Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő Megjelent: 5 éve

Felhasználhatja a HR-es a közösségi oldalakat a kiválasztásnál?

Németországban HR-célokra csak korlátozottan lehet közösségi oldalakat használni, hazánkban azonban legális az ilyen jellegű betekintés. Éppen ezért leginkább azt kell minden felhasználónak gondosan mérlegelnie, hogy mit tesz közzé magáról a közösségi médiába - hívja fel a figyelmet szakcikkében egy nemzetközi ügyvédi iroda.



"El tudod képzelni, hogy toborzás közben nyaralsz? Mire vége a szabidnak, megvan az új embered!"

Ha nem hiszed, járj utána! Kattints ide!

grafton

Az online közösségi oldalak rohamos terjedése és egyre növekvő népszerűsége újra és újra előtérbe helyezi az adatvédelem jogi kérdéseit. A témában korábban megjelent cikkek, hírek, tájékoztatók ellenére sokan még ma sem mérlegelik kellően személyes adataik értékét. A legtöbben továbbra is minden korlátozás, beállítás nélkül, gyanútlanul - néha inkább óvatlanul -töltik fel az érdeklődési körüket érintő információkat, vagy a nyaraláson készült fényképeiket. Ez azonban komoly veszélyeket rejthet, bizonyos esetekben ugyanis tudtunkon kívül segíthetjük az adathalászok és egyes bűnözői körök munkáját; így közvetlenségünk vagy jóhiszeműségünk miatt bűncselekmény áldozataivá is válhatunk - hívja fel a figyelmet egy hosszú ideje fennálló problémára az e|n|w|c Natlacen Walderdorff Cancola nemzetközi ügyvédi iroda.

Célzott, kéretlen reklámáradat

Személyes adataink jóhiszemű felhasználás esetén is komoly értéket képviselnek, hiszen akár a Facebook, akár más közösségi oldal - a különböző keresőkhöz hasonlóan - gyakran használ "személyre szabott" reklámokat.

Sokszor és sokan hangsúlyozták már, hogy napjainkban olyan mértékű reklámáradat vesz körül minket, hogy a legtöbbre nem is figyelünk oda. Ha egy-egy hirdetés mégis kivétel ez alól, az általában egybevág érdeklődésünkkel, ezért figyelünk fel rá. Ezt használják ki a közösségi médiában hirdetők is: például a Facebookon a cégek már a regisztráció során megadhatják kívánt célcsoportjuk adatait (lakóhely, életkor, végzettség, érdeklődési kör stb.). A közösségi oldal ennek megfelelően kiválasztja a célcsoportba tartozó felhasználókat és adatlapjukon megjelenteti a cég személyre szabott reklámjait. A Felhasználói Szabályzat biztosítja, hogy a személyes adatokat nem adják tovább automatikusan a hirdetőknek, ezért a reklámokat a Facebook egy automatizált rendszerben küldi meg" - mutat rá a kiskapura Torsten Braner közösségi jogász.

Sajnos az utóbbi időben azonban megjelentek olyan kétes hátterű cégek is, amelyek továbbértékesítési céllal gyűjtenek személyes adatokat. Ezek az "adathalász" vállalkozások gyakran hoznak létre például hamis Facebook-profilt, amelynek segítségével hozzájuthatnak a felhasználók bizonyos adataihoz. "Egy speciális program könnyedén összegyűjti a felhasználó nevét, e-mail címét és érdeklődési körét, amit aztán a cég rendszerezhet, kiértékelhet és értékesíthet is, természetesen az érintett felhasználók tudta és beleegyezése nélkül" - világit rá az egyik legfőbb problémára a szakjogász.

Segíthetjük a betörőket is

A személyes adatok óvatlan kezelése sokkal súlyosabb veszélyeket is rejthet, mint a kéretlen reklámok által okozott kellemetlenség. Léteznek olyan bűnözői körök, amelyek speciális szoftverek segítségével komoly felderítést végeznek és a gyűjtött adatok alapján választják ki áldozataikat, akik vagyonát célzottan támadják meg.

A felhasználók által közzétett fényképek és egyéb információk megfelelő támpontot nyújthatnak a felhasználók anyagi helyzetének feltérképezéséhez. Akaratunkon kívül azzal is segíthetjük a bűnözőket, ha eláruljuk: mikor tartózkodunk huzamosabb ideig a lakásunkon kívül, hiszen a betörőknek nyugodt körülményekre van szükségük, tehát előszeretettel választanak olyan helyszínt, ahol feltehetően senki nem fogja megzavarni őket. Komoly veszélynek tesszük tehát ki magunkat, ha közzétesszük a nyaralásunk tervezett időpontját, időtartamát vagy akár helyét.

HR-célokra Németországban csak korlátozottan lehet közösségi oldalakat használni

Vannak olyanok is, akik nem rosszindulatból, hanem inkább szakmai kíváncsiságból tekintik meg adatlapunkat, ugyanis a munkaadók nagy része az új munkatársak kiválasztásánál felhasználja a közösségi oldalakat is, hogy pontosabb képet kaphasson az egyes jelentkezőkről.

"Bár az ilyen jellegű betekintés Magyarországon legális, többségében mégis aggályos, hiszen a közösségi oldalak elsősorban a magánszemélyek kapcsolattartására jöttek létre, tehát más célt szolgálnak. Néhány EU-tagállamban - például Finnországban vagy Németországban - a törvény tiltja is, hogy a munkáltató olyan információk beszerzésére használja fel a közösségi portálon található adatlapunkat, amelyet jogszerűen a felvételi beszélgetés során meg sem kérdezhetne (például vallási meggyőződésre, családtervezésre vagy akár terhességre vonatkozóan) és amelyek alkalmasak lehetnek arra, hogy a jelentkező jogellenes hátrányos megkülönböztetés áldozatává váljon. A jogkövető magatartás azonban szinte kikényszeríthetetlen" - ismerteti a szabályozás kettőségét Torsten Braner. Ennél viszont sokkal egyszerűbben is bajba kerülhetünk, ha olyan adatokat - vagy képeket osztunk meg a szélesebb közösséggel, amit szerencsésebb lenne inkább csak a legközelebbi barátainknak tartogatni. Egy-egy emlékezetes este, vagy különleges élmény talán szöges ellentétben áll azzal a képpel, amit magunkról a vállalatnál vagy a közéletben sugallni szeretnénk.

Mit tehetünk?

Az Adatvédelmi törvény értelmében ugyan mindenkit megillet a személyes adatok védelme: személyes adathoz kívülálló csak a jogszabályi kereteken belül juthat hozzá, azonban továbbra is aggályos, hogy ezek az adatvédelmi követelmények mennyire érvényesülnek az úgynevezett közösségi oldalakon - hangsúlyozza a közösségi jogász.

Megoldás lehet az is, ha a felhasználók különböző profilokat hoznak létre a közösségi oldalakon egyrészt a barátok, másrészt a munkahely, illetve a közélet számára, vagy ahol alkalmazható, ott kihasználják az ismerősök csoportokba sorolásának lehetőségét, és ezáltal szabályozzák a megosztott tartalmakat. Azonban ennél is fontosabb, hogy áttanulmányozzák és használják is az adott oldal adatvédelmi szolgáltatásait; például állítsák be, hogy az egyes adatokhoz ki férhet hozzá a site-okon.
"Mivel jelenleg jogi eszközökkel szinte lehetetlen megakadályozni a közösségi oldalakra feltöltött személyes adatok széleskörű hozzáférését, leginkább azt kell minden felhasználónak gondosan mérlegelnie, hogy mit tesz közzé magáról a közösségi médiába" - összegez az e|n|w|c nemzetközi ügyvédi iroda szakjogásza. Hozzátette: nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy amit felteszünk magunkról egy közösségi oldalra, az nagyon gyorsan illetéktelen kezekbe kerülhet.
Follow hrportal_hu on Twitter

Legalább 11 óra pihenőidőt kell biztosítani két nap munka között

Legalább 11 óra pihenőidőt kell biztosítani a munkavállalónak napi munkája befejezése és a következő napi munkakezdés között. A Munka törvénykönyve szerint így kell elkészíteni a munkaidő-beosztást, bár itt is vannak kivételek, írja a Munkajog.hu.tovább..

További cikkek
A munkaszerződés is szerződés

Szakmai vita folyik arról, hogy jó-e, hogy a közigazgatási és munkaügyi bíróság együttesen szerepel a bírósági szervezetrendszerben. Teljes cikk

Brexit: kevesebb a citybeli állás

Jelentősen visszaesett az újonnan meghirdetett állások száma a londoni City pénzügyi szektorában a brit EU-tagságról rendezett népszavazás óta. Teljes cikk

A munkaadók elsöprő többségénél találtak szabálytalanságot

A foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályok betartását ellenőrizte nyáron az NGM Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztálya. A munkaadók 86... Teljes cikk

Gyakornokból munkatárs

Már idén a 100 olyan dolgozó kezdi meg karrierjét a győri Audinál, aki gyakornokként kezdte a cégnél a pályafutását, adta hírül a cég. Teljes cikk

Hazai vállalkozás indítására biztatja külföldre szakadt fiataljait a román kormány

Hazatérésre és vállalkozásra biztatja a kivándorolt fiatalokat a román kormány. A hazatérni szándékozók maximum 50 ezer eurónak megfelelő... Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár

III. MEF konferencia - Megváltozott munkaképességű és fogyatékos munkavállalók toborzása és kiválasztása

Magyarország első, 2010-ben alakult, munkaadókat tömörítő önszabályozó esélyegyenlőségi szakmai és érdekvédelmi szervezeteként, a...