A Műegyetem hallgatói mostantól "tőzsdei spekulációt" tanulhatnak

Értékpapírokról, tőkepiaci hatékonyságról tanulnak a budapesti Műegyetem mérnökhallgatói. A Tőzsdei spekuláció című tantárgyat először februárban vehetik fel a szabadon választható tárgyak között. Nem veszik ezzel a kezükbe a bölcsek kövét, a biztos módszert, amivel kockázat nélkül többszörözhetik meg a vagyonukat, de éppen azzal, ahogy ez világossá válik, a diákok megismerik a pénzügyi rendszert és a különböző befektetési lehetőségeket. Megtanulják azt is, hogy ha létezne biztos nyerő stratégia, akkor mindenki ezt alkalmazná, így a nyerő stratégia értéktelenné válna.

A felsőoktatásban újra szerepet kap ?az értelmiségi képzés?, a nem szigorúan vett szakmai ismeretek is elérhetővé váltak az Universitas programmal létrejött hazai felsőoktatási rendszerben, így a végzős hallgatók, akkor is, ha nem a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar hallgatói, valós gazdasági ismeretek birtokában diplomázhatnak. Magyarországon nem él túl erősen a köztudatban az, hogy az embernek foglalkozni kellene a saját megtakarításaival, a felvehető társadalom- és gazdaságtudományokkal foglalkozó tárgyak között jól jön egy, ami a pénzügyi kultúráról szól.

A tárgy címe máig ellenérzéseket szül, a spekulációhoz kapcsolódó képzetek között talán többségben vannak a sötét vagy kellemetlen jelentésűek, a szélhámos, a csaló, aki más kárán gazdagodik, a tisztességtelen módon szerzett jövedelem. Pedig erről szó sincs. Ha valaki sakk nagymester lesz, és tehetsége segítségével ?megszedi magát?, az sok ember szemében tisztességesebb, mint ha befektetéssel szerezte volna a pénzét, hiszen sok a befektetett munka, és a nagymester egyúttal dicsőséget hoz a szűkebb vagy tágabb hazájának. De tisztességes-e, hogy pont neki volt tehetsége hozzá? Mennyire tisztességes az, akinek ötöse van a lottón, ha valaki talál az utcán százezer forintot? Ezeket nem érezzük tisztességtelennek, de azt se, ha valaki a bankban kamatoztatja a pénzét. Mennyivel tisztességtelenebb az, aki a tőkepiac más bugyraiban teszi kockára ugyanezt a tőkét? Sőt hasznos, éppenhogy pénzt pumpálunk ezáltal a gazdaságba. A vállalatok ezen, a tőkepiacon keresztül megszerzett forrásokkal finanszírozzák a tevékenységüket, tehát ez alapvető érdek.

A "Tőzsdei spekuláció" cím egy vonzó, figyelemfelkeltő cím próbál lenni, ahol a spekuláció hasznosságáról, illetve haszontalanságáról hallgatnak a hallgatók, de egyébként megismerkedhetnek a pénzügyi rendszeren túl a különböző befektetési lehetőségekkel, az aktív- és passzív portfolió menedzsmenttel, a pénzügyi viselkedéstannal, tehát, hogy milyen alapvető motivációk, vezérlik az embereket a befektetési tevékenységük során, megismerkedhetnek a tőkepiaci mikrostruktúrával, hogy a különböző piaci szereplő csoportok viselkedése hogyan hat az árfolyamokra stb. Igazolni tudjuk azt, hogy ha a tőkepiacon befektetők legalább a 20%-a racionálisan gondolkodik, tehát egy közgazdaságilag racionális modellt alkalmaz, és az ehhez képest félreárazott értékpapírokba fektet az hosszú távon megakadályozza, hogy az árfolyamok elszakadjanak a reális értéktől. Mégis az az alapvető cél, hogy a hallgatók végül tisztába kerüljenek a kockázat-hozam összefüggésekkel. Egy mérnökhallgatónak különösen fontos ez, hiszen később valóban könnyen keveredhet ilyen döntési szituációba.