300-szor nagyobb jövedelmet kapnak a felsővezetők, mint az átlagdolgozók

A gazdagok és a társadalom többi része között egyre mélyülő szakadék az amerikai politikusok kampányába is beépül. Egyre több politikus hangoztatja, hogy a növekvő jövedelmi különbségek veszélyeztetik az "amerikai álmot", John Edwards is a "két Amerika" közötti különbség mérséklésére helyezte a hangsúlyt a 2004-es elnökválasztási kampányban. George Bush elnök legutóbbi beszédeiben többször hangsúlyozta, az iskoláztatás javítása segíthet a különbségek lefaragásában.

Az 1975 és 2005 közötti 30 évben az amerikai háztartások 80 százaléka egyre csökkenő arányban részesedett az amerikai nemzeti jövedelemből. A felső 20 százalékhoz ennek megfelelően mind nagyobb jövedelem kötődött, és ez különösen igaz a legfelső 5 százalékra. Ma az amerikai háztartások leggazdagabb felső egyötödére esik a nemzeti jövedelem majdnem fele.

Az amerikai társadalom leggazdagabb, legjobban kereső felső 1 százalékára 1980-ban még csak a nemzeti jövedelem 8 százaléka esett, 2004-ben viszont már 16 százalék.

A kutatások szerint ez nem azt jelenti, hogy az amerikai átlagcsalád helyzete romlott volna. Ellenkezőleg, az életszínvonal emelkedett, akárcsak az egy nemzedékkel ezelőtti viszonyokat alapul véve, ma több embernek van saját háza, többen járnak egyetemre, az emberek biztonságosabb autókat vezetnek és minden korábbinál kiterjedtebb egészségügyi szolgáltatásban van részük. A gazdag családoknak azonban az átlaghoz képest is sokkal jobban megy.

Az egyik magyarázat a gazdagok tőzsdei befektetéseinek növekedése. A tehetős amerikaiak mind nagyobb hányada vásárol részvényeket, és a vállalatok vezetőit is egyre gyakrabban fizetik ki részvényekkel vagy részvényopciókkal. Ha a piac felfelé ível, akkor a részvényesek is gyorsan gazdagodnak; az S&P 500 index értéke például az elmúlt 10 évben 86 százalékkal emelkedett.

A vállalati ranglétra legfelső fokain ezzel egyidejűleg sokkal gyorsabban növekednek a jövedelmek, mint az átlagdolgozók esetében; míg az 1970-es években az előbbiek 30-szor többet kerestek, 1995-ben a különbség már 116-szoros volt, és jelenleg majdnem 300-szor nagyobb jövedelemhez jutnak. Ezzel párhuzamosan az utóbbi 10 évben az amerikai munkások váltak a legtermelékenyebbekké az iparosodott világban.

A jövedelmi szakadék egyik fő magyarázata a sok foglalkozást idejétmúlttá tevő modern technológiák bevezetése, amely új meggazdagodási karrierlehetőségeket teremt a számítástechnika, a pénzügyi világ, a média és a szórakoztatóipar területén. A szabad piac legharcosabb védelmezői is rámutatnak a mélyülő pénzügyi társadalmi szakadék esetleges veszélyeire, legfőképpen arra, hogy a lakosság mind nagyobb része számára beszűkülnek a gazdasági lehetőségek. Elemzők szerint azonban egyelőre nem kell ettől tartani, amit bizonyít az alacsony munkanélküliségi ráta, a bővülő háztulajdon és a virágzó vállalkozói szféra.