Fogunk egyáltalán utazni, ha megszűnik a Szép-kártya?

2018 januártól vezetnék ki a Szép-kártyát a cafeteriarendszerből, értesült a Magyar Nemzet. A kártyának évi 1 millió felhasználója és 80 milliárd forintos forgalma van. Nem meglepő, hogy a turisztikai szféra „félelemmel” tekint a lépés következményei felé, ugyanis a szálláshely alszámlán lévő összeget - már aki erre értékelhető feltöltést kapott -, az hazai szállás- és vendéglátóhelyeken, panziókban, vendégházakban stb. költötte el. Egy tavaszi kutatásból kiderült, hogy a Szép-kártya tulajdonosok több mint fele nem költene utazásra, hanem inkább élelmiszerre vagy ruházatra szánná a készpénzben megkapott összeget. Mindössze 17 százalékuk mondta azt a Szallas.hu felmérésén, hogy továbbra is teljes egészében üdülésre, kikapcsolódásra fordítaná ezt a pénzt. Vagyis a munkaerő pihenését, regenerálódást a változás nem fogja elősegíteni.

A Cafeteria TREND tavaszi kutatási eredményei is arra utalnak, hogy a juttatások mellé rendelt speciális célokat a munkáltatók talán kevésbé fogják tudni megvalósítani a készpénzes cafeteriával, annak ellenére, hogy praktikus és ezért alighanem igen népszerű lesz ez a lehetőség. Mint Fata László elmondta: „A munkáltatók a juttatásokat kétféle alapvetően különböző megközelítéssel adják. Egyrészről cél, hogy kevesebb költséggel több, jól elkölthető értéket adjanak a dolgozóknak. Erre alkalmas az alacsonyabb adózású készpénz fizetés.

Emellett azonban a juttatásokhoz speciális célokat is rendelnek a juttatók. Ilyenek lehetnek az egészségmegőrzés, a dolgozók lojalitásának növelése, a gondoskodás vagy éppen a pihenés, rekreáció támogatása. Az ilyen speciális célok nehezebben valósíthatók meg pénz átadásával - mert azt másra is költhetik a munkavállalók - mint olyan juttatásokkal, melyeknek kötöttebb a felhasználási köre.

A tavaszi kutatásunkban a válaszadók 29 százaléka ítélte a pihenés támogatását nagyon fontos juttatási célnak, míg további 45 százalék fontosnak ítéli ezt. Vagyis a munkáltatók közel kétharmada számára a dolgozók pihenéséről, rekreációjáról való gondoskodás valóban lényeges motivációs elem. Míg 21,5 százalék számára ez a cél kevésbé, 4,5 százaléknak pedig egyáltalán nem fontos.”

Így jövőre még fennáll az a lehetőség, hogy a munkáltató évi 100.000 forintig adhat kedvezményes adózással (34,51%) készpénzt illetve emellett Szép-kártya feltöltést is. Évente a versenyszférában összesen 450.000, míg a közszférában 200.000 forintos keret adható összességében.

Az Erzsébet-utalvány azonban magasabb adózási kategóriába kerül, így várhatóan kevesebb munkáltató fogja ezt a juttatást választani, akár a korábbi töredékére zsugorodhat a használata. Ez akár szintén a kivezetés előjele lehet (amelyről korábban már szó is volt), hiszen attól kezdve, hogy egy juttatásnak olyan magas az adóterhe, hogy a munkáltatónak nem éri meg adni, akkor az a cafeteria elem előbb-utóbb értelmét veszíti.

Az Európai Bíróság még februárban döntött úgy, hogy a magyar cafeteriarendszerben 2012-ben megvalósított változások, amelyek életre hívták, és gyakorlatilag egyeduralkodóvá tették a piacon az Erzsébet-utalványt és a Szép-kártyát, egyes elemei nem egyeztethetők össze az uniós joggal. A szabályozás akadályozza a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságát, és hátrányosan különbözteti meg az uniós tagállamok cégeit.

Jelenleg a más tagállamban letelepedett vállalkozások magyarországi fióktelepei nem bocsáthatnak ki Szép-kártyát. A kibocsátó csak olyan cég lehet, amely a magyar jog szerint létrejött gazdasági társaság (rt. vagy kft.) formájában működnek. Ráadásul kötelesek olyan gazdasági társaság leányvállalataként működni, amely maga is a magyar jog szerint jött létre. Valamint a fentieknek megfelelő pénzintézetek számára további kikötés, hogy minden 35 ezer főnél több lakosú magyarországi településen ügyfelek számára nyitva álló helyiséget kell fenntartaniuk. Mindez a többi uniós tagállam vállalkozásait hátrányosan különbözteti meg, foglalta össze az uniós jogokat sértő elemeket a Napi.hu.

Erre akár lehetett volna a kormányzat válasza, hogy megvalósítja a jogharmonizációt, módosítja a kifogásolt szabályozást, ami azt is jelentette volna, hogy visszaengedi/beengedi a külföldi cégeket is erre a szolgáltatói piacra. Így versenyhelyzetet teremtve, amelyben a munkáltatók a számukra legelőnyösebb ajánlatot választhatják ki. Ezek a módosítások azonban a februári döntés óta nem valósultak meg. Így a jogi keretek újragondolása helyett valószínűleg mindkét kártya kivezetésre kerül a rendszerből.