Borzalmas a magyarok egészségi állapota – ez a betegség szedi a legtöbb áldozatot

A magyar nők és férfiak halálozási mutatói minden kiemelt haláloki főcsoportban magasabbak, mint a legtöbb uniós országban. 2021-ben a keringési betegségek miatt elhunyt magyar nők aránya több mint három és félszerese volt a spanyolországi nőknek, akik referenciaként szolgáltak – írja az Economx a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Fenntartható Fejlődés Indikátorait felsoroló tanulmánya alapján.

2021-ben hazánkban nőtt a standardizált halálozási arányszám az előző évhez képest, így az ország az Európai Unió (EU) legmagasabb halálozási mutatóval rendelkező tagországok közé került.

Magyarországon 100 ezer lakosra vetítve 823-mal több haláleset történt Magyarországon, mint a legkedvezőbb helyzetben lévő Spanyolországban.

Egy másik mutató szerint a felnőtt magyar lakosság 91 százaléka elégedett volt egszségi állapotával vagy megfelelőnek tartotta azt. 2022-höz képest 2,1 százalékpontos növekedést mutatott azoknak az aránya, akik jónak vagy nagyon jónak tartják egészségüket (65%).

Pozitív változás, hogy 2000 és 2023 között a férfiaknál 6,3, a nőknél 4 évvel emelkedett a születéskor várható élettartam. A magyar férfiak életük 85, míg a nők 81 százalékát élik le egészségesen. Tehát nők életében mind az egészségesen, mind a betegen eltöltött időszak hosszabb, mint a férfiakéban.

2023-ban hazánkban a legtöbb ember a keringési rendszer betegségeiben halt meg, gyakoriságukat tekintve ezután a daganatos megbetegedések következtek. Ez a két haláloki csoport az összes halálozás 73 százalékát tette ki. Az összes halálozás 15 százalékát jelentik a légző- és az emésztőrendszer betegségei, továbbá az erőszakos eredetű halálokok, valamint a fertőző és élősdiek okozta betegségek.

Az elmúlt 20 évben 81 százalékkal nőtt a magas vérnyomás előfordulása. Amíg 2001-ben tízezer lakosra 2214 eset jutott, 2023-ban már 4008 - derül ki a háziorvosok adataiból. Az ischaemiás szívbetegség előfordulása 2001 és 2015 között 76 százalékkal emelkedett, majd 2015 és 2023 között 10 százalékkal csökkent, de az idősebb korosztályokban továbbra is magas maradt: a fiatal felnőttek között tízezer lakosra 16 eset jutott, míg a 75 év felettieknél 5270.

20 év alatt több mint kétszeresére nőtt a cukorbetegség előfordulása a felnőtt lakosság körében: 2001-ben tízezer lakosra 585 eset jutott, 2023-ban pedig már 1462.

Az elhízással is gondban vannak a magyarok: hazánkban a túlsúlyosak és az elhízottak aránya Máltát, Horvátországot és Csehországot követve a negyedik legmagasabb az unióban.

Economx