Az Országgyűlés 2011. november 21-én fogadta el az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely 2012. január 1-jétől átalakítja az étkezési utalványok formájában megvalósuló juttatásokra vonatkozó szabályozást, és ezért a béren kívüli juttatási elemek közé emelte az Erzsébet-utalványt.
Az adótörvények szerint az Erzsébet-utalvány fogyasztásra kész étel vásárlására használható fel, de 2012. december 31-ig melegkonyhás éttermi szolgáltatásra is felhasználható. Havonta 5 ezer forintig minősül béren kívüli juttatásnak. Az utalványt a bérjellegű juttatásokénál több mint 30 százalékkal kedvezőbb feltételekkel lehet biztosítani a munkavállaló részére.

A most előkészített rendelet kimondja, hogy egy utalványosnak egy adóév alatt több juttató is juttathat utalványt, az adott naptári évben juttatott utalványok pedig egészen a következő naptári év december 31-ig használhatóak fel. Az átlátható és jól ellenőrizhető felhasználás érdekében az elfogadóhelyeknek a kibocsátóval az üzletszabályzatában meghatározott feltételekkel szerződést kell kötnie és a felhasználók tájékoztatása érdekében a kibocsátó a honlapján közzé teszi a szerződött elfogadóhelyek listáját - közölte a KIM.

A javaslat részletesen rendelkezik a papír alapú és az elektronikus utalványról is. A papír alapú utalványok esetében meghatározza a tartalmi követelményeket, vagyis azt, hogy az utalványon minek kell szerepelnie: ilyen például a címlet feltüntetése, amelynek mindenképpen százzal oszthatónak kell lennie, a kibocsátó neve vagy a felhasználhatóság határideje. Az elektronikus utalvány esetén a juttatónak kell egyedi műanyag azonosítót igényelnie a kibocsátótól. Az egyszerű használat érdekében - olvasható a dokumentumban - a kártya hasonlóan működik, mint egy bankkártya, az elfogadóhelyi terminálon - a kibocsátó által kialakított központi internetes felületen - kell leolvasni és azon keresztül ellenőrizhető a rendelkezésre álló összeg.

Az Erzsébet-utalvány kibocsátásával a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány átláthatóvá teszi az étkezési utalványok forgalmazását és létrehozza a szociális- és gyermekétkeztetés új és kibővített rendszerét - tájékoztatott a minisztérium, amely rögzíti: az étkezési jegy kibocsátása során keletkező bevételből cél a szociális- és gyermekétkeztetés új és kibővített rendszerének létrehozása, amellyel a bölcsődei ellátásban részesülő gyermekeket, illetve az anyagi helyzetük miatt rászoruló embereket kívánják segíteni.

Erről beszélt Nemes Andrea, a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője az Üzleti Konferencia Központ konferenciáján: A kormány egy olyan rendszert alakított ki, amelyben világosan elkülönül a juttatások közül a szociális célokat szolgáló és a tisztán piaci alapon működő elem. Előbbi kategóriába tartozik az újonnan bevezetendő Erzsébet utalvány, utóbbira pedig a Szép kártya a legjobb példa. A szakember a Napi Gazdaság kérdésére, amely azt firtatta, mi indokolta, hogy ezt a rendszert az eredeti határidőt jelentő jövő év október elseje helyett már januártól életbe léptessék, nem tudott válaszolni.

Éveleji káosz várható?

Az első utalványt valójában csak februárban lehet majd kiosztani, azok legyártása ugyanis ekkorra indulhat be − mondta Máthé Réka, a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft. értékesítési vezetője. Nem jár sokkal jobban a Szép-kártyás munkavállaló sem. Jóllehet januártól a szálláshelyek mellett éttermek is elfogadhatják a kártyát, az ezt szabályozó rendelet azonban még nem jelent meg − a kormány a hét elejére ígérte. Ez azt jelenti, hogy eddig egyetlen étteremmel sincs megkötött szerződés − mondta Szabó László, az MKB üzletágvezetője. Egyeztetések, megkeresések természetesen vannak, de felelőtlenség lenne tízezer étteremmel szerződni, amíg ennek jogszabályi háttere nem ismert.

Az Erzsébet utalvány legkevésbé vonzó paramétere az ára, a munkáltatóknak ugyanis kétszázalékos kezelési költséget kell megfizetniük, az elfogadóhelyeknek pedig nyolc százalékot. Ez jelenti a karitatív célokra felhasználható forrást − mondta Máthé Réka. A Szép kártyák ezzel szemben sokkal olcsóbbak, az első ingyenes, a munkáltatónak jutalékot sem kell fizetnie, az elfogadóhelyet pedig legfeljebb 1,5 százalékos kezelési költség terheli.

MTI/Napi Gazdaság