A mesterséges intelligencia lesz az évtized legnagyobb munkaügyi csatatere?

A mesterséges intelligenciát (AI) gyakran a következő ipari forradalomként emlegetik, ám ahogy a 19. századi változások, úgy a mostaniak is komoly társadalmi és munkahelyi ellenállást váltanak ki. Nemrégiben Gloria Caulfieldet, a Tavistock Development Company alelnökét és Eric Schmidtet, a Google korábbi vezérigazgatóját is kifütyülték egyetemi előadásokon, amikor az AI előnyeiről beszéltek. Ez a jelenség rávilágít arra, hogy a jövő munkavállalói – különösen a Z generáció tagjai – korántsem lelkesednek feltétel nélkül az automatizációért, sőt, egyes beszámolók szerint már az AI-bevezetések szándékos szabotálása is előfordult.

Munkahelyvesztés és a feleslegessé válás réme

Az aggodalom nem alaptalan: az Egyesült Államokban olyan tech-óriások, mint az Oracle, a Meta és a Microsoft, már több ezer munkahelyet szüntettek meg az utóbbi hónapokban, részben az AI térnyerésével összefüggésben. A Morgan Stanley kutatása szerint az Egyesült Királyságban az elmúlt 12 hónapban 8%-os nettó munkahelycsökkenést okozott a technológia, ami leginkább a pályakezdő pozíciókat érintette.

• A Totaljobs felmérése szerint a brit dolgozók 42%-a tart a „FOBO” jelenségtől, azaz a technológia miatti feleslegessé válástól (fear of becoming obsolete).
• A WTW adatai alapján a munkavállalók várakozása szerint jelenlegi készségeik 39%-a elavulttá válik 2030-ra.

Feszültség a munkahelyeken

Isabella Rhodes, a brit szakszervezeti szövetség (TUC) szakértője szerint az AI már most súrlódási pont a munkahelyeken. Problémát jelent a dolgozók digitális megfigyelése, a fokozott ellenőrzés és az, hogy a vezetőség gyakran a munkatársak érdemi bevonása nélkül dönt az új rendszerek bevezetéséről. „Az AI-t gyakran a vezetők kényszerítik rá a szervezetre, miközben azokat, akiknek napi szinten használniuk kellene, teljesen kihagyják a döntéshozatalból” – mutat rá Rhodes.

A HR és a szakszervezetek szerepe

Alice Martin, a Lancaster Egyetem Work Foundation kutatóintézetének vezetője szerint a kollektív alku és a munkavállalói képviselet felerősödése várható ezen a területen. A szakértő úgy véli, a jövőben a megállapodásoknak ki kell térniük arra, hogyan garantálják a dolgozók biztonságát az átállás alatt, és miként profitálhatnak ők is a technológiából – például átképzések vagy a munkaidő csökkentése révén. Ha a HR nem fordít kiemelt figyelmet a bizalomépítésre és az átláthatóságra, az AI nem hatékonyságnövelő eszköz, hanem az évtized legnagyobb munkaügyi csatatere lesz.

Forrás: Personnel Today