Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő Megjelent: 5 éve

Puhult az új munkatörvénykönyv, de sok a bizonytalanság

Számos ponton "puhult" A munka törvénykönyve új tervezete; a jelenlegi szabályokhoz hasonlóan továbbra sem lehetne felmondani a kismamáknak, bizonyos feltételek mellett védettség alatt maradnának a nyugdíj előtt álló munkavállalók és nem csökkenne a szabadságok mértéke. A rendelkezések ugyanakkor számos kérdést vethetnek fel a munkáltatók részéről a megvalósíthatóság oldaláról.



A BRANKO Pénzügyi és Számviteli Kft. 1995 óta nyújt magas színvonalú pénzügyi szolgáltatás ügyfelei részére. Szolgáltatásuk komplex, a bérszámfejtési, könyvelői, adó- és szaktanácsadói területen. 2014-ben bővítették tevékenységünket munkajogi, HR, illetve cafeteria tanácsadással. Ezen kívül vállalják cégalapításhoz, székhelyszolgáltatáshoz, illetve követeléskezeléshez kapcsolódó feladatok teljes körű ellátását is.

További információk itt!

Mind a jelenleg érvényben lévő, mind az új munkatörvény tervezet lényegesen részletesebb szabályokat tartalmaz, mint a legtöbb európai ország munkatörvénykönyve. Nyugat-Európában általában nem törvényi, hanem ágazati és helyi kollektív szerződések szintjén szabályozzák a pihenőidőt, munkaidőt és a felmondási feltételeket - írja a budapesti PRK Partners munkajogi partnerének sajtóközleménye.

Több európai országhoz hasonlóan, Magyarországon is növelni kellene az ágazati munkáltatói érdekképviseletek és a szakszervezetek részvételével működő ágazati párbeszéd bizottságok szerepét, ez a jelenlegi rendszerhez képest hatékonyabb és gyorsabb megegyezéshez vezethetne. Emellett, bizonyos rendelkezéseket, amelyek iparáganként más-más jelentőséggel bírnak, ilyen a munkaidő, a rendkívüli munkavégzés vagy a pótlékok, ki kellene venni a törvénykönyvből, és ágazati vagy helyi szintű kollektív szerződésekben szabályozni --– hangsúlyozza dr. Zempléni Kinga, a PRK Partners-Fábry és Társai Ügyvédi Iroda munkajogi partnere.

A legújabb tervezet legfontosabb változásai:

A legújabb tervezet szerint várandósság, szülési szabadság, továbbá a gyermek gondozása céljából az anya által igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartama alatt a munkaviszony felmondással nem szüntethető meg. (Emlékeztetőül: a júliusi munkaanyag szerint ezen időtartam alatt is közölhette volna a rendes felmondást a munkáltató.) Ha azonban a kismama a gyermek három éves koráig megszakítja a fizetés nélküli szabadságát, azaz visszatérne dolgozni, úgy nem állna teljes munkajogi védelem alatt és a munkaviszonyát az alábbi esetekben meg lehetne szüntetni: (i) rendkívüli felmondás, (ii) a munkavállaló alkalmatlan a munkavégzésre (rendes felmondás), vagy (iii) a munkáltató működésével összefüggő ok miatt.

Ez utóbbi esetben a munkáltató működésével összefüggő ok miatt szűnik meg a kismama munkaviszonya - azonban a munkáltatót a kismama felé a végzettségének, gyakorlatának megfelelő munkakör felajánlási kötelezettség terheli. Mivel a legtöbb munkaviszony felmondási indoka működéssel összefüggő ok, és általában nem szokott felajánlható munkakör lenni, ezért a gyakorlatban kérdéses, hogyan fog ez a szabály működni.

Visszakerült a tervezetbe a "védett kor" intézménye.(Emlékeztetőül: a jelenleg hatályos törvény szerint a munkáltatók a munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül - védett kor - csak különösen indokolt esetben szüntetheti meg. A július 18-án közzétett javaslat nem tartalmazta az úgynevezett védett kor intézményét.)
A védett korban lévő munkavállaló munkaviszonyát is ugyanolyan feltételekkel lehetne megszüntetni, mint a fizetés nélküli szabadságát megszakító kismamákét. Amennyiben tehát a védett kort betöltött és nyugdíjasnak nem minősülő munkavállaló határozatlan időtartamú munkaviszonya a munkáltató működésével összefüggő okok miatt szűnne meg, akkor a munkáltató köteles lenne a védett korban lévő munkavállaló részére a végzettségének, gyakorlatának megfelelő munkakör felajánlani.

Csak néhány külföldi példa: a cseh, szlovák, angol jog nem védi felmondás esetén a nyugdíj közeli munkavállalókat, míg a német jogban kollektív szerződésben rögzítik, hogy bizonyos kor vagy szolgálati idő felett egyáltalán nem lehet a munkaviszonyt megszüntetni.

"Álláspontom szerint a munkáltatók a védett kor betöltése előtti évben fogják a kérdéses munkavállalók munkáját megszüntetni vagy bevállalva egy jogellenes felmondást megszüntetik a jogviszonyt. Mivel a javaslat szerint a jogellenes munkaviszony megszüntetése esetén a munkáltató kártérítési felelőssége kevesebb lenne, mint jelenleg, ezért lehetséges, hogy jobban meg fogja nekik érni kifizetni akár a tizennyolc havi kártérítést, mint az ötévi, azaz hatvan havi bért." - tette hozzá Zempléni Kinga.

Az új javaslat alapján az alap és pótszabadságok rendszere a hatályos szabályozás szerint él tovább (a pótszabadságok száma az életkortól függ), a munkavállaló a munkaanyag szerinti öt munkanap helyett hét munkanapról rendelkezhet és tíz munkanapot - eltérő megállapodás hiányában - egybefüggően kell kiadnia a munkáltatónak. (Emlékeztetőül: A 2011. július 18-án közzétett javaslat alapján a szabadságok mértéke csökkent volna.)
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Minden ötödik spanyolt az elszegényedés veszélye fenyeget

Spanyolországban népesség 22,1 százalékát, azaz minden ötödik embert fenyeget az elszegényedés veszélye - derült ki a spanyol statisztikai hivatal... Teljes cikk

30-50 százalékkal emelkedhet az állami tisztviselők fizetése

Az állami tisztviselők új, Lázár János által beterjesztett illetményrendszerét fogják ma megszavazni a parlamentben. Teljes cikk

1600-zal kevesebb álláskereső Zala megyében

Zala megyében 15,7 százalékkal csökkent az álláskeresők száma áprilisban. A kirendeltségeken 8856 álláskeresőt regisztráltak, több mint 1600-zal... Teljes cikk

Hamarosan nyugati béreket kapnak a gépkocsivezetők

Wáberer György miniszterelnöki megbízott úgy véli, "néhány éven belül a gépkocsivezetőink el fogják érni a nyugati gépkocsivezetői bérek... Teljes cikk

Melyik előnyösebb: a minimálbér-emelés vagy az alapjövedelem?

A Párbeszéd Magyarországért szerint béremelésre szükség van, de azt nem szabad változatlan adórendszer mellett végrehajtani. Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár

A munkást is büntethetővé tenné a kormány

A jelen szabályozás szerint csak az a munkás büntethető hatóságilag, aki irányító pozícióban van - a kormány módosítója...
© Copyright HR Portal - 2003 - 2016