A munkavállaló nők V. Országos Konferenciája

November 24-én, csütörtökön rendezték meg a Munkavállaló nők V. Országos Konferenciáját a "nők esélyegyenlősége a XXI. Században" alcímmel. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége Női Választmányának kezdeményezésére útjára indított konferencián a nők munkaügyi helyzetének nyílt és rejtett diszkriminációjának súlyos helyzetére kívántak rámutatni.

A rendezvényen felszólaló szakszervezeti személyek hangsúlyozták, hogy munkaerő-piaci szempontból elengedhetetlen, hogy változtassunk a jelenlegi, erősen diszkriminatív helyzeten és kormányzati lépésekkel csökkentsük az esélykülönbségeket.

A konferencia zárónyilatkozatában a résztvevők lefektették a legfontosabb teendőket is. Ezek kormányzati oldalról a következők:
-a kormány tevékenységében érvényesüljön a nemi szerepekre érzékeny közpolitika,

-a nemek esélyegyenlőségéért felelős nemzeti intézményrendszert és annak működését meg kell erősíteni,
-az "Egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség előmozdításáról" szóló törvényen túl a nők és férfiak egyenlő munkaügyi bánásmódjáról szóló törvény meghozatala,
-a Nőképviseleti Tanács újjászervezését be kell fejezni biztosítva egyben a szervezeten belüli szakszervezeti nőszervezetek képviseletét és mielőbb meg kell kezdeni az érdemi munkát,
-meg kell kezdeni az ún. "esélyegyenlőségi szakember képzést",
-mielőbb kezdődjék meg a Munka Törvénykönyvének átdolgozása, melynek során:

-fokozottabb munkajogi védelmet kell biztosítani a kisgyermekes anyák, az anyák és a 40 év feletti nők számára,
-vissza kell állítani a 90 napos felmondási védettséget a GYES-ről visszatérők számára,
-a családok életvitelének harmonikus megtartása érdekében érdemi ösztönzés kell a családbarát(tá váló) munkahelyeknek,
-a munka és a családi feladatok harmonikussá tétele érdekében folyamatos csökkentés mellett el kell érni a vasárnapi nyitva tartás megszüntetését,
-az "egyenlő munkáért egyenlő bért" elvének biztosítására új bérrendszerek kidolgozása,

-továbbá fokozni kell a munkaügyi ellenőrzéseket különös figyelmet fordítva a nemi esélyegyenlőség betartására,
-a tervezett igazságosabb gyerektámogatási rendszeren túl a GYES összegének a minimálbérhez közelítő, több lépésben történő emelése,
-kiszámítható, tisztes megélhetést biztosító nyugdíjrendszer kialakítása,
-egyre sürgetőbb a Nemzeti Népesedéspolitikai Program mielőbbi elfogadása és annak gyakorlati megvalósítása,
-a nők megsegítése érdekében az ország egész területén kialakított, magas színvonalú intézményes ellátás a gyermekek részére, a munkarendhez jobban igazodó rugalmas nyitva tartással,
-jogvédelem érdekében jogsegély biztosítása anyának és gyermekének egyaránt az erőszak elleni védelem céljából.

A szakszervezetek részéről többek között elhangzott, hogy átfogó Esélyegyenlőségi Programot kívánnak kidolgozni, ösztönözni fogják női bizottságok és tagozatok létrehozását, oktatási programot indítanak a nemi esélyegyenlőség szempontjainak tudatosítása érdekében és hogy a munkáltató szervezeteknél esélyegyenlőségi bizottságok és tervek előállítását fogják követelni a versenyszférában.

Mint arról a konferencián tájékoztatást adtak, a nők munkaügyi helyzetének javítása napjainkban igen komoly munkaerő-piaci gócpont, annál is inkább, mert már a 2002-es adatok szerint is a felsőfokú végzettségűek csupán 3 százaléka vélte úgy, hogy a nők egyenlő esélyekkel indulhatnak a férfiakkal szemben munkahelykeresésre.
Mindazonáltal a fent említett kormányzati változtatásokat ösztönzi, hogy -mint arról egy szintén 2002-es Miniszterelnöki Hivatal által végzett felmérés beszámolt- a nők 2002-es foglalkoztatási adatai szerint 1728,9 ezer fő állt alkalmazásban szemben a 2115,6 ezer férfi alkalmazottal. Szintén elgondolkodtató, hogy az 1993-2001-es időszakban a férfiak átlagosan 60 és 70 százalék között ingadozó foglalkoztatási rátája a nőknél alig érte el az 50 százalékot.

Wittich Tamás az MSZOSZ elnöke beszédében hangsúlyozta: "eljött az ideje, hogy a társadalom végre valódi súlyán kezelje a nők munkaügyi gondjait".