kapubanner for mobile
Megjelent: 4 éve

Az 5 legfontosabb munkajogi aktualitás, amire figyelj, ha HR-es vagy

A jelenlegi helyzet miatt a munkajogi környezet szinte folyamatosan változik, amit nem könnyű lekövetni a HR-eseknek sem. Most Dr. Fodor T. Gábor munkajogász lesz a segítségünkre abban, hogy felhívja figyelmünket az 5 legfontosabb munkajogi aktualitásra.

Dr. Fodor T. Gábor: A 47/2020-as, illetve a 104/2020-as kormányrendelet a veszélyhelyzet idejére speciális munkajogi szabályokat állapított meg. Ezek sok esetben nagy könnyebbséget jelentenek a munkáltatónak, azonban néhány „csapdát” is rejtenek magukban. Ezekre szeretném felhívni a figyelmet:

1. Milyen eltérő megállapodások köthetőek a munkavállalóval a veszélyhelyzet alatt?

A 47/2020-as kormányrendelet 6. §-ának (4) bekezdése alapján a munkavállaló és a munkáltató az Mt. rendelkezéseitől külön megállapodásban eltérhetnek. Ezzel kapcsolatban vita alakult ki a munkajogászok között annak kapcsán, hogy ez az eltérés korlátlan-e? Az egyik álláspont szerint nem, figyelemmel arra, hogy a kormányrendelet az „előírt tilalmak, korlátozások betartása érdekében” született. Ezen álláspont alapján tehát csak akkor lehet eltérni a munka törvénykönyve szabályaitól, ha az eltérés az „előírt tilalmak, korlátozások betartása érdekében” született.

Ugyanakkor azt nagyon nehéz megmondani, hogy mi minősülhet ilyen eltérésnek. A gyakorlatban többféle ilyen megállapodás született, pl. a fizetés nélküli szabadságról, és cserébe a munkáltatói felmondási jog korlátozásáról, vagy a szabadságok kiadásával kapcsolatban, esetleg bérpótlékok nem fizetése kapcsán, de bizonyos nézőpontból kissé bonyolultan, bár azért nem nyakatekerten lehet megérvelni azt, hogy ezek a megállapodások mennyiben az előírt tilalmak, korlátozások betartása érdekében születtek.

Megjegyzem ugyanakkor, hogy álláspontom szerint nem ez a rendelet helyes értelmezése. A fenti, az „előírt tilalmakra, korlátozásokra” vonatkozó szabály ugyanis véleményem szerint nem a törvénytől való eltérésre, hanem a jogalkotás céljára vonatkozott - azaz nincs közvetlen hatálya a rendelet 6. §-a (4) bekezdésének alkalmazására.
Az a tény ugyanakkor, hogy kétféle értelmezés létezik a fenti kérdésben, már önmagában jogbizonytalanságot okoz, így kellő óvatosságot javasolok a fentiekkel kapcsolatban!

2. Melyek azok a rendelkezések, amelyektől nem lehet eltérni még megállapodással sem?

A 47/2020-as rendelet fent tárgyalt rendelkezését lényegében módosította a 104/2020-as rendelet, amikor kimondta, hogy az Mt. 99., illetve 104-106. §-aitól nem lehet még megállapodással sem eltérni.
Ez - többek között -azt jelenti, hogy a beosztás szerinti munkaidőnek továbbra is - főszabály szerint - 4 és 12 óra közötti időtartamúnak kell lennie, illetve a munkaidőkeret négy vagy hat hónapos átlagában a rendes- és rendkívüli munkaidő együttes hossza 48 óra. Szintén nem lehet eltérni a napi és a heti pihenőidős szabályoktól.



3. Mire kell figyelni a kétéves munkaidőkeret elrendelése kapcsán?

A 104/2020-as rendelet alapján a munkáltató egyoldalúan elrendelhet kétéves munkaidőkeretet. Azonban figyelni kell arra, hogy a munkaidőkeret elrendelése a rendes munkaidőre vonatkozik.
Kétéves munkaidőkeret elrendelése mellett is be kell tartani azt a szabályt, hogy a rendes és a rendkívüli munkaidő együttes hossza négy vagy hat hónapos átlagban a 48 órát nem haladhatja meg!
Ez azt jelenti, hogy lényegében két módon is nyilván kell tartani a munkaidőt, egyszer a rendes munkaidő tekintetében, másszor pedig a rendes és a rendkívüli munkaidő együttes idejét is! Ráadásul az utóbbinak a részletszabályai hiányoznak a jogszabályból, a jogértelmezés kapcsán számos kérdés merül fel, amelyekre egyelőre nincs válasz.

4. Hogyan módosíthatjuk a munkaidő-beosztást?

A 47-es rendelet 6. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján a munkáltató a közölt munkaidő-beosztást az Mt. 97. § (5) bekezdése szerinti közlési szabályoktól eltérően is módosíthatja. Ez a következőket jelenti: Az Mt. 97. § (4) bekezdése alapján a munkáltató a munkaidő-beosztást legalább egy hétre, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább 168 órával korábban írásban közli. Ezt, a már közölt munkaidő-beosztást lehet az Mt. 97. § (5) bekezdése alapján - főszabály szerint 96 órával előre módosítani, és a rendelet erről a módosításról mondja ki, hogy a munkáltató ezen szabálytól eltérhet! Tehát a munkáltató nem térhet el attól a (4) bekezdésben írott szabálytól, hogy a munkaidő-beosztást legalább 168 órával előre közölni kell! Legfeljebb a már közölt munkaidő-beosztást a rendeletben írottak szerint módosíthatja.
Természetesen a munkáltatónak a munkajog alapelveit, így különösen a méltányos mérlegelés elvét a rendelet alkalmazásakor is figyelembe kell vennie, így a munkavállaló pl. nem osztható be olyan időszakra munkavégzésre, amely számára egyéb, pl. családi körülményei alapján az számára alkalmatlan - pl. egyedülálló szülők esetében.

5. Mi a csuda az az otthoni munka?

A 47-es rendelet (2) bekezdésének b) pontja alapján a munkáltató a munkavállaló számára az otthoni munkavégzést és a távmunkavégzést egyoldalúan elrendelheti. A távmunkavégzés fogalmát a munka törvénykönyve tartalmazza. Arról azonban, hogy mit jelent az otthoni munkavégzés, az különbözik-e, és ha igen, pontosan miben a távmunkától, komoly szakmai viták zajlanak.

Egyes álláspontok szerint az „otthoni munka” egyfajta „ajándék”, „kedvezmény” lenne a munkavállalók számára, mások szerint a különbség abból adódik, hogy az otthoni munka esetén nincs olyan jogszabályi előírás, mint a távmunkára, hogy azt elektronikus eszközzel kellene végezni.

A magam részéről legalábbis az utóbbi véleményt abszurdnak tartom, egyrészt azért, mert az otthoni munkára semmilyen jogszabályi rendelkezés nincsen, így az összehasonlítás is értelmetlen ebből a szempontból, de főleg azért, mert az otthoni munkát is nyilvánvalóan elektronikus eszközzel végzik.

Mindenesetre kellő óvatosságot és megfontolást javasolok egy adott tevékenység „otthoni munkává” vagy „távmunkává” minősítése kapcsán addig, amíg a jogalkotó az előbbit nem definiálja.

Tomkó Gyöngyvér
marketing menedzser
L-SOFT Zrt.

  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerniinfo button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Megbízási szerződés vagy munkaszerződés? Megbízási jogviszony vagy munkaviszony? - így lehet eldönteni

A legtöbb vállalkozásnál a dolgozók főként munkaviszonyban állnak. Kérdésként merül fel, hogy bizonyos munkavégzésre irányuló tevékenységeket... Teljes cikk

Jubileumi jutalom: összege, kifizetése, kinek jár?

Az állami alkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) alapján jár a jubileumi jutalom a közalkalmazottaknak, amelynek összege a ledolgozott... Teljes cikk

Temetési segély

Egy hozzátartozó halála nagyon komoly érzelmi terhet jelenthet. A lelki megpróbáltatáson túl pedig jelentős anyagi költség is egy temetés... Teljes cikk