Gyimóthy Éva Szerző: Gyimóthy Éva Megjelent: 4 éve

Pályaválasztás és felnőtté válás: pánikban a fiatalok?

A pályaválasztás és az önállósodás egyre nehezebbé vált az elmúlt 10-15 évben. Ennek hátterében a posztindusztriális társadalom áll, amely a korai fogyasztást, és a kései felnövést erősíti. A fiatalok döntő része nem akar felnőtté válni, kilépni a munka világába, elhúzzák a felsőoktatási tanulmányaikat, sodródnak az árral és a végén bepánikolnak. Hiányzik az önismeret, az információ, a jövő-, és pályaismeret.

Életünk egyik legfontosabb döntése a megfelelő pálya kiválasztása. Nem csoda, hogy minden második magyar fiatalt érint a kapunyitási pánik. Ez azt jelenti, hogy ódzkodnak meghozni ezt a nagy horderejű döntést, szorongással, félelemmel tölti el őket, ezért segíteni kell nekik. A gyakran kritizált, elkényeztetett, önállótlan nemzedéknek kikiáltott generáció ugyanis nagyon nehéz helyzetben van. - A gyakori gazdasági-társadalmi változások befolyásolják a képzést, a lehetőségeket, nehezítik a felkészülést, minden bizonytalan, élethosszig tartó biztos állásra sem számíthatnak. Ugyanakkor az oktatás sem igazodik a megváltozott elvárásokhoz - mondja Kovács Zsuzsanna, a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet Pályaválasztási és Pszichológiai Tanácsadó Osztály osztályvezetője. - A felsőoktatási intézmények sokáig nem voltak motiválva a munkáltatókkal való kapcsolatfelvételre, munkakörelemzések készítésére, majd azok alapján a képzések átalakítására, hogy azok a munkaerőpiac valós igényeit elégítsék ki - erősíti meg Szatmáriné Dr. Balogh Mária munka-, pályatanácsadó szakpszichológus is.

A felsőoktatási reform jóvoltából ráadásul a keretszámok megváltoztak, a legnépszerűbb képzéseken drasztikusan csökkent az államilag támogatott férőhelyek száma, ami szintén ki fog hatni a fiatalok amúgy sem alacsony munkanélküliségére, miképp a tankötelezettség 18-ról 16 évre való csökkentése is. A szakpszichológus szerint nem elégséges a szakmai szerkezetbe belenyúlni, hanem a képzések tartalmi és módszertani megújítására is szükség lenne, hogy azok eredménye jobban illeszkedjen a munkaköri követelményekhez.

A végzős hallgatók pedig mindezt tapasztalva megijednek és megpróbálnak hátrálni, de előbb vagy utóbb muszáj felnőniük - mutat rá a pszichológus.

Ellentmondásos a fiatalok kapcsolata a munka világával: jelen van a kapunyitási pánik

- Ellentmondásos az "y" és a "z" generációk kapcsolata a munka világával. Több jelenség figyelhető meg egyszerre, a korosztály nem egységesen reagál - mutat rá Szatmáriné Dr. Balogh Mária. A fiatalok egyik része szívesen dolgozna az iskola mellett, mert a család nem tudja támogatni és szeretne tapasztalatokat szerezni illetve keresi a lehetőségeket a tanulmányai befejeztével. Ám a gazdasági nehézségekkel küzdő munkaerőpiacon sokkal kisebb az irántuk való igény - ez a diákmunkáknál is tetten érhető - és a vállalatok velük szemben támasztott magas elvárásainak sem könnyű megfelelniük.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint 2012. május-júliusban a munkanélküliek létszáma 459 ezer fő volt, ami 10,5 százalékos munkanélküliségi rátát eredményezett, és 0,3 százalékponttal csökkent egy év alatt. A munkanélküliek 18 százaléka a munkaerőpiacon csak kis létszámban jelenlévő 15-24 éves korosztályból került ki. A korcsoport 28,1 százalékos munkanélküliségi rátája 3,1 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. A munkanélküliség átlagos időtartama 17,8 hónap volt.


A fiatalok döntő része azonban nem akar felnőtté válni, kilépni a munka világába, szembesülni a valósággal, a felelősséget vállalni tetteiért, továbbá nem ambíciózus, nincsenek céljaik, tele vannak bizonytalansággal. Ők azok, akik bele-bele kapnak képzésekbe, elhúzzák a felsőoktatási tanulmányaikat, sodródnak az árral és a végén bepánikolnak. - A kapunyitási pánik a végzés körüli korosztályt érinti. Előfordulhat érettségit követően, vagy akár szakmatanulás végén, sokkal erőteljesebben van azonban jelen a 22-27-30 éves főiskolások, egyetemisták körében.

A bolognai rendszerben pedig egyre gyakrabban fordul elő harmadéveseknél, akik BA-t vagy BSc-t végeznek. Komoly ijedtség alakulhat ki náluk, hiszen ezek a végzettségek még nem igazán piacképesek. Az alapozó képzés után csak a hallgatók harmada tanul Master szakokon, a többieknek viszont sokszor nem elégséges a tudásuk ahhoz, hogy értékes munkahelyeket tudjanak megszerezni - mondja a szakember. Sokkal nehezebb elhelyezkedniük és ezt megélniük. Innen a kapunyitási pánik kifejezés - mutat rá a pszichológus. Szatmáriné dr. Balogh Mária hozzáteszi: a tanulmányok elhúzódása miatt akár 35 éves kor környékén is jelentkezhet a kapunyitási pánik. Ugyanis pár évvel ezelőtt a fiatalok akár 8-10-12 évig is elhúzhatták egyetemi éveiket.

Megváltozott ifjúság: fogyasztók, de még nem felnőttek

Ezen fontos döntések meghozatala, az önállósodás egyre nehezebbé vált az elmúlt 10-15 évben - mutat rá a pszichológus. Ennek hátterében a posztindusztriális társadalom áll, amely a korai fogyasztást, és a kései serdülőkort, felnövést erősíti. Ezt hívják a szociológusok az életidő kettős mozgásának. A mai fiatalokra tehát jellemző, hogy bár korán fogyasztóvá válnak, nehezen kötelezik el magukat, amely a késői teljes állás vállalásában és családalapításban is tetten érhető.

Miként Dr. Kabai Imre ifjúságszociológus, a Zsigmond Király Főiskola tanára mondja, mindként jelenség univerzális gazdasági érdeken nyugszik, amely a posztindusztriális társadalom következménye. Ezen társadalom legfontosabb jellemzője a késleltetés kialakulásához vezető tömeges alulfoglalkoztatottság rendszere. A munkahelyek számának csökkenése pedig arra kényszeríti a fiatalokat, hogy minél később és minél rugalmasabban lépjenek be a munka világába. Mindez a rugalmas munkavállalási formára, az önfoglalkoztatásra ösztönzi a fiatalokat.

A karrier héttérbe szorítja a családalapítást

Dr. Kabai Imre
A félévszázadra visszatekintő, több mint 16 ezer fő megkérdezésén alapuló, bizonyos életeseményeket vizsgáló (önálló egzisztencia kialakítása, munkahely, házasság, gyerek) reprezentatív KSH vizsgálatból az derül ki, hogy az utóbbi évtizedekben nagyon megváltozott a felnőtté válás folyamata. Az adatok ugyanis azt mutatják, hogy a rendszerváltást követő első tíz évben megfeleződött a "felnőtt" 25 évesek aránya. Ez annyit jelent, hogy míg 1989 körül a 25 évesek 40 százalékának volt munkahelye, gyereke, és házastársa, addig 1999-2000 környékén már csak 20 százalékáról volt ez elmondható. Tehát a mai tendenciák mutatják, hogy a magyar fiatalok később vállalják fel a felnőtti szerepeket.

Az adatok szerint az életutak/életesemények tekintetében is nagyon tagolt a társadalom: míg 25 évesen az általános iskolát végzettek 76 százaléka volt házas, 66 százaléka gyerekes, addig a diplomásoknál ez a két arány csupán 58 illetve 35 százalék. - A mai generációkra nyomasztóan hat a sok "kell": tanulniuk kell, el kell helyezkedniük, be kell futniuk, miközben fontos dolgok - gyerek és párkapcsolat - kimaradnak az életükből - magyarázza a szociológus.

Egy másik, kétezer frissdiplomással készített felmérésből kiderül, hogy a nappali tagozaton végzett 25 évesek hatvan százaléka magányos, nem tud beszámolni párkapcsolatról, nemhogy gyerekről. - Tehát a diplomás 25-35 éves korosztálynak az élete legnagyobb részét a munka és a tanulás közötti lavírozás tölti ki - tudtuk meg Dr. Kabai Imrétől.

Fontos lenne a megfelelő tájékoztatás

Kovács Zsuzsanna
Mindeközben az iskola sem áll a helyzet magaslatán, már ami a pályaorientációt, tájékoztatást illeti, a családok pedig a létért küzdenek, ezért egyik helyről sem kapnak érdemi segítséget a pályaválasztáshoz. Pedig ennél a döntésnél a legnagyobb probléma Kovács Zsuzsanna és Szatmáriné dr. Balogh Mária szerint is az önismeret, az információ, a jövő-, és pályaismeret hiánya, gyakori az illúziókergetés.

A szakemberek ugyanis gyakran tapasztalják, hogy a fiatal nem megalapozottan, tudatosan, információk birtokában dönti el, hogy hol tanul tovább, hanem például a média, a barát-barátnő - a személyes kapcsolatokon keresztüli biztonságkeresés miatt - vagy a családi modell követésével indul el egy adott irányba. -Találkoztam olyan fiatalemberrel, aki az oktatási intézményben fellelhető csinos lányok hada miatt jelentkezett valahova. Míg más a pályaválasztáskor csak azt veszi figyelembe, mely intézményekben számítják be az általa szeretett és általa szerzett magas pontszámú tantárgyakat. Ugyanakkor nem ismeri a választott szakmával együtt járó életmódelemeket és élményeket, csak a gyakorlaton szembesül a valósággal: nem neki való az adott (divat)szakma, nem is érdekli igazán, a képességei sem illeszkednek a kívánalmakhoz vagy pedig az adott szak elvégzése után nincsen helye a munkaerőpiacon. Ekkor már sokkal nehezebb vagy drágább pályát váltani, módosítani. Sok végzős a diploma megszerzése után tudatosítja mindezt - tapasztalja a pszichológus.

Eltűnt a tisztes munka mítosza?

Bár egyes vélemények szerint drasztikusan csökkent a munka társadalmi presztízse, lassan eltűnik a tisztes munka mítosza, az általunk megkérdezett szakemberek nem osztják ezt a nézetet. Sőt, Szatmáriné dr. Balogh Mária szerint épp hogy felértékelődött a hasznos munka értéke a válság nyomán drasztikusan megnövekedett munkanélküliség hatására. És ezt a mai fiatalok is megérzik, vagy azért, mert ilyenkor megrendül a család egzisztenciális biztonsága, vagy azért, mert ők közvetlenül érintettek. Egyre nehezebben tudnak ugyanis elhelyezkedni a fiatalok. (www.hrportal.hu)

Dr. Kabai Imre megerősíti, hogy a mai fiatalok ("y generáció") a kicsit idősebbekhez képest ("x generáció") lényegesen szkeptikusabbak. A tisztességtelen utat, az ügyeskedést, az összeköttetést felülértékelik az életben való boldogulásnál. Az idősebbek jobban hisznek a vállalkozó szellemben, a becsületben, az erkölcsben, a tudásban, a kemény munkában. Ezek mintha héttérbe szorulnának a mai fiataloknál. Ez is egy következménye az életutakat meghatározó döntések késleltetésének és ennek következtében például a magány elterjedésének - mutat rá a szakember.

Az ifjúságszociológus szerint ezen jelenség hátterében a posztmodern, globalizálódó társadalom általános hatásai húzódnak meg. Ugyanakkor hozzáteszi, találkozott olyan mélyszegénységben élő fiatalokkal, akiknek a mindennapi betevő is komoly fejtörést okoz. A szüleik legsúlyosabb problémája, hogy valaha is valamilyen jövedelem-szerző tevékenységhez jussanak és ugyanezt gondolják gyermekeik jövőjéről is. Szóval: ők is a mai magyar ifjúság - nem elhanyagolható - részét alkotják.

Szatmáriné Dr. Balogh Mária
Szatmáriné dr. Balogh Mária szerint a fő kérdés az, hogy a pénz, mint értékhordozó és csereeszköz mit tükröz és mire használja az illető. - A tisztességesen elvégzett, értékteremtő munkáért való ellenértékkel semmi gond nincs, ebből élünk meg - húzza alá. Azt azonban elismeri, miként Kovács Zsuzsanna is, hogy a sikeres, innovatív vállalkozók mellett még mindig lehetnek a korai kapitalizmusra jellemző - ügyeskedők, akik a gyors meggazdagodás reményében nem mindig a tisztességes utat választják. Egyes fiatalok pedig azt gondolhatják, hogy ez a könnyebb, jövedelmezőbb út. Ugyanakkor Kovács Zsuzsanna nem általánosítana a fiatalokra. - A minden évben megrendezésre kerülő Szakma Sztár versenyen profi módon teljesítenek a kinézetre időnként meghökkentő fiatalok. Tehát nagyon sok tisztességesen felkészített fiatal kerül ki a munka világába, akik munkával képzelik el a boldogulásukat - emelte ki Kovács Zsuzsanna.

Mik szeretnének lenni a fiatalok?

Egy kutatás-sorozat keretében Pályasúgó-néven működő pályaválasztási tanácsadó szolgáltató honlap készül, amelynek segítségével a pályaválasztás előtt álló fiatal megtudhatja, milyen egzisztenciális körülmények közt élhet az adott szakma gyakorlójaként.
Miként a Pályaválasztási és Pszichológiai Tanácsadó Osztály vezetőjétől megtudtuk, a fiatalabb korosztálynál a fiúk körében igen népszerű a szakács szakma, köszönhetően a népszerű gasztroműsoroknak. - Más kérdés, hogy némelyiknek halvány fogalma sincs arról, hogyan lesz a tojásból rántotta - teszi hozzá Kovács Zsuzsanna. Mint mondja, kedvelt még a hajószakács, a hajós munkák, persze nem tudják, hogy valójában milyen követelményeknek kell megfelelniük. A hagyományos szakmák - irodai munkák, egészségügy, ruhaipar - leépültek. Lányoknál is a vendéglátás, idegenforgalom a népszerű. És egyre többen akarnak közszolgálati foglalkozást vállalni, rendőrök, katonák akarnak lenni - jó a PR tevékenysége a képzésnek és biztos elhelyezkedéssel járó állások. Vonzó továbbá a szépségipar, stylist is sok fiatal akar lenni a tehetségkutató programok hatására.

A diplomásoknál kedvelt szakok a következők: közgazdaság, jog, mérnöki pálya, informatika, orvos, idegenforgalom - turizmus-vendéglátás. A valaha népszerű kommunikáció szakra azonban megcsappant az igény, mivel egyre nehezebb elhelyezkedni a diplomával - tájékoztat Kovács Zsuzsanna. Itt érdemes megjegyezni, hogy a felsőoktatási reform jócskán átszabja majd a népszerű szakok listáját, hiszen például jövőre valószínűleg nem lesz államilag finanszírozott jogász- és közgazdászképzés.

Celebek a példaképek?

Mindezek alapján arra lehet következtetni, hogy a média igencsak kihat a fiatalok pályaválasztására, értékrendjére. Több felmérés is rámutatott, hogy a televízióban és interneten látott ismert emberek, tévésztárok, celebek a fiatalok példaképei. A pszichológus kiemeli, hogy a média hatását nem szabad lebecsülni. Egészen más szakmákat részesítenének előnyben a fiatalok, ha ebben a fogékony korszakban az értékteremtő emberekről szóló műsorokat is közvetítenének főműsoridőben. A Pályaválasztási és Pszichológiai Tanácsadó Osztály osztályvezetője azonban itt sem általánosítana. - A példakép nagymértékben függ attól, hogy milyen családból, iskolai környezetből származik a fiatal, milyen értékeket lát, kapott-e megfelelő mennyiségű információt, milyen a kapcsolata a családdal, a pedagógussal. Természetesen, befolyásolhatja őket - de talán inkább fiatalabb korban - a sok valóságshow, a tehetségkutató műsorok, amelyek azt sugallják, hogy nem kell feltétlenül megdolgoznod azért, hogy ismert és gazdag legyél, de azért ez nem meghatározó jelenség a továbbtanulás előtt álló fiataloknál - emeli ki Kovács Zsuzsanna.

Nem szégyen segítséget kérni

Érdemes professzionális segítséget kérniük azoknak, akik nem tudják, merre induljanak el. Térítésmentes tanácsadás a munkaügyi központoknál, erre szakosodott alapítványoknál, egyetemi karrierközpontokban lehetséges, vagy akinek van némi anyagi fedezete rá, szakértők által működtetett tanácsadó vállalkozásoknál kereshetnek munka- és pályatanácsadót. Az elsősorban általános iskolát és középiskolát elhagyókkal foglalkozó Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézetnél például az országban egyedüliként végeznek - budapestiek, illetve Budapesten tanulók számára - ingyenes pszichológiai képességfelmérést validált tesztekkel, illetve erre épülő iskolaválasztási tanácsadást. Olyan internetes pályaválasztást segítő szolgáltatásuk is van (KOM-PASSZ), ami segít a fiatalnak megismerni saját motivációit, illetve segítséget kap az önálló tájékozódáshoz, információszerzéshez. (Információ/bejelentkezés: www.fppti.hu/palyavalasztas.)

Ha nincs ekkora baj, akkor önállóan is utána lehet menni a pálya- és munkaerő-piaci információknak - javasolja Szatmáriné dr. Balogh Mária szakpszichológus. Kiemeli, szükség lenne az egész országban rendszerszerűen működő, a fiatalokat elérhetően segítő tanácsadási rendszerekre. A múlt héten megrendezett Kapunyitási pánik elnevezésű zánkai fesztiválon is ezt emelték ki a szakemberek.

Follow hrportal_hu on Twitter

Hiányszakmákra képzik az álláskeresőket Komárom-Esztergom megyében

A pályakezdő fiatalok, a tartósan munka nélkül lévők és a közfoglalkoztatottak csoportjaiban közel kétezer álláskereső elhelyezkedését támogatja idén uniós forrásból finanszírozott munkaerő-piaci képzésekkel a Komárom-Esztergom megyei kormányhivatal.tovább..

További cikkek
300 embernek ad majd munkát az új IKEA

Letették az alapkövét a Soroksáron épülő harmadik magyarországi IKEA-nak. Az áruház a tervek szerint 2017 első felében nyílik majd meg és 300... Teljes cikk

Újra nő az önkéntes nyugdíjpénztári tagok száma

Úgy tűnik nyolc év után fordulat következhet be, ugyanis növekszik az önkéntes nyugdíjpénztárak tagjainak a száma, nőnek a befizetések, bár a... Teljes cikk

Brüsszel közbelép: Ne tiltsák be az Ubert és az Airbnb-t!

Brüsszel felhívta az Unió kormányainak figyelmét, hogy ne korlátozzák és ne tiltsák be a sharing economy vagyis közösségi típusú gazdasághoz... Teljes cikk

Kedden éjfélig sztrájkolnak a belga vasutasok

Az SNCB belga állami vasúttársaság vonalain hétfőn este 10 órától kedden éjfélig munkabeszüntetést tartanak. A belga vasutasok a pihenőidő... Teljes cikk

Barcelonában a metródolgozók kezdtek sztrájkba

Négynapos részleges sztrájkot kezdtek a metrósok Barcelonában hétfőn, béremelést és a határozott idejű munkaszerződések arányának növelését... Teljes cikk

prohuman

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár

Magas fizetés vagy álmok? - a fiatalok döntöttek

Versenyképes fizetés és a szakmai előrejutás lehetősége - ezeket veszi figyelembe az Y generáció, amikor állást választ - derül ki egy...
© Copyright HR Portal - 2003 - 2016