A kormány célja a teljes foglalkoztatottság

Matolcsy György kiemelte: a cél, hogy 2020-ig 1-1,5 millió új munkahely jöjjön létre az országban.

Jövőre a kormány azt szeretné, ha legalább 300-400 ezer között legyen a közmunkaprogramban foglalkoztatottak száma, és ez a szám évről évre emelkedjen - jelentette ki.

A miniszter azt mondta: "valószínűleg nem" lehet kiterjeszteni a Magyar Nemzeti Bankra a pénzügyi tranzakciós illetéket, de a munkahelyvédelmi akcióterv ezen bevételi lába - attól függetlenül, hogy a teljes pénzügyi rendszer vagy csak 70-80 százaléka fizeti a tranzakciós illetéket - stabil.

A 2013. január 1-jétől hatályba lépő munkahelyvédelmi akciótervet a kormány szeretné elfogadtatni a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval (EU) is - jelezte Matolcsy György.

Kiemelte, hogy a munkahelyvédelmi akcióterv teszi lehetővé az utóbbi két évben elindított, jelentős eredményeket hozó foglalkoztatáspolitikai fordulat továbbvitelét Magyarországon.

Matolcsy György a bizottság ülésén kifejtette: Magyarország sikeres államháztartási, pénzügyi konszolidációt hajtott végre az utóbbi két évben, ennek első jele, hogy folyamatosan csökken az államadósság.

A másik kiemelt eredmény, hogy olyan - hagyományos és nem hagyományos - eszközökkel hajtotta végre a kormány a sikeres államháztartási konszolidációt, amelyek révén képes volt megőrizni a politikai stabilitást - mondta a miniszter, hozzátéve, hogy 3 százalék alá csökkent a költségvetési hiány.

A kormány által végrehajtott gazdaságpolitikai fordulat harmadik eredménye Matolcsy György szerint, hogy a válságkezelés közepette is nőtt a foglalkoztatás és csökkent a munkanélküliség az országban: 120 ezerrel nőtt az adózó foglalkoztatottak száma két év alatt, miközben 2002 és 2010 között 240 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak létszáma.

A foglalkoztatáspolitikai fordulaton belül jelentős eredmény az is, hogy csökkent a munkanélküliségi ráta, bár az állástalanok aránya még mindig elfogadhatatlanul magas - fűzte hozzá Matolcsy György.

Szólt arról is, hogy az aktivitási ráta ugyancsak nőtt, és Magyarország immár nem az utolsó előtti az uniós tagállamok között. Matolcsy György kiemelte: 65 százalék közelében van az aktivitási ráta, a foglalkoztatási ráta 5 éves csúcsot ért el. Hozzátette: az aktivitási ráta 20 évvel ezelőtt volt utoljára ilyen magas.

A miniszter elmondta: a foglalkoztatáspolitikai fordulat első eredményeit úgy tudta elérni a kormány, hogy közben a foglalkoztatáspolitika egészét átalakította. Erre példaként említette a Magyar Munkaterv megalkotását, az érdekegyeztetés új rendszerét, az új közmunka rendszert, valamint azt, hogy a kormány segély helyett munkát kínál az embereknek.

Hozzáfűzte, ezeket az eredményeket nem sikerülne fenntartani, ha nem lenne új szakképzési törvény, új Munka törvénykönyve, ősszel pedig már az új felnőttképzési törvényt tárgyalja az Országgyűlés.

A munkahelyvédelmi akciótervről azt mondta: az lehetővé teszi majd a foglalkoztatáspolitikai fordulat továbbvitelét, mivel az üzleti szektorban csak akkor lehet bővíteni a foglalkoztatást, ha célzottan - vagyis a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű csoportoknál - csökkentik az élőmunkát terhelő járulékokat.

Matolcsy György hangsúlyozta: a kormány ott avatkozik be, ott véd majd munkahelyeket, és teszi lehetővé újak létrehozását az üzleti szektorban, ahol elfogadhatatlanul alacsony a foglalkoztatottság.