A magyar feketemunka a GDP közel ötödét teszi ki

A magyar feketemunka a GDP közel ötödét teszi ki 2004. november 3. FigyelőNet, MTI Egy EU-s felmérés szerint az illegális foglalkoztatás a mediterrán országok mellett kiugróan magas Magyarországon, Lengyelországban és Szlovéniában. Ön mit szól hozzá? Az uniós jelentés szerint az illegális foglalkoztatás Magyarországon eléri a GDP 16-17 százalékát, míg Lettországban 18 százalék, Görögországban több mint 20 százalék az értéke. Ugyanakkor Ausztriában és az Egyesült Királyságban a GDP-nek mindössze 1,5 illetve 2 százalékát teszi ki - derül ki a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium internetes címén olvasható Európai Foglalkoztatási és Szociális Hírlevélből. Az Európai Bizottság jelentése szerint a 25 tagállamban általános tapasztalat, hogy leggyakrabban az építőiparban foglalkoztatnak bejelentés nélkül munkavállalókat, de gyakori még a feketefoglalkoztatás a mezőgazdaságban, a szálloda- és vendéglátóiparban illetve a háztartási szolgáltatások területén. Az EU új tagállamaiban ebbe a körbe tartozik még az orvosi szolgáltatás, a magántanítás, az ingatlanközvetítés, a vállalatoknak nyújtott szolgáltatások egy része is. A jelentés szintén megállapítja, hogy több újonnan csatlakozott országban bevett gyakorlat a "zsebből fizetés", illetve az, hogy a bejelentett jövedelem a ténylegesnél jóval alacsonyabb, általában csak a minimálbér szintjét éri el. A feketemunka okai A vizsgálat szerint a be nem jelentett munkavállalás több tényező következménye. Ezek közül elsősorban a munkaerőpiac rugalmatlanság és a jelentős adóterhek a legfontosabbak. A jelenségben ugyanakkor szerepet játszanak a hagyományok is, a déli államok egy részében, így Olaszországban vagy Görögországban a be nem jelentett munka mindig is meghatározó tényező volt. Hasonló hagyományokkal rendelkezik a nem hivatalos gazdaság területén Lengyelország, Magyarország és Szlovénia - érvelnek a jelentést jegyző szakértők. Harcolnak elleneAz Európai Bizottság szerint a be nem jelentett munkát csak a megelőző és a szankcionáló intézkedések jól összehangolt együttesével lehet visszaszorítani. A tagállamok intézkedéseket terveztek a jelenség elleni hatékony fellépésre, ezek legfontosabb elemei közé tartozik a munkaadókra és a munkavállalókra nehezedő bürokratikus terhek csökkentése, s ezzel együtt az ellenőrzések szigorítása is.