Nyugdíjak és járadékok - formák, jogosultak, mértékek

Árvaellátás: az elhunyt nyugdíjas, illetve nyugdíjban nem részesülő, de nyugdíjjogosultságot szerzett elhunytszemély gyermekének, örökbe fogadott gyermekének, meghatározott feltételek mellett, testvérének, unokájánakjáró ellátás.
Átmeneti járadék: a megváltozott unkaképességű dolgozók pénzbeni ellátásai.
Baleseti hozzátartozói nyugellátás: a jogosultságot az elhalt által elszenvedett üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés alapozza meg. Szolgálati időre tekintet nélkül jár.
Formái: baleseti özvegyi nyugdíj, baleseti árvaellátás, baleseti szülői nyugdíj.Lásd még:baleseti nyugellátások.
Baleseti járadék: ezen ellátásra az jogosult, akinek a munkaképessége üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés következtében 15 %-ot meghaladó mértékben csökkent, de baleseti rokkantsági nyugdíj nem illetimeg. Az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott ellátás, ami 1998. január 1-től nem számít nyugellátásnak.

Baleseti nyugellátások: Elszenvedett üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében a munkaképesség részleges vagy teljes elvesztése miatt saját jogán a sérült részére, halála esetén a hozzátartozók részére járó ellátás.
Saját jogon járó baleseti nyugellátás: baleseti rokkantsági nyugdíj.Lásd még baleseti hozzátartozói nyugellátás.
Baleseti rokkantsági nyugdíj: Túlnyomórészt üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés következtében történő megrokkanás esetén szolgálati időtől függetlenül járó baleseti nyugellátás. Lásd még:rokkantsági nyugdíj.

Bányásznyugdíj: A bányászati tevékenységet abbahagyni kényszerülő személynek életkorára tekintet nélküljáró, az öregségi nyugdíj szabályai szerint számított pénzellátás. Szükséges feltétel a magas műszakszámban
földalatti, vagy több évtizednyi nehéz fizikai megterheléssel járó külszíni bányászati tevékenység és több évtizednyi szolgálati idő.
A jogosultsági szabályokat a 150/1991.(XII.4.) Korm. rendelet tartalmazza. Az ellátás az állami költségvetést terheli.
Egészségkárosodási járadék: Lásd megváltozott munkaképességű dolgozók pénzbeni ellátásai.
Előnyugdíj: A foglalkoztatásról és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény által szabályozott módon és feltételekkel megállapított munkanélkülieket megillető, az öregségi nyugdíj szabályai szerint számított munkanélküli ellátás.
Forrása: a jogosultnak a reá irányadó korhatára betöltése napjáig a Munkaerőpiaci Alap.
1998. január 1-jével az előnyugdíjazás lehetősége megszűnt.

Elutasító határozat: A kérelem elutasítása az államigazgatási eljárás szabályai szerint, ha a nyugdíj, a járadék, a nyugdíjszerű szociális ellátások megállapításának jogszabályi feltétele hiányzik és ezért az igény nem teljesíthető.
Foglalkoztatáspolitikai nyugdíjak: A bányásznyugdíj, a korengedményes nyugdíj és az előnyugdíj közös megnevezése a nyugdíj-statisztikaikimutatásokban. Ezek az ellátások egyébként egy tekintet alá esnek az öregségi nyugdíjjal és öregségi jellegű nyugdíjaknak is nevezzük.

Főellátás: Ugyanazon személy részére többféle ellátás folyósítása esetén az ellátások közötti rangsorolás. Az osztályozás a nyugdíj, a járadék, a nyugdíjszerű szociális ellátás sorrendet követi. A nyugdíjon belül első helyen
a saját jogú nyugdíj, ezen belül az öregségi és öregségi jellegű nyugdíj áll.
Ha valaki csak egyféle ellátást kap, akkor az az ellátás a főellátása, bármi legyen is az. Ha azonban többféle ellátást is kap, akkor az ellátások rangsorában legelöl álló ellátása a főellátás, és az összes többi, a nyugdíjak,nyugdíjszerű ellátások közé tartozó ellátását a kiegészítő ellátások közé soroljuk. Ez a besorolás elsősorban astatisztikai számbavételt segíti. Szigorú hierarchiára nincs szükség például egymást kölcsönösen kizáró ellátások esetén ( öregségi - rokkantsági ).
Házastársi pótlék: Az öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjassal közös háztartásban együtt élő,házastárs (élettárs) után járó pénzellátás, amely a házastárs korára, rokkantságára és számottevő jövedelem hiányára tekintettel jár.
A pótlék az állami költségvetést terheli. 1997. december 31-ét követő időponttól nem állapítható meg új jogosultság. Ezt követően a már megállapított házastársi pótlékot nem a nyugdíjas, hanem a házastárs (élettárs)részére kell folyósítani.

Hozzátartozói nyugellátás: A túlélő hozzátartozó számára járó rendszeres pénzbeni ellátás, amelyet az elhunyt nyugdíjas (vagy mezőgazdasági szövetkezeti járadékos) vagy nyugdíjban nem részesülő, de nyugdíjjogosultságot
(vagy mezőgazdasági szövetkezeti járadékra való jogosultságot) szerzett személy jogán állapítanak meg.Hozzátartozói nyugellátásra jogosultság szempontjából halálesetnek minősül az eltűnés is, ha azt a bíróság jogerősen megállapította. Hozzátartozói nyugellátások: özvegyi nyugdíj, ideiglenes özvegyi nyugdíj, szülői nyugdíj, árvaellátás.Lásd még: baleseti hozzátartozói nyugellátás.

Igénybejelentés (indítás): a nyugdíjmegállapító szervhez az igénylő nyugdíj, járadék, vagy más nyugdíjszerű ellátás, illetve szolgálati idő elismerés iránti igényt nyújt be az államigazgatási eljárást szabályozó törvénynek,
illetve a társadalombiztosítási jogszabályoknak megfelelő formában. A statisztikai rendszer szempontjából ebbe a fogalomkörbe soroljuk az ügy módosító szakba helyezését, valamint ha az ügyfél fellebbezést nyújt be (lásd másodfok).
Az igénybejelentést (indítást) statisztikai szempontból két időponthoz köthetjük:
az igény beérkezésének illetve iktatásának dátumához. (Ezek túlnyomó részt egybe esnek.)
Igényelbírálás: a kérelem tárgyának megfelelő intézkedések megtétele, pl.megkeresések szolgálati időre,béradatokra, orvosi bizottság elé idézés, ügyféltől az esetleg még szükséges adatok bekérése, a beérkezett adatok folyamatos értékelése, a pótintézkedések megtétele, az ügyek határidőzése, meghatározott időközönkénti átnézése, stb. Amikor valamennyi adat rendelkezésre áll, határozat készítése.

Járadékosok: meghatározott feltételek (szolgálati idő, munkaképesség-csökkenés, baleset,foglalkozási megbetegedés,stb.)teljesülése esetén járó nyugdíjszerű, rendszeres pénzellátásban részesülők.

Kiegészítő ellátás: Lásd: főellátás.
Korengedményes nyugdíj: az öregségi korhatárhoz közel álló, meghatározott (több évtizednyi) szolgálati idővelrendelkező dolgozónak a munkáltató hozzájárulásával történő nyugdíjazása. Korbetöltésig a nyugdíjat és az utalás költségét a munkáltató viseli.Jelenleg a 181/1996.(XII.6.) Korm. rendelet szabályozza.

Korhatár alatti rokkant: az a személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt még nem érte el és rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül.
Finanszírozását illetően lásd Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott ellátások, illetve NyugdíjbiztosításiAlapból finanszírozott ellátások.
Korhatár feletti rokkant: az öregségi korhatárt elért rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjas.Finanszírozása a Nyugdíjbiztosítási Alapból történik.Lásd még korhatár alatti rokkant.

Korkedvezményes nyugdíj: a szervezet fokozott igénybevételével járó, az egészségre különösen ártalmas munkát végzők a rájuk irányadó öregségi korhatárhoz képest korábban vehetik igénybe öregségi nyugdíjukat.A társadalombiztosítási törvény szerint öregségi nyugdíjnak minősül, a Nyugdíjbiztosítási Alapból fizetik.A korkedvezményre jogosító munkaköröket a Kormány állapítja meg.
Mezőgazdasági szövetkezeti járadék 1997. december 31-ig a társadalombiztosításról szóló törvényben meghatározott szabályok szerint nyugellátásnak minősülő ellátásfajta, ide tartozik az öregségi,munkaképtelenségi és özvegyi járadék valamint a szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi,munkaképtelenségi és özvegyi járadéka.
Nyugdíjak, nyugdíjszerű ellátások: ezek pénzbeli ellátások, két fő csoportjuk van: rendszeres ellátások és egyösszegű kifizetések.
A rendszeres ellátásokat havonként utalják azt követően, hogy a megállapítás (teljesítő határozat) után megkezdték az ellátás folyósítását a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság, vagy a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóság számítógépes rendszerén keresztül.A 2002. évi állományban előforduló ellátások közül a rendszeres ellátásokat a fenti táblázat (!) szerint csoportosíthatjuk, ahol az öregségi nyugdíjak közé értettük:
- az öregségi nyugdíjat,
- a korkedvezményes idõ beszámításával megállapított öregségi nyugdíjat,
- a szolgálati nyugdíjat
- az egyes mûvészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjait,
- az elõrehozott öregségi nyugdíjat
- a csökkentett összegû elõrehozott öregségi nyugdíjat.


Nyugellátások
Saját jogú nyugellátás és a hozzátartozói nyugellátás: olyan, keresettõl, jövedelemtõl függõ rendszeres pénzellátás, amely meghatározott szolgálati idõ megszerzése és az egyéb feltételek fennállása esetén a biztosítottnak, (volt biztosítottnak), illetve hozzátartozójának jár. Két csoportba sorolhatók: nyugellátások és
baleseti nyugellátások.
Ha az adott statisztikai kimutatásban nincs megkülönböztetve egymástól a nyugellátás és a baleseti nyugellátás,akkor a nyugellátás e kettõ közös megnevezése. (Hasonlóképpen: ha a kimutatásban nincs megkülönböztetve a rokkantsági nyugdíj a baleseti rokkantsági nyugdíjtól, akkor a rokkantsági nyugdíj a baleseti rokkantsági nyugdíjat is tartalmazza. Ugyanez vonatkozik a hozzátartozói nyugellátásokra és a baleseti hozzátartozói nyugellátásokra is.)
Nyugellátások iránti igény: A nyugellátások címszó alatt szereplõ ellátások iránti igények.
Nyugellátások 1 fõre jutó összege
1 fõre jutó összeg =az adott forrás(ok)ból (alapból) fedezett ellátások közül a fõellátás ként folyó sított ellátások összege a szóban forgó ellátásokban fõellátásként részesülõk száma
Egy-egy személy nemcsak fõellátást kaphat, és általában nem egyetlen forrásból fedezett ellátásokat kap. Ezért a fenti hányadosnak az értéke kisebb, mint amennyi a teljes ellátás egy fõre jutó összege.
Öregségi jellegû nyugdíjak:
- korengedményes nyugdíj,
- elõnyugdíj,
- bányásznyugdíj és a
- korbetöltött rokkantsági nyugdíj közös megnevezése a nyugdíj-statisztikai kimutatásokban.

Öregségi nyugdíj: a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott életkor elérése és meghatározott szolgálati idõ megszerzése esetén járó nyugellátás.
A táblázatban, ha külön nem jelöljük az öregségi nyugdíjak közé értettük
- az öregségi nyugdíjat,
- a korkedvezményes idõ beszámításával megállapított öregségi nyugdíjat,
- a szolgálati nyugdíjat d.) az egyes mûvészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjait,
- az elõrehozott öregségi nyugdíjat és
- a csökkentett összegû elõrehozott öregségi nyugdíjat.
Lásd még: saját jogú nyugdíjak.

Özvegyi nyugdíj: házastársnak, élettársnak, elvált személynek és külön élõ házastársnak életkorára,rokkantságára, az elhalt jogán eltartott gyermekek számára tekintettel járó hozzátartozói nyugellátás.Lásd még hozzátartozói nyugellátás.
Rendszeres szociális járadék: (rszj) lásd: megváltozott munkaképességû dolgozók ellátásai.
Rokkantsági járadék: azoknak a munkavégzõ képességüket 25 éves koruk elõtt teljes egészében elvesztõ személyeknek jár, akik nyugellátásban, baleseti nyugellátásban nem részesülnek. Legkorábban a 18. életév betöltésétõl adható, a központi költségvetést terheli.A jogosultság feltételeit a 83/1987. (XII.27.) MT rendelet szabályozza.

Rokkantsági nyugdíj: Az öregségi korhatárt a megállapítás idõpontjában el nem érõ,munkavégzõ képességét részben, vagy teljes egészében elvesztõ, a törvény által elõirt szolgálati idõvel rendelkezõ, rendszeres, teljes
értékû munkavégzésére alkalmatlan személy részére biztosított ellátás. A munkavégzõ képesség elvesztésének mértékét az Országos Orvosszakértõi Intézet orvosi bizottságai illetékesek megállapítani. (A magyar szabályok
szerint a rokkantsági nyugdíj az öregségi korhatár betöltésével nem vált át öregségi nyugdíjra.)A nyugdíjstatisztika ide sorolja a baleseti rokkantsági nyugdíjat is.
Saját jogú nyugdíjak:
- öregségi nyugdíj,
- rokkantsági (rokkantsági és baleseti rokkantsági) nyugdíjak
- öregségi jellegû nyugdíjak.

Ha a kimutatásban nem szerepelnek önállóan az öregségi jellegû nyugdíjak, és másképp sincs külön jelezve,akkor a korkedvezményes idõ figyelembevételével megállapított öregségi nyugdíjat az öregségi nyugdíjhoz
soroljuk.
A rendszeres ellátás jellégétõl függõen ugyancsak a saját jogú nyugdíjakhoz (ezen belül vagy az öregségi nyugdíjhoz, vagy a rokkantsági nyugdíjhoz), vagy pedig a rendszeres hozzátartozói nyugellátásokhoz soroljuk a szolgálati nyugdíjakat minden olyan esetben, amikor nem mutatjuk ki külön,
- az államközi egyezményes nyugdíjakat és
- a külföldre folyósított nyugdíjakat.

Személyi kárpótlási életjáradék: Az állam által megkövetett, személyes szabadságában korlátozottszemélyeknek, vagy a túlélõ házastársának nyújtott anyagi kárpótlás, amelynek mértékét és összegét az Országos Kárpótlási és Kárrendezési Hivatal állapította meg. A járadékok az állami költségvetést terhelik, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja. Az 1992. évi XXXII. tv. szabályozza.

Szolgálati idõ elismerési kérelem: Az ügyfél számára biztosított jog, amely lehetõvé teszi, hogy még az öregséginyugdíjazás elõtt benyújtott igénybejelentésre az addig szerzett szolgálati idõ nagyságáról határozattal értesítsék. (1998. január l-jétõl az irányadó korhatár elérése elõtt tíz évvel korábbtól lehet szolgálati idõ elismerést kérelmezni.)
Születési év csoport: Az ellátásban részesülõknek és az ellátásoknak az ellátottak születési éve alapján történõ csoportosítása.

Teljes ellátás = fõellátás + kiegészítõ ellátás(ok)Ezzel összefüggésben lásd még: fõellátás, kiegészítõ ellátás.Korábban elsõsorban az ún. „bruttó ellátás”-okra közöltük a Ft-értékeket a fõ táblákban. Gyakran közöltünk ún.
„alapellátás” Ft-értékeket is.
A teljes ellátás lényegében megfelel a korábban használt „bruttó ellátásnak”, az „alapellátás Ft”-nak pedig nincs mai megfelelõje.
Teljesítõ határozat (megállapító határozat): a benyújtott igény - igénylõ szempontjából nézve - kedvezõ elbírálását tükrözõ, államigazgatási eljárás szabályainak eleget tevõ megállapító határozat, vagyis valamely
nyugdíj, nyugdíjszerû ellátás folyósításának elrendelése.

Vagyoni kárpótlási életjáradék: az állam által igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlására, az Országos Kárpótlási és Kárrendezési Hivatal által rendelkezésre bocsátott kárpótlási jegyeknek, a jogosult személy
kérelmére, havi rendszerességgel folyósított kárpótlási járadékra váltása.
Forrása: az ÁPV. RT. bevétele, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja.
(Az 1992. évi XXXI. tv. szabályozza.)