Gyimóthy Éva Szerző: Gyimóthy Éva Megjelent: 4 éve

Pályaválasztás és felnőtté válás: pánikban a fiatalok?

A pályaválasztás és az önállósodás egyre nehezebbé vált az elmúlt 10-15 évben. Ennek hátterében a posztindusztriális társadalom áll, amely a korai fogyasztást, és a kései felnövést erősíti. A fiatalok döntő része nem akar felnőtté válni, kilépni a munka világába, elhúzzák a felsőoktatási tanulmányaikat, sodródnak az árral és a végén bepánikolnak. Hiányzik az önismeret, az információ, a jövő-, és pályaismeret.

Életünk egyik legfontosabb döntése a megfelelő pálya kiválasztása. Nem csoda, hogy minden második magyar fiatalt érint a kapunyitási pánik. Ez azt jelenti, hogy ódzkodnak meghozni ezt a nagy horderejű döntést, szorongással, félelemmel tölti el őket, ezért segíteni kell nekik. A gyakran kritizált, elkényeztetett, önállótlan nemzedéknek kikiáltott generáció ugyanis nagyon nehéz helyzetben van. - A gyakori gazdasági-társadalmi változások befolyásolják a képzést, a lehetőségeket, nehezítik a felkészülést, minden bizonytalan, élethosszig tartó biztos állásra sem számíthatnak. Ugyanakkor az oktatás sem igazodik a megváltozott elvárásokhoz - mondja Kovács Zsuzsanna, a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet Pályaválasztási és Pszichológiai Tanácsadó Osztály osztályvezetője. - A felsőoktatási intézmények sokáig nem voltak motiválva a munkáltatókkal való kapcsolatfelvételre, munkakörelemzések készítésére, majd azok alapján a képzések átalakítására, hogy azok a munkaerőpiac valós igényeit elégítsék ki - erősíti meg Szatmáriné Dr. Balogh Mária munka-, pályatanácsadó szakpszichológus is.

A felsőoktatási reform jóvoltából ráadásul a keretszámok megváltoztak, a legnépszerűbb képzéseken drasztikusan csökkent az államilag támogatott férőhelyek száma, ami szintén ki fog hatni a fiatalok amúgy sem alacsony munkanélküliségére, miképp a tankötelezettség 18-ról 16 évre való csökkentése is. A szakpszichológus szerint nem elégséges a szakmai szerkezetbe belenyúlni, hanem a képzések tartalmi és módszertani megújítására is szükség lenne, hogy azok eredménye jobban illeszkedjen a munkaköri követelményekhez.

A végzős hallgatók pedig mindezt tapasztalva megijednek és megpróbálnak hátrálni, de előbb vagy utóbb muszáj felnőniük - mutat rá a pszichológus.

Ellentmondásos a fiatalok kapcsolata a munka világával: jelen van a kapunyitási pánik

- Ellentmondásos az "y" és a "z" generációk kapcsolata a munka világával. Több jelenség figyelhető meg egyszerre, a korosztály nem egységesen reagál - mutat rá Szatmáriné Dr. Balogh Mária. A fiatalok egyik része szívesen dolgozna az iskola mellett, mert a család nem tudja támogatni és szeretne tapasztalatokat szerezni illetve keresi a lehetőségeket a tanulmányai befejeztével. Ám a gazdasági nehézségekkel küzdő munkaerőpiacon sokkal kisebb az irántuk való igény - ez a diákmunkáknál is tetten érhető - és a vállalatok velük szemben támasztott magas elvárásainak sem könnyű megfelelniük.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint 2012. május-júliusban a munkanélküliek létszáma 459 ezer fő volt, ami 10,5 százalékos munkanélküliségi rátát eredményezett, és 0,3 százalékponttal csökkent egy év alatt. A munkanélküliek 18 százaléka a munkaerőpiacon csak kis létszámban jelenlévő 15-24 éves korosztályból került ki. A korcsoport 28,1 százalékos munkanélküliségi rátája 3,1 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. A munkanélküliség átlagos időtartama 17,8 hónap volt.


A fiatalok döntő része azonban nem akar felnőtté válni, kilépni a munka világába, szembesülni a valósággal, a felelősséget vállalni tetteiért, továbbá nem ambíciózus, nincsenek céljaik, tele vannak bizonytalansággal. Ők azok, akik bele-bele kapnak képzésekbe, elhúzzák a felsőoktatási tanulmányaikat, sodródnak az árral és a végén bepánikolnak. - A kapunyitási pánik a végzés körüli korosztályt érinti. Előfordulhat érettségit követően, vagy akár szakmatanulás végén, sokkal erőteljesebben van azonban jelen a 22-27-30 éves főiskolások, egyetemisták körében.

A bolognai rendszerben pedig egyre gyakrabban fordul elő harmadéveseknél, akik BA-t vagy BSc-t végeznek. Komoly ijedtség alakulhat ki náluk, hiszen ezek a végzettségek még nem igazán piacképesek. Az alapozó képzés után csak a hallgatók harmada tanul Master szakokon, a többieknek viszont sokszor nem elégséges a tudásuk ahhoz, hogy értékes munkahelyeket tudjanak megszerezni - mondja a szakember. Sokkal nehezebb elhelyezkedniük és ezt megélniük. Innen a kapunyitási pánik kifejezés - mutat rá a pszichológus. Szatmáriné dr. Balogh Mária hozzáteszi: a tanulmányok elhúzódása miatt akár 35 éves kor környékén is jelentkezhet a kapunyitási pánik. Ugyanis pár évvel ezelőtt a fiatalok akár 8-10-12 évig is elhúzhatták egyetemi éveiket.

Megváltozott ifjúság: fogyasztók, de még nem felnőttek

Ezen fontos döntések meghozatala, az önállósodás egyre nehezebbé vált az elmúlt 10-15 évben - mutat rá a pszichológus. Ennek hátterében a posztindusztriális társadalom áll, amely a korai fogyasztást, és a kései serdülőkort, felnövést erősíti. Ezt hívják a szociológusok az életidő kettős mozgásának. A mai fiatalokra tehát jellemző, hogy bár korán fogyasztóvá válnak, nehezen kötelezik el magukat, amely a késői teljes állás vállalásában és családalapításban is tetten érhető.

Miként Dr. Kabai Imre ifjúságszociológus, a Zsigmond Király Főiskola tanára mondja, mindként jelenség univerzális gazdasági érdeken nyugszik, amely a posztindusztriális társadalom következménye. Ezen társadalom legfontosabb jellemzője a késleltetés kialakulásához vezető tömeges alulfoglalkoztatottság rendszere. A munkahelyek számának csökkenése pedig arra kényszeríti a fiatalokat, hogy minél később és minél rugalmasabban lépjenek be a munka világába. Mindez a rugalmas munkavállalási formára, az önfoglalkoztatásra ösztönzi a fiatalokat.

A karrier héttérbe szorítja a családalapítást

Dr. Kabai Imre
A félévszázadra visszatekintő, több mint 16 ezer fő megkérdezésén alapuló, bizonyos életeseményeket vizsgáló (önálló egzisztencia kialakítása, munkahely, házasság, gyerek) reprezentatív KSH vizsgálatból az derül ki, hogy az utóbbi évtizedekben nagyon megváltozott a felnőtté válás folyamata. Az adatok ugyanis azt mutatják, hogy a rendszerváltást követő első tíz évben megfeleződött a "felnőtt" 25 évesek aránya. Ez annyit jelent, hogy míg 1989 körül a 25 évesek 40 százalékának volt munkahelye, gyereke, és házastársa, addig 1999-2000 környékén már csak 20 százalékáról volt ez elmondható. Tehát a mai tendenciák mutatják, hogy a magyar fiatalok később vállalják fel a felnőtti szerepeket.

Az adatok szerint az életutak/életesemények tekintetében is nagyon tagolt a társadalom: míg 25 évesen az általános iskolát végzettek 76 százaléka volt házas, 66 százaléka gyerekes, addig a diplomásoknál ez a két arány csupán 58 illetve 35 százalék. - A mai generációkra nyomasztóan hat a sok "kell": tanulniuk kell, el kell helyezkedniük, be kell futniuk, miközben fontos dolgok - gyerek és párkapcsolat - kimaradnak az életükből - magyarázza a szociológus.

Egy másik, kétezer frissdiplomással készített felmérésből kiderül, hogy a nappali tagozaton végzett 25 évesek hatvan százaléka magányos, nem tud beszámolni párkapcsolatról, nemhogy gyerekről. - Tehát a diplomás 25-35 éves korosztálynak az élete legnagyobb részét a munka és a tanulás közötti lavírozás tölti ki - tudtuk meg Dr. Kabai Imrétől.

Fontos lenne a megfelelő tájékoztatás

Kovács Zsuzsanna
Mindeközben az iskola sem áll a helyzet magaslatán, már ami a pályaorientációt, tájékoztatást illeti, a családok pedig a létért küzdenek, ezért egyik helyről sem kapnak érdemi segítséget a pályaválasztáshoz. Pedig ennél a döntésnél a legnagyobb probléma Kovács Zsuzsanna és Szatmáriné dr. Balogh Mária szerint is az önismeret, az információ, a jövő-, és pályaismeret hiánya, gyakori az illúziókergetés.

A szakemberek ugyanis gyakran tapasztalják, hogy a fiatal nem megalapozottan, tudatosan, információk birtokában dönti el, hogy hol tanul tovább, hanem például a média, a barát-barátnő - a személyes kapcsolatokon keresztüli biztonságkeresés miatt - vagy a családi modell követésével indul el egy adott irányba. -Találkoztam olyan fiatalemberrel, aki az oktatási intézményben fellelhető csinos lányok hada miatt jelentkezett valahova. Míg más a pályaválasztáskor csak azt veszi figyelembe, mely intézményekben számítják be az általa szeretett és általa szerzett magas pontszámú tantárgyakat. Ugyanakkor nem ismeri a választott szakmával együtt járó életmódelemeket és élményeket, csak a gyakorlaton szembesül a valósággal: nem neki való az adott (divat)szakma, nem is érdekli igazán, a képességei sem illeszkednek a kívánalmakhoz vagy pedig az adott szak elvégzése után nincsen helye a munkaerőpiacon. Ekkor már sokkal nehezebb vagy drágább pályát váltani, módosítani. Sok végzős a diploma megszerzése után tudatosítja mindezt - tapasztalja a pszichológus.

Eltűnt a tisztes munka mítosza?

Bár egyes vélemények szerint drasztikusan csökkent a munka társadalmi presztízse, lassan eltűnik a tisztes munka mítosza, az általunk megkérdezett szakemberek nem osztják ezt a nézetet. Sőt, Szatmáriné dr. Balogh Mária szerint épp hogy felértékelődött a hasznos munka értéke a válság nyomán drasztikusan megnövekedett munkanélküliség hatására. És ezt a mai fiatalok is megérzik, vagy azért, mert ilyenkor megrendül a család egzisztenciális biztonsága, vagy azért, mert ők közvetlenül érintettek. Egyre nehezebben tudnak ugyanis elhelyezkedni a fiatalok. (www.hrportal.hu)

Dr. Kabai Imre megerősíti, hogy a mai fiatalok ("y generáció") a kicsit idősebbekhez képest ("x generáció") lényegesen szkeptikusabbak. A tisztességtelen utat, az ügyeskedést, az összeköttetést felülértékelik az életben való boldogulásnál. Az idősebbek jobban hisznek a vállalkozó szellemben, a becsületben, az erkölcsben, a tudásban, a kemény munkában. Ezek mintha héttérbe szorulnának a mai fiataloknál. Ez is egy következménye az életutakat meghatározó döntések késleltetésének és ennek következtében például a magány elterjedésének - mutat rá a szakember.

Az ifjúságszociológus szerint ezen jelenség hátterében a posztmodern, globalizálódó társadalom általános hatásai húzódnak meg. Ugyanakkor hozzáteszi, találkozott olyan mélyszegénységben élő fiatalokkal, akiknek a mindennapi betevő is komoly fejtörést okoz. A szüleik legsúlyosabb problémája, hogy valaha is valamilyen jövedelem-szerző tevékenységhez jussanak és ugyanezt gondolják gyermekeik jövőjéről is. Szóval: ők is a mai magyar ifjúság - nem elhanyagolható - részét alkotják.

Szatmáriné Dr. Balogh Mária
Szatmáriné dr. Balogh Mária szerint a fő kérdés az, hogy a pénz, mint értékhordozó és csereeszköz mit tükröz és mire használja az illető. - A tisztességesen elvégzett, értékteremtő munkáért való ellenértékkel semmi gond nincs, ebből élünk meg - húzza alá. Azt azonban elismeri, miként Kovács Zsuzsanna is, hogy a sikeres, innovatív vállalkozók mellett még mindig lehetnek a korai kapitalizmusra jellemző - ügyeskedők, akik a gyors meggazdagodás reményében nem mindig a tisztességes utat választják. Egyes fiatalok pedig azt gondolhatják, hogy ez a könnyebb, jövedelmezőbb út. Ugyanakkor Kovács Zsuzsanna nem általánosítana a fiatalokra. - A minden évben megrendezésre kerülő Szakma Sztár versenyen profi módon teljesítenek a kinézetre időnként meghökkentő fiatalok. Tehát nagyon sok tisztességesen felkészített fiatal kerül ki a munka világába, akik munkával képzelik el a boldogulásukat - emelte ki Kovács Zsuzsanna.

Mik szeretnének lenni a fiatalok?

Egy kutatás-sorozat keretében Pályasúgó-néven működő pályaválasztási tanácsadó szolgáltató honlap készül, amelynek segítségével a pályaválasztás előtt álló fiatal megtudhatja, milyen egzisztenciális körülmények közt élhet az adott szakma gyakorlójaként.
Miként a Pályaválasztási és Pszichológiai Tanácsadó Osztály vezetőjétől megtudtuk, a fiatalabb korosztálynál a fiúk körében igen népszerű a szakács szakma, köszönhetően a népszerű gasztroműsoroknak. - Más kérdés, hogy némelyiknek halvány fogalma sincs arról, hogyan lesz a tojásból rántotta - teszi hozzá Kovács Zsuzsanna. Mint mondja, kedvelt még a hajószakács, a hajós munkák, persze nem tudják, hogy valójában milyen követelményeknek kell megfelelniük. A hagyományos szakmák - irodai munkák, egészségügy, ruhaipar - leépültek. Lányoknál is a vendéglátás, idegenforgalom a népszerű. És egyre többen akarnak közszolgálati foglalkozást vállalni, rendőrök, katonák akarnak lenni - jó a PR tevékenysége a képzésnek és biztos elhelyezkedéssel járó állások. Vonzó továbbá a szépségipar, stylist is sok fiatal akar lenni a tehetségkutató programok hatására.

A diplomásoknál kedvelt szakok a következők: közgazdaság, jog, mérnöki pálya, informatika, orvos, idegenforgalom - turizmus-vendéglátás. A valaha népszerű kommunikáció szakra azonban megcsappant az igény, mivel egyre nehezebb elhelyezkedni a diplomával - tájékoztat Kovács Zsuzsanna. Itt érdemes megjegyezni, hogy a felsőoktatási reform jócskán átszabja majd a népszerű szakok listáját, hiszen például jövőre valószínűleg nem lesz államilag finanszírozott jogász- és közgazdászképzés.

Celebek a példaképek?

Mindezek alapján arra lehet következtetni, hogy a média igencsak kihat a fiatalok pályaválasztására, értékrendjére. Több felmérés is rámutatott, hogy a televízióban és interneten látott ismert emberek, tévésztárok, celebek a fiatalok példaképei. A pszichológus kiemeli, hogy a média hatását nem szabad lebecsülni. Egészen más szakmákat részesítenének előnyben a fiatalok, ha ebben a fogékony korszakban az értékteremtő emberekről szóló műsorokat is közvetítenének főműsoridőben. A Pályaválasztási és Pszichológiai Tanácsadó Osztály osztályvezetője azonban itt sem általánosítana. - A példakép nagymértékben függ attól, hogy milyen családból, iskolai környezetből származik a fiatal, milyen értékeket lát, kapott-e megfelelő mennyiségű információt, milyen a kapcsolata a családdal, a pedagógussal. Természetesen, befolyásolhatja őket - de talán inkább fiatalabb korban - a sok valóságshow, a tehetségkutató műsorok, amelyek azt sugallják, hogy nem kell feltétlenül megdolgoznod azért, hogy ismert és gazdag legyél, de azért ez nem meghatározó jelenség a továbbtanulás előtt álló fiataloknál - emeli ki Kovács Zsuzsanna.

Nem szégyen segítséget kérni

Érdemes professzionális segítséget kérniük azoknak, akik nem tudják, merre induljanak el. Térítésmentes tanácsadás a munkaügyi központoknál, erre szakosodott alapítványoknál, egyetemi karrierközpontokban lehetséges, vagy akinek van némi anyagi fedezete rá, szakértők által működtetett tanácsadó vállalkozásoknál kereshetnek munka- és pályatanácsadót. Az elsősorban általános iskolát és középiskolát elhagyókkal foglalkozó Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézetnél például az országban egyedüliként végeznek - budapestiek, illetve Budapesten tanulók számára - ingyenes pszichológiai képességfelmérést validált tesztekkel, illetve erre épülő iskolaválasztási tanácsadást. Olyan internetes pályaválasztást segítő szolgáltatásuk is van (KOM-PASSZ), ami segít a fiatalnak megismerni saját motivációit, illetve segítséget kap az önálló tájékozódáshoz, információszerzéshez. (Információ/bejelentkezés: www.fppti.hu/palyavalasztas.)

Ha nincs ekkora baj, akkor önállóan is utána lehet menni a pálya- és munkaerő-piaci információknak - javasolja Szatmáriné dr. Balogh Mária szakpszichológus. Kiemeli, szükség lenne az egész országban rendszerszerűen működő, a fiatalokat elérhetően segítő tanácsadási rendszerekre. A múlt héten megrendezett Kapunyitási pánik elnevezésű zánkai fesztiválon is ezt emelték ki a szakemberek.

Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Csökkentik a műszakok számát az Audinál

Háromról két műszakra áll át a győri Audi decembertől, a döntést a dolgozóknak is bejelentették. A járműgyárban dolgozó 4000 alkalmazott... Teljes cikk

Sokan bizonytalanok a munkahelyük jövőjét illetően

A szakképzetlen munkavállalók, a pályakezdők és a nyugdíj előtt állók bíznak legkevésbé munkahelyük stabilitásában, derül ki a BNP Paribas... Teljes cikk

Varga Mihály: Rekord alacsonyan a munkanélküliség

A rendszerváltozás óta nem volt ilyen alacsony, 5,1 százalékos a munkanélküliség Magyarországon, az Európai Unióhoz viszonyítva is jól állunk,... Teljes cikk

Csökkenteni kellene a munkát terhelő járulékokat

Eljött az ideje a munkavállalói és munkaadói járulékok csökkentésének, mondta a Klub Rádióban Zsiday Viktor befektetési szakember. Teljes cikk

Magasabb fizetésekkel a munkaerőhiány ellen

Már augusztustól magasabb fizetés érkezik a Lidl dolgozóinak. A bolti dolgozók összjövedelme bruttó 313 ezer forint lesz, amelyben benne van a... Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár

Szülői értekezlettel az IT-szektor népszerűsítéséért

Jellemzően a szülők karrierútja erősen meghatározza a gyerekek pályaválasztását, így például orvosok gyerekei gyakran orvosnak tanulnak...