A balti országokban lehet cégvezető a nőkből

A legtöbb női vezető a balti államokban volt a felmérésben ismertetett tavalyi második negyedévre vonatkozó adatok szerint: Lettországban 44 százalék, Litvániában 43 százalék, Észtországban 38 százalék. A női vezetők aránya Cipruson (13,6 százalék), Máltán (14,5 százalék) és Dániában (23 százalék) a legkisebb.

Nagyok az eltérések a fizetésekben is a férfi kollegákhoz képest: Cipruson, Észtországban és Szlovákiában 25 százalékkal keresnek kevesebbet a nők, mint a férfiak, Máltán, Portugáliában és Belgiumban viszont csak 4-6 százalék a különbség. Az eltérés a képzettséggel nem magyarázható meg, mivel tavaly az EU tagországaiban a 20-24 éves korosztályba tartozó nők 80 százalékának volt legalább középfokú végzettsége, míg a férfiaknál ez az arány 75 százalékot tett ki.

Egy másik kutatás szerint régiós összehasonlításban a magyar nők hátránya kisebb a munkaerő-piacon. Az 58 országot vizsgáló anyag a 24. helyre sorolta Magyarországot, ám a munkaerő-piaci érvényesülés tekintetében bronzérmesek vagyunk - derül ki a Világgazdasági Fórum (WEF) közelmúltban publikált adataiból. A hazai felső vezetők között körülbelül 20, a középvezetők között pedig 40 százalék a nők aránya - vélekednek a hazai helyeztet illetően a szakemberek.

A hazai társadalom, illetve üzleti élet kevésbé konvencionális, mint általában a nyugat-európai országoké, így lehetséges, hogy a munkaerő-piaci érvényesülés vizsgálatakor Magyarország a harmadik helyre került. A magyar nők kreativitása, munkához való hozzáállása, minőségorientáltsága és precizitása teszi alkalmassá őket a vezetői posztokra, ahol főleg a marketing és a pénzügy területén jók a karrierépítési lehetőségeik.