A brit munkaadók jobban kedvelik a kelet-európaiakat

Richard Lambert - a hétfői The Daily Telegraph idézete szerint - egyetemi rektorok előtt tartott előadásában azt mondta: mind több brit szerez egyetemi diplomát, de "az alapszintű angol nyelvvel és matematikával is hadilábon állnak", ezért a munkaadók hajlamosak inkább lengyel és más közép-európai munkavállalókat felvenni. Lambert kijelentette: már nem is tudja számon tartani, hányszor hallott a brit munkáltatóktól "lehangoló sztorikat" arról, hogy az újonnan felvett közép-európaiak mennyivel jobbak a hazai munkaerőnél.

A vezető konzervatív brit lap szerint a kormányt több irányból is bírálatok érik az olyan "mikiegér-diplomák" számának növelése miatt, mint például a "golf- és sportpálya-menedzsment". Független londoni elemző házak már jó ideje adnak ki egymás után jelentéseket arról, hogy általában is igen jót tesz a brit gazdaságnak a kelet-európai munkaerő tömeges beáramlása.

A GDP-t növelik a bevándorlók

A Centre for Economics and Business Research (CEBR) például éppen a múlt hét végén kiadott elemzésében jósolta, hogy az erőteljes kelet-európai bevándorlás jövőre 0,3 százalékpontot fog hozzáadni a brit GDP-érték növekedéséhez, amelynek üteme így 1,8 százalék lesz; a bevándorlók nélkül a ház szerint 1,5 százalék lenne. A CEBR szerint a külföldi munkavállalók a következő három évben összesen 9 milliárd fonttal (3600 milliárd forinttal) gyarapítják a bruttó termelési értéket a brit gazdaságban.

Az Ernst & Young könyvvizsgáló cég ITEM Club nevű gazdasági előrejelző részlegének szintén múlt héten kiadott londoni előrejelzése szerint, ha a bevándorlás az elmúlt két év ütemében - vagyis a kelet-európaiak által alaposan gyorsított sebességgel - növekszik a következő tíz évben, a bérleszorító hatás miatt a brit gazdaság inflációs nyomás nélküli potenciális évi növekedése átlagosan 3 százalékos lehet ebben az időszakban. Ha teljesen megszűnne a külföldi munkaerő bevándorlása, ugyanezen időtávon az inflációs kockázat nélküli éves átlagos növekedés csak 2,2 százalék lenne.

Az ITEM Club szerint ugyanis az olcsó keleti munkaerő révén az éves béremelkedés országos átlagban már most 0,4 százalékponttal alacsonyabb, mint egyébként lenne. Ennek közvetlen hatása lehet a pénzügypolitikára is: a cég úgy számol, hogy a Bank of England alapkamata - 5,50 százalék - jelenleg akár 1,50 százalékponttal is elmaradhat attól a szinttől, amelyen e bérkiáramlás-visszafogó hatás nélkül lenne. A ház kimutatta, hogy a 2004-ben felvett nyolc keleti EU-tagállam munkavállalóinak átlagos heti bére a brit országos átlag 61 százaléka.

Nagy-Britannia volt a legnagyobb olyan régi EU-tagállam, amely a 2004-es bővítés után átmeneti korlátozás nélkül megnyitotta munkapiacát az akkor uniós taggá vált nyolc kelet-európai ország előtt. Az évi 5-13 ezer keleti betelepülővel számoló előzetes brit kormányzati becslés azonban igen óvatosnak bizonyult: a hivatalos adatok szerint is mintegy 600 ezer lengyel és több tízezer egyéb kelet-európai munkavállaló érkezett Nagy-Britanniába a nyitás óta.