A családok, a nyugdíjasok kapnak több pénzt jövőre

A jövő évi költségvetési törvényjavaslatot szeptember 30-áig, a fejezeti részletező táblázatokat és ezek szöveges indokolásait legkésőbb október 15-éig kell az Országgyűlés elé terjeszteni. A 2008. évi költségvetési tervezési köriratban, amelyet csütörtökön tettek közzé a PM honlapján, nagyon kevés érdemi információ van. Az egyik fő megállapítás az, hogy jövőre a költségvetési politikában a kormány legfontosabb célja, hogy a tartós egyensúlyon alapuló növekedés feltételeinek megteremtésével a gazdasági teljesítmény és az életkörülmények tartósan és gyorsuló ütemben közelítsenek az Európai Unió átlagához.

A dokumentumban arra is felhívják a figyelmet, hogy a középtávú költségvetési keretprogram első éles alkalmazása a 2008. évi költségvetési törvény tervezésénél lesz. A fejezeti három éves keretszámokat a 2008. évi költségvetési törvény elfogadása után, a kormány 2008 februárjában fogadja el.

A középtávú gazdaságpolitika legfontosabb céljai: az erőteljes egyensúlyjavítás; ezzel párhuzamosan a tartós egyensúlyőrzést szolgáló átfogó reformok elindítása és megvalósítása az államháztartásban; a számottevően bővülő uniós források felhasználására támaszkodó erőteljes fejlesztések megvalósítása.A dokumentum szerint 2006-2008 még alapvetően a kiigazítás időszakához tartozik. Az államháztartás megbomlott egyensúlyának helyreállítására hozott kiigazító lépések pozitív eredményei már látszanak - hangsúlyozza a dokumentum.

A kormány jövőre már a gazdasági növekedés ütemének élénkülésével számol, majd 2009-től további (4 százalékot meghaladó szintre) gyorsulásával számolhatunk, miközben az infláció a 2007. évi 7 százalék körüli értékről 2008-ra 3,5 százalék körüli ütemre, 2009-től pedig a kritikus 3 százalékra, illetve kismértékben az alá csökkenhet - áll a köriratban.

Szigorú költségvetés készül

A csütörtökön nyilvánosságra hozott dokumentum részletesen leírja, hogy milyen alapelvek szerint kell a jövő évi költségvetést kidolgozni, de sem keretszámokat, sem prioritásokat nem határoz meg. Több ponton is tartalmazza azt, hogyan kell spórolni a büdzsé kialakításakor.

Az előírások közé tartozik például, hogy felül kell vizsgálni az ország nemzetközi szervezetekben betöltött tagságainak és hozzájárulásainak körét és szükségességét. A felülvizsgálat alapján pedig kezdeményezni kell az indokoltnak tartott kilépéseket és felmondásokat.

A most közzétett alapelvek azt is előírják, hogy az állami bevételeket úgy kell tervezni, hogy azok mértéke összhangban álljon az érintett tevékenység tényleges költségével. Emellett különösen a nem kötelező állami feladatok esetében a bevételeket úgy kell meghatározni, hogy a bevételek az állam által végzett tevékenységnek legalább a rezsijellegű költségeit tartalmazzák.

Több mint 800 ezer állami alkalmazottat érint, hogy jövőre az alapilletmény és a közalkalmazotti illetménytábla és sok más személyi juttatás sem emelkedhet. A dologi kiadások között a szellemitevékenység-végzésre előirányozott összegnek pedig jövőre alacsonyabbnak kell lennie, mint idén. Ez azt jelenti, hogy a minisztériumoknak és más állami szerveknek kisebb lehetőségük lesz a megbízottak számlás foglalkoztatására a jelenleginél.

Több szigorú előírást vezetnek be dologi jellegű kiadások korlátozása érdekében. Meg kell például vizsgálni az ilyen kiadások alakulását és rangsorolni kell a feladatokat annak érdekében, hogy megfelelő helyekre koncentrálják az állami forrásokat.

A körirat azt is előírja, hogy a költségvetési fejezeteknek megadott összegben egyensúlyi tartalékot kell képezniük. A fejezeti tartalékokhoz konkrét feladatokat nem szabad majd előirányozni, azok csak az év közben ismertté vált kiadásokat fedezhetik.

A régiók jövőbeli kialakítását is szolgáló lépés, hogy az irányelvek között az is szerepel, hogy a központi beruházások tervezésekor a programokat tervezési-statisztikai régiók és megyék szerint is be kell sorolni.

A köriratban az is szerepel, hogy a kormány ősszel több ponton is módosítani akarja a államháztartási törvényt a középtávú költségvetési program jogi feltételeinek megteremtése érdekében. A költségvetés középtávú tervezését az államháztartás működésének kiszámíthatóbbá tétele mellett a konvergenciaprogrammal való összhang megteremtése teszi szükségessé.

A kormány elképzelései szerint az első alkalommal a 2008-as költségvetés tervezésekor lesz kötelző megállapítani az adott év mellett a következő három esztendő várható költségvetési folyamatait. Így a most készülő költségvetési törvénynek már benyújtásakor tartalmaznia kell a következő három év kiadási és bevételi előirányzatait. A tervek szerint a kormány a három évre szóló előirányzatokat a költségvetési év kezdetekor határozatban teszi majd közzé.