Tizenegy százalék a nők bérhátránya

Vladimir Spidla, az Európai Bizottság foglalkoztatáspolitikai biztosa a közelmúltban kijelentette, abszurd és elfogadhatatlan, hogy a lányok jobb eredményeket érnek el az iskolában a fiúknál, több a nők körében az egyetemi végzettségű pályakezdő, ám fizetésükben nemzetgazdasági szinten 15, a versenyszférában pedig 25 százalékos a különbség.

Ha a magyarországi kereseti statisztikai adatokat vesszük szemügyre, egyértelmű a nők lemaradása. A Központi Statisztikai Hivatal számai szerint a nők bérhátránya 11 százalék, azonban az átlag mögött nagyok a kilengések. Pénzügyi területen például a férfiak közel a dupláját keresik (508 ezer, illetve 281 ezer forint), mint a nők. A vegyiparban 40, a feldolgozóiparban 26, az egészségügyben 20 százalék a férfiak bérelőnye. Kevés iparág van, ahol a hölgyek vezetnek: ilyen az építőipar és a távközlés, ahol havi 20 ezer illetve 4 ezer forinttal állnak jobban. A keresetkülönbségek nemcsak szakmától függően nőnek, illetve csökkennek. Az életkor is meghatározó. 21-30 éves kor között nincs különbség, 31-50 éves kor között 10 százalék, 56 év felett pedig már 17 százalék a nők hátránya a férfiakkal szemben.

Európai összehasonlításban a magyar nők lemaradása átlag alatti. Az Eurostat 2005-ös adatai szerint az akkor 25 tagú EU-ban átlagosan 15 százalék volt az eltérés. Németországban, Észtországban és Cipruson 25-25, Szlovákiában 24, Nagy Britanniában 20, Ausztriában 18 százalékkal kerestek kevesebbet a női alkalmazottak. Magyarországnál kisebb differenciát csupán Lengyelországban (10 százalék), Portugáliában (9) és Máltán (4) mértek.

A vezetői státusz sok mindent megmagyaráz

Nem feltétlenül ugyanazért a munkáért adott kevesebb pénz áll a számok mögött. Magyarországon például pénzügyi területen a nagy eltérést azzal magyarázzák, hogy a férfiak közül többen dolgoznak vezető pozícióban, amiért többet fizetnek. Részben szintén a vezető pozíciók betöltése áll az életkori keresetkülönbségek hátterében. A pályakezdő fiúk és lányok még a hierarchia alsó szintjén startolnak hasonló bérért, 50 éves kor felett viszont lényegesen több férfi jut a vállalatok csúcspozícióiba, mint nő, ami tágítja az ollót (Igaz, hogy a vezetői pozícióba jutás mögött is számos esetben diszkrimináció áll). Az építőiparban viszont a nők bérelőnye azzal magyarázható, hogy főként szellemi, irodai munkát végeznek, amit a fizikainál jobban megfizetnek. Szintén nem lehet kizárólag diszkriminációt sejteni a külföldi adatokban. Nagy-Britanniában és Hollandiában például a nők jelentős hányada részmunkaidőben dolgozik, amiért értelemszerűen alacsonyabb fizetést kapnak, mint a teljes munkaidőben dolgozó férfi kollégáik.

Több pénz kell a családfenntartónak?

Ettől függetlenül a nemi diszkrimináció a fizetésekben is tetten érhető. A hazai munkaadók egy része még mindig a férfiakat részesíti előnyben a munkabér meghatározásakor. "A vezetők a férfit tartják a családfenntartónak, és emiatt magasabb bért ajánlanak nekik. Emellett egy részükben élnek olyan sztereotípiák, hogy egy nő nem tud olyan minőségű munkát végezni, mint egy férfi, ezért nem is illeti meg az azonos bér" - mondta Csík Klára vezetői tanácsadó.

A Magyar Menedzserek Szövetségének elnökségi tagja szerint a nők a hierarchia szinte minden szintjén kénytelenek elszenvedni az ilyen jellegű megkülönböztetést, kivételt egyedül a felsővezetői munkakörök jelentenek. "Ezekben a pozíciókban már egészen más szempontokat vesznek figyelembe a kereset meghatározásánál. A legfelsőbb szinteken mindegy, hogy férfi vagy nő az illető, a lényeg, hogy tökéletesen végezze feladatait, és ha ezt teljesíteni tudja, akkor meg is kapja az őt illető bért" - tette hozzá Csík Klára.

A legjobb, ha a hölgyek már a bértárgyaláson reális bérigénnyel állnak elő. "Tudnunk kell, mennyit érünk a piacon, és eszerint meghatározni a leendő keresetet. Csak azért, mert a férfiak többet keresnek ugyanabban a munkakörben, nem kell kevesebbet mondanunk" - tanácsolja.

Mit tehet az a dolgozó, aki a munkahelyén szembesül a bérhátránnyal? Első körben érdemes a munkaadóval rendezni a kérdést. Nehezíti a helyzetet, hogy sok munkahelyen a munkaszerződésben tiltják a fizetés nyilvánosságra hozását. Ha nem sikerül a főnökkel rendezni a kérdést, végső esetben az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál lehet bejelentést tenni. Érdekesség, hogy elenyésző a kereseti diszkrimináció miatt beadott panaszok száma. A háttérben valószínűleg az áll, hogy az érintetteknek fontos a munkahely megőrzése. Inkább beletörődnek az alacsonyabb fizetésbe vagy nincs önbizalmuk az eljárás elindítására. Segítséget jelenthet a hátrányt szenvedett munkavállalónak, hogy a hatósági eljárásban a munkahelyi szakszervezet elláthatja meghatalmazás esetén a képviseletüket.

Ha a munkavállalók hivatalos kérelemben jelzik, sérelem érte őket, a hivatal eljárást indít a munkáltató ellen. Ebben a folyamatban a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy nem alkalmazott diszkriminációt: ugyanazt a munkát végző férfiak is ugyanazt a bért kapják, vagy indokolnia kell a bérkülönbséget. Az egyenlő bánásmódról szóló törvény alapján a hatóság kötelezheti a munkáltatót a bizonyításhoz szükséges szenzitív adatok szolgáltatására - így például bekérheti a hasonló munkakörben dolgozó munkavállalók munkaszerződését.

Ugyanazért a munkáért kevesebbet fizetett

A fizetésben diszkriminált női munkavállaló helyzete nem reménytelen. Tavaly augusztusban a hatóság egymillió forintra büntetett egy céget, amely a gyártósoron dolgozó női alkalmazottjának a férfiakénál alacsonyabb órabért fizetett. A bejelentés után a hatóság bekérte a munkavállalók béradatait, igazságügyi műszaki szakértőt rendelt ki a munka elvégzéséhez szükséges tudás megállapításához.

A bejelentést tevő hölgy gép mellett dolgozott, forrasztott, csomagolt, fóliaeltávolítást végzett. Az általa végzett munka betanított munka volt, nem igényelt speciális szakképzettséget, és egyhónapos betanulás után ugyanolyan eredménnyel végezte a munkát, mint a férfi alkalmazottak, tehát indokolatlan volt az alacsonyabb órabér. A cég nem tudta indokolni, miért fizet a hölgynek 385 forintos órabért, míg a vele együtt dolgozó férfiak 430-600 forint között kerestek óránként.

Összetettebb munkánál több a kibúvó

Az is igaz, hogy minél összetettebb a munkakör, annál könnyebben indokolhat a munkáltató. "Nehezíti a helyzetet, hogy a munkabér megállapításánál, a versenyszférában a minimálbéren kívül nincs egységes mérce, bértábla. A munkaadó a differenciálásnál sok, nehezen mérhető tényezőre hivatkozhat: például a szakmai tapasztalatra, a terhelhetőségre. A munkaköri leírásban elegendő ugyanis egy-két eltérés, plusz feladat a különbség indoklására", mondja Dr. Sipos Márta munkajogász.

Karácsony Zoltán - Oroszi Babett