Mit tesz velünk az AI a munkahelyen? Indul az ország első AI Comfort Index kutatása

Amikor egy szervezet AI-eszközöket vezet be, a figyelem szinte mindig a technológiára irányul: melyik modell, milyen folyamatra, mekkora hatékonyságnövekedéssel. Sokkal ritkábban kérdezzük meg, mi történik közben az emberrel. Pedig a bevezetés sikere vagy kudarca a gyakorlatban ritkán technológiai kérdés. Sokkal inkább emberi.

Jól mutatja ezt egy fejlesztő mondata, aki a közelmúltban arról beszélt, hogy az AI elvette tőle a programozás örömét. Éveket fektetett egy szaktudásba, ami hirtelen kevesebbet ér, és megszűnt az a kiváltság, hogy van egy nyelv, amit csak ő és néhány kollégája ért. Ez az érzés, a kompetencia leértékelődésétől való félelem, ma számtalan szakmában megjelenik, az IT-tól a HR-en át a pénzügyig. És pontosan itt van a legtöbb mozgástere a HR-nek.

Hiányzik a hazai adat az emberi oldalról

Miközben mindenhonnan a technológiai felzárkózás sürgetése érkezik, az AI érzelmi és szervezeti hatásairól szinte semmilyen magyar adat nem áll rendelkezésre. Ezt a hiányt pótolja az AI Comfort Index kutatás 2026, a Cubix Institute of Technology, a Hősök Tere Alapítvány és az ITBN közös, országos felmérése. Nem azt vizsgálják, mit tud az AI. Hanem azt, mit tesz velünk, és mi mit teszünk vele.

A kutatás egy kérdőívből, több fókuszcsoportos beszélgetésből és mélyinterjúból áll, amit felnőttképzési, szociálpszichológiai és kiberbiztonsági szakértők állították össze, és olyan kérdésekre keresi a választ, amelyek HR-szempontból különösen relevánsak.

Mit mér a kutatás, és miért fontos ez a HR-nek?

A kutatás több olyan jelenséget jár körül, ami közvetlenül érinti a szervezeti kultúrát és a vezetői kommunikációt.

A „hozzáértő kolléga" fenyegetése. Gyakran az a kolléga okozza a legnagyobb feszültséget, aki már magabiztosan használja az AI-t. A verseny így a csapaton belül jelenik meg, és átírja a csapatdinamikát.

Kompetencia-erózió. Az AI-t intenzíven használók egy része úgy érzi, hogy a saját készségei, a figyelem, a memória, a problémamegoldás tompulnak. Ez hosszú távon tudásmenedzsment-kérdés is.

Home office vagy iroda. A távmunka biztonságérzetet adhat, az iroda fokozhatja a versenyt. Ez érdemben befolyásolja, hol és hogyan jelenik meg az AI-szorongás.

Felszabadultság és bűntudat. A rutinfeladatok átadása sokakban megkönnyebbülést, másokban bűntudatot kelt amellett, hogy a felelősség kérdései is tisztázatlanok, és sok a bizonytalanság szervezeti és egyéni szinten is.

A growth mindset hatása. A kutatás egyik legfontosabb feltételezése, hogy ahol átlátható a vezetői kommunikáció és van képzés, ott jóval kisebb a szorongás. Ez közvetlenül HR-kézben lévő eszköz.

Benchmark a szervezeteknek

A kutatás zárótermékéből, a letölthető szakmai riportból és az első magyar AI Comfort Indexből a szervezetek képet kapnak arról, hol tartanak a saját AI-érettségükben az emberi tényezők mentén. Mennyire tudatos a használat, hol jelenik meg bizonytalanság, és hogyan csökkenthető mindez képzéssel, iránymutatással és átlátható kommunikációval.

Az adatokat augusztusban elemzik, az országos eredményeket szeptember 24-én, az ITBN konferencián mutatja be a Cubix Institute of Technology, a Hősök Tere Alapítvány és az ITBN.

Hogyan lehet csatlakozni?

A kérdőív kitöltése kb. 15 percet vesz igénybe, és többnyire skálán pontozható. Aki kitölti, elsőként kapja meg a kész riportot és az AI Comfort Indexet, és bekerül az ITBN-konferenciajegyek sorsolásába. A kitöltésre 2026. július 31-ig van lehetőség.

A kérdőív itt érhető el, töltsd ki te is: https://aicomfort.hu/

Ez az írás támogatott tartalom, nem a HR Portál szerkesztőségi anyaga. Az itt szereplő információk a cikk megrendelőjétől származnak.