A munkaerőhiány pozitív és negatív hatásai

A munkaerő-hiány egyik negatív következménye lehet, hogy a cégek elhalasztják, törlik a beruházásaikat.

Közben kénytelenek emelni a béreket a szakemberek hiánya és a dolgozók megtartása érdekében. A béremelkedés miatt élénkül lakossági fogyasztás, azonban több más folyamat is elindulhat. Azok a vállalatok, amelyek nem képesek a magasabb bérköltséget kitermelni, a bérek emelése mellett az árakat is növelik.

Ha ez tömegessé válik, akkor a bérszint mellett az infláció is emelkedni kezd, és innentől egy csomó érdekes kérdés merül fel. Például az, hogy érzékelik-e a munkások, hogy a megemelt bérük nem ér többet a magasabb árszint miatt

Az is kérdés, hogy a vállalatok miként reagálnak. Ha passzívan elfogadják a kényszerű béremeléseket, esni fog a profitjuk, ami a beruházásokat is visszafoghatja. A másik oldalon viszont a magasabb bérköltség arra is ösztönözheti a cégeket, hogy növeljék a hatékonyságukat.

Másrészt a gépesítés hatására csökken a vállalat pótlólagos munkaerőigénye, vagyis kiválthatja a drága munkaerőt olcsóbb tőke (különösen a mai rendkívül alacsony tőkeköltség mellett).

Már egy ilyen egyszerű áttekintésből is látható, hogy a munkaerőhiány (és a béremelkedés) mennyire különböző hatásokat válthat ki. Egyik oldalról nézve fejlődésre ösztönző erőt, másik oldalról a munkaerő túlárazásából fakadó versenyképesség-romlást láthatunk bele.


Portfolio.hu