezetőkre az MI korában? 12 hónapja
- Túl fáradtak vagyunk, hogy egészségesen éljünk 13 hónapja
- A mentor szerep 5 csapdája 13 hónapja
- Tanulhatjuk a boldogságot Finnországban 1 éve
- A kiemelkedő mentorok négy jellemzője 1 éve
- Nagy siker a négynapos munkahét a tesztelő brit cégeknél 1 éve
- Boldogságmérő alkalmazással segítik a munkavállalókat 1 éve
- Így lehetsz coach! - De mégis hogyan? 1 éve