Szerző: dr. Kéri Ádám Megjelent: 2 hónapja

Megvalósul a minimálbér emelés, nőhet a részmunkaidő és más trükkök aránya

Jelenleg Magyarországon a minimálbér szintje nem csupán a környező országok minimálbér szintje alatt húzódik, hanem az még a létminimum szintjét sem éri el, megközelítőleg 20.000 forinttal kevesebb. Persze nem biztos, hogy a munkaadók is örülnek. Lássuk milyen pozitív és negatív oldalai lehetnek az emelésnek.



A BRANKO Pénzügyi és Számviteli Kft. 1995 óta nyújt magas színvonalú pénzügyi szolgáltatás ügyfelei részére. Szolgáltatásuk komplex, a bérszámfejtési, könyvelői, adó- és szaktanácsadói területen. 2014-ben bővítették tevékenységünket munkajogi, HR, illetve cafeteria tanácsadással. Ezen kívül vállalják cégalapításhoz, székhelyszolgáltatáshoz, illetve követeléskezeléshez kapcsolódó feladatok teljes körű ellátását is.

További információk itt!

A hazai minimálbér bruttó 111.000 forint (nettó 73.815 forint), míg a garantált bérminimum mértéke pedig 129.000 forint. (85.785 forint). Az Európai Unió tagországaiban a minimálbér mértéke az EUROSTAT 2016. évi kimutatása alapján nagy szórást mutat: 200 Eur és 2.000 Eur között húzódik, de a magyar minimálbér (330 Eur) mindenképpen a legalacsonyabbak között van. Ezen mindenképpen javítani fog a két számjegyű minimálbér emelkedés. Lássuk elsőként a jelenlegi helyzetet.
minimálbérMáshol ennyi a minimálbér

Így változna a minimálbér

A minimálbér kétszámjegyű emelkedésével két éves perióduson belül a létminimumot is elérné a számítások szerint. Az alábbiakban azt a számítási tervezetet mutatjuk be, mely a VKF megállapodást megelőzte, de amelynek főbb elemei a megállapodással nem változtak.
minimálbér


Utolsókból lesznek az elsők: a munkaerőhiány és a választások közeledtével újra térképre kerültek a munkavállalók

A munka törvénykönyve nagyobb mértékben utoljára idén nyáron változott, mely változások kizárólag a uniós jogharmonizációt célozták meg. A munkavállalói oldal javaslatai közül így egyetlen sem került elfogadásra, mint ahogyan a Kúria által több alkalommal kifogásolt jogellenes munkaviszony megszüntetés szabályai is változatlanok maradtak. A kormányzat, amelyik tehát ez idáig - a munkajog területén - kimondottan a munkáltatók kegyeit kereste, hiszen elsősorban a foglalkoztatás bővítésére koncentrált, a minimálbér emeléssel összefüggésben váratlan javaslatot terjesztett elő, majd fogadtatott el.

A munkavállalói érdekképviseleteket is meglepve ugyanis 15 százalékos minimálbér-, 25 százalékos garantált bérminimum-emelést ajánlott 2017-re, egy évvel később pedig 8 százalékos minimálbér-, és 12 százalékos bérminimum-emelést. Ezen túlmenően a munkaadóknak a társasági adó egységesen 9 százalékra csökkentését, valamint járulékcsökkentést is felajánlott, előbbivel közel 145 milliárd forint maradna a vállalkozásoknál jövőre. A munkáltatói érdekképviseletek azonban jelezték, hogy a drasztikus béremeléseket a hazai munkáltatók a versenyképességük jelentős csökkenése nélkül nehezen tudják kigazdálkodni. Ezzel együtt a munkaerő megtartása miatt végül ők is beálltak a kormányzati javaslat mögé.

A helyzet ugyanis az, hogy ezidáig hozzávetőlegesen 500.000 munkavállaló hagyta el az országot, és az itthoni munkavállalás egyre kevesebb szektorban vonzó. A VKF megállapodás tehát létrejött, bár a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke, dr. Dávid Ferenc, ezzel összefüggésben kiemelte, hogy a munkáltatók a kormányzattól is nagyobb áldozatvállalásra számítottak. A megnövekedő állami bevételekből ugyanis nagyobb mértékű adó és járulékcsökkentésekre is sor kerülhetne.
Varga Mihály

Ezek lehetnek a minimálbér emelésének a negatív következményei

A minimálbér emelése szükségszerű, és ebben gyakorlatilag mind a kormányzat, mind pedig a szociális partnerek (munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek) egyetértenek. Az alábbiakban azokra a veszélyekre hívjuk fel a figyelmet, melyek a minimálbér változásának, mint pozitív kormányzati lépésnek a velejárói.

a.) A feledékenység következménye: részleges érvénytelenség

Az alapbérben történő megállapodás a munkaszerződés kötelező eleme. A felek az alapbér mértéke vonatkozásában számos területen szabadságot élveznek, hiszen abba például egyes bérpótlékokat beolvaszthatnak, egy dologra azonban ügyelniük szükséges. Az alapbér nem lehet kevesebb, mint a kötelező legkisebb munkabér. A minimálbér vonatkozásában pedig meg kell különböztetnünk az alapminimálbértől az ún. garantált bérminimumot.

Annak megállapításánál, hogy ki jogosult garantált bérminimumra, kettős feltétel érvényesül: a munkavállalónak rendelkeznie kell középfokú végzettséggel, szakképzettséggel és a munkakörnek ezt igényelnie is szükséges. A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV.tv. 3.§ (g) bekezdése alapján az eljáró hatóság jogszabályban, kollektív szerződésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett kollektív szerződésben megállapított munkabér mértékére, valamint a munkabér védelmére vonatkozó rendelkezéseket vizsgálat tárgyává teheti. Ennek megfelelően ügyelni kell a kötelező legkisebb munkabér szintjének a betartására is. Amennyiben tehát valamely munkavállaló alapbére nem éri el a minimálbér vagy a garantált bérminimum szintjét, abban az esetben a részleges érvénytelenség szabályait kell alkalmazni, és a felek megállapodásának ezt a részét a törvény rendelkezése fogja helyettesíteni. Amennyiben pedig erre munkaügyi ellenőrzés keretében kerül sor, bírság kiszabására is sor kerülhet.

b.) Már elindult a trükközés

A szabályozás változásával erősödhet az a jelenleg is létező gyakorlat, hogy a felek a munkaszerződésben részmunkaidős foglalkoztatásban állapodnak meg, ám a munkavállaló a valóságban teljes munkaidőben kerül foglalkoztatásra. Ebben az esetben természetesen a kötelező legkisebb munkabér mértéke a munkaidő függvényében csökkenni fog. (Kérdezz-felelek rovatunkba is érkezett már ilyen jellegű kérdés.) Az ilyen igények a munkaerőpiacon már megjelentek. Erre azonban nem csupán a munkaügyi felügyelet ellenőrzései miatt célszerű figyelni, hanem pusztán azért is, mivel a munkaerő-hiány okán a munkáltatók nem fognak ilyen áron munkavállalókat találni. A munkaerő-hiány egyik oka ugyanis éppen az, hogy ezen a bérszinten a munkavállalók már nem vállalnak munkát. Végezetül a munkaviszony megszüntetésével összefüggésben szokás szerint felszínre kerülhet a munkáltató „trükközése”, mely elhúzódó és költséges munkaügyi per forrása is lehet.

c.) Leépítések nem valószínűek, de nőhet a fekete foglalkoztatás

A minimálbér emeléssel összefüggésben szokásos a létszámleépítésekre, mint közvetlen következményekre hivatkozni. A jelenlegi munkaerő-piaci helyzetben azonban nem reális ez a forgatókönyv, hiszen így sincsen kit az íróasztal mögé ültetni vagy a gépek mellé állítani. Nagyobb veszélyt jelenthet inkább az, hogy a felek megállapodásával a jogszabály rendelkezéseit kijátsszák, s ezzel a fekete vagy a szürke foglalkoztatás kereteit növelik. Ezt azonban az állam munkaügyi ellenőrzésekkel, valamint adó és járulékváltozásokkal - ha okosan cselekszik - meg tudja akadályozni.

Amennyiben szeretne a munka és pihenőidő, a munka díjazása, a munkaügyi és a munkavédelmi ellenőrzések, valamint az atipikus foglalkoztatási formák részleteivel szakmai szeminárium keretében, nagyobb mélységben megismerkedni, jelentkezzen a KRS Ügyvédi Iroda munkajogi szemináriumsorozatára: a KRS Munkajogi Akadémiára. Részletek ezen a linken érhetőek el.


Legutóbbi kérdések - válaszok

Follow hrportal_hu on Twitter

Több ezer céget érinthet a jövedéki adószabályozás közelgő változása

A jövedéki adót szabályozó törvény január elsejei változásával átalakul többek között adóraktári és a biztosíték rendszer, az energiaadó beolvad a jövedéki adóba, a cash & carry típusú nagykereskedelmi üzleteknek pedig teljes mértékben át kell állniuk a bankkártyás vagy átutalásos fizetésre. A végrehajtási rendelet várhatóan október végén jelenik meg, így mindössze két hónapjuk marad a sok esetben akár kiadásokkal is járó átállásra a vállalatoknak - hívja fel rá a figyelmet az EY Magyarország. tovább..

További cikkek
Különleges státusza lehet a londoni Citynek?

Specifikus különtárgyalásokra lesz szükség London pénzügyi központjával Nagy-Britannia kilépési folyamata során, a pénzügyi stabilitás... Teljes cikk

Rekordokat dönt a turizmus, már csak a benne dolgozókat kellene itthon tartani

Az első tíz hónap turisztikai adatai alapján 2016-ban is rekordévet zárhatott a turizmus - mondta a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója... Teljes cikk

Orbán: befolyásolási manipulációs kísérletrendszeren élünk

"Átláthatóságot akarunk", a magyaroknak ugyanis joguk van megérteni, milyen "befolyásolási manipulációs kísérletrendszerben éljük minden nap a... Teljes cikk

Mi lett neked mondva buzi gyerek

Bántalmazta a nevelteket a nagykanizsai javítóintézet egyik rendésze, a történtek miatt eljárás indult, nemrég emeltek vádat a fiatal férfi ellen -... Teljes cikk

Új ügyvezető igazgató az LG Electronics Magyar Kft. élén

Bumseop Lee regionális vezetőként Magyarország mellett a régió tíz országában felel az LG tevékenységéért - írta közleményében az LG Electronics Magyar Kft. Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár

Kinek jár a garantált bérminimum?

A felek a munkaszerződésben számos kérdésben szabadon megállapodhatnak, de ez alól vannak fontos kivételek. Ezek egyike az a Munka...