A nyári melótól a karrierépítésig: így alakult át a magyar diákmunkapiac az elmúlt másfél évtizedben

Néhány éve a „diákmunka” szó hallatán szinte mindenkinek a nyári szezon, a fesztiválok és a raktári műszakok jutottak eszébe. Mára a kép gyökeresen átalakult: a hallgatók már egyetemi éveik alatt tudatosan építik a szakmai életútjukat, a vállalatok pedig hosszú távú utánpótlásként tekintenek rájuk. A magyar diákmunkapiac elmúlt másfél évtizede lényegében egyetlen nagy átrendeződés története – és ennek alakításában meghatározó szerepet játszott a Prodiák Iskolaszövetkezet, amely 2026-ban ünnepli fennállásának 15. évfordulóját.

Az átalakulás háttere kettős. Egyrészt a vállalatok egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a fiatal tehetségek korai megszólítására, másrészt a hallgatók számára is felértékelődött a szakmai tapasztalatszerzés és a karrierépítés lehetősége. A diákmunka így fokozatosan kilépett a „kiegészítő kereset” szerepéből, és a munka világába vezető első lépéssé vált. A Prodiák ezt a folyamatot nemcsak követte, hanem alakította is: ma havonta mintegy ötezer diákot foglalkoztat, közel 70 000 fős aktív hallgatói adatbázist mozgat, és több mint 650 partnerrel működik együtt országszerte. A klasszikus diákmunka mellett mára önálló, kifejezetten a gyakornoki foglalkoztatásra szakosodott divíziót is működtet, amely a fiatal szakember-utánpótlás egyik legfontosabb csatornájává vált.

„Az elmúlt 15 év legfontosabb tanulsága számunkra, hogy a diákmunkáról már rég nem csak a nyári munkák jutnak eszünkbe. A hallgatók ma tudatosan építik karrierjüket, a vállalatok pedig egyre inkább hosszú távú utánpótlásként tekintenek a fiatalokra. Büszkék vagyunk arra, hogy ebben a folyamatban meghatározó szerepet tölthetünk be” – mondja Tóth Rozália, a Prodiák Iskolaszövetkezet elnöke.

Védett kísérlet a nagyok piacán

A történet jóval korábban kezdődött, mint a szövetkezet 2011-es indulása. Az alapítók már 1997-ben, több mint egy évtizednyi diákmunkás tapasztalattal a hátuk mögött hozták létre első cégüket, a field marketing ügynökségként induló Prohome Kft.-t, amely kezdettől fogva iskolaszövetkezeteket foglalkoztatott alvállalkozóként. Amikor a cégcsoport a HR-szolgáltatások felé nyitott és megalakult a Prohuman, logikus lépésnek tűnt egy iskolaszövetkezet életre hívása. Így jött létre 2011-ben a Prodiák Iskolaszövetkezet, amely ma a Prohuman Diákmunka márkanév alatt működik.

A piac, amelyre belépett, korántsem volt üres: akkoriban már több mint 100 000 diáknak adott munkát, és néhány nagy iskolaszövetkezet uralta. A szövetkezet a meglévő ügyfélkör és a felépített szakmai hitelesség révén néhány év alatt mégis a szektor meghatározó szereplőjévé vált.

Amikor a diák már nem csak segéderő  

A valódi fordulópont 2015 körül érkezett, amikor a vállalatok részéről egyre erősebb igény jelent meg arra, hogy a diákok ne csak fizikai feladatokat lássanak el. A partnerek nehezen találtak rugalmas erőforrást irodai és támogató feladatokra, a junior pozíciók betöltése időigényes volt, és sok helyen hiányzott a jövőbeli szakmai szerepek utánpótlása. A Prodiák erre a szolgáltatási portfólió tudatos bővítésével válaszolt: a fizikai munkák mellett megjelentek az irodai, adminisztratív és ügyfélszolgálati feladatkörök, valamint a szakmai gyakornoki lehetőségek. A diák ettől kezdve nem kiegészítő munkaerő volt, hanem fejleszthető, hosszabb távon is értéket teremtő erőforrás.

Egy évvel később, 2016-ban újabb lépés következett. A több telephelyen működő partnerek számára a lokális megoldások már nem voltak elegendőek, ezért a szövetkezet kiépítette országos irodahálózatát. Ezzel helyben, gyorsan és egységes minőségben tudott reagálni a munkaerőigényekre, párhuzamosan több helyszínen is – ami különösen a szezonális csúcsok és a hirtelen létszámbővítések idején bizonyult értékesnek. Ma a szövetkezet egyik megkülönböztető erőssége éppen a gyorsaság: kedvező esetben akár négy órán belül képes pótolni a kieső munkaerőt.

A szemléletváltás beszédes példája a Felszállópálya Pályakezdő Program. Egy 2014-es jogszabályi változásra építve – amely lehetővé tette, hogy a végzős diákok a diákigazolványuk érvényességéig, október 31-ig még diákként dolgozhassanak – a Prodiák lényegében újraértelmezte a próbaidőt: a frissen végzett fiatal és a leendő munkáltató iskolaszövetkezeti keretek között, kockázat nélkül próbálhatja ki egymást. A korábbi joghézag épp a legkényesebb pillanatban, a záróvizsga után hagyta védőháló nélkül a pályakezdőket. Az új program révén a fiatal akkor is valódi munkatapasztalattal és referenciával lép tovább a nyílt munkaerőpiacra, ha végül nem az adott cégnél marad.

Papírmentes jelen, digitális jövő

A következő nagy ugrást a digitalizáció hozta. A jelentkezés, a szerződéskötés, a jelenlétkezelés és a megrendelés folyamatai fokozatosan az online térbe költöztek, így az adminisztráció gyorsabbá, egyszerűbbé és átláthatóbbá vált – partnerek és hallgatók számára egyaránt. A digitális működés mára nem kényelmi kérdés, hanem versenyelőny a gyorsan változó munkaerőpiacon. A szövetkezet a magyar és uniós diákok mellett a Magyarországon tanuló, külföldi hallgatók foglalkoztatásában is egyre nagyobb szerepet vállal, ami több, munkaerőhiánnyal küzdő iparágban jelent valódi megoldást.

A jubileumi azonban nem pusztán visszatekintés. A szövetkezet a felsőoktatási kapcsolatok szorosabbra fűzését, a gyakornoki programok erősítését és a nemzetközi hallgatók foglalkoztatásának további fejlesztését tűzte ki célul, miközben digitális szolgáltatásait a fiatal generációk és a partnerek változó elvárásaihoz igazítja.

„A következő évek célja, hogy még szorosabb kapcsolatot építsünk ki a felsőoktatási intézményekkel, tovább fejlesszük digitális szolgáltatásainkat, és olyan megoldásokat kínáljunk partnereink számára, amelyek gyorsan és rugalmasan reagálnak a munkaerőpiac változásaira” – foglalja össze Tóth Rozália.

Tizenöt év alatt a diákmunka a nyári alkalmi kereset szintjéről a tudatos karrierépítés első állomásává lépett elő. A piac átalakult – a Prodiák pedig azon kevesek közé tartozik, amelyek nemcsak végignézték, hanem alakították is ezt a változást.

Ez az írás támogatott tartalom, nem a HR Portál szerkesztőségi anyaga. Az itt szereplő információk a cikk megrendelőjétől származnak.