A szakképzésben van az egyetlen esélyünk

A nyugati beruházók közül sokan nem találták meg a számításukat Kelet-Közép-Európában, ezért még keletebbre helyezik át érdekeltségeiket, vagy visszatérnek az anyaországba. A bér- és adóverseny helyett a nagy jövőjű innovatív ágazatok jelenthetnek kitörési pontot a térség számára - írja a Világgazdaság.A német kis- és közepes vállalkozások közül sok felszámolja cseh-, lengyel- vagy magyarországi leányvállalatát, mivel az elért nyereség elmaradt attól, amit reméltek. A nyolc új EU-országban 2000 óta gyorsabb ütemben nőttek a bérek, mint a termelékenység, a karlsruhei Fraunhofer-Institut für System- und Innovationsforschung felmérése szerint.A visszatelepülők az okok között az itteni bérek emelkedését, illetve az áttelepülés vártnál nagyobb költségeit említik, de egyes esetekben a helyi piacon való eligazodás is túlságosan kemény diónak bizonyult.Miközben a nyugat-európai kkv-k inkább hazatérnek a keleti szomszédoktól, a nagyobb játékosok jellemzően még keletebbre vándorolnak. Az utóbbi években jó néhány nyugati cég zárta be exportorientált leányvállalatát a visegrádi országokban, hogy helyettük Ukrajnába, Romániába vagy Kínába vigye a termelést.Tavaly rekordösszegű működő tőke áramlott térségünkbe, ám az idei évre már Magyar- és Csehország esetében is csökkenést vár a bécsi WIIW. Az Ernst & Young idei beruházói listája is megerősíti azt, hogy térségünk vonzereje csökenőben van. Magyar-, Cseh- és Lengyelország most első ízben nem került a tíz legvonzóbb európai beruházási célállam közé, ugyanakkor Bulgária és Románia pozíciója érezhetően javult. Az ottani bérköltségek egyelőre lényegesen alacsonyabbak annál, mint ami a visegrádi országokban jellemző, ráadásul a küszöbönálló EU-csatlakozás is e két államra irányítja a figyelmet.A bérköltség persze csak az egyik tényező a beruházói döntéseknél. A nagyvállalatok döntéseiben növekvő szerepet játszik a piacszerzés, a felvevőpiacokhoz való közelség és az adott állam kulturális közege; ez egyértelműen Kelet-Közép-Európa mellett szól a Távol-Kelettel szemben.Térségünk országainak tőkevonzó képessége szempontjából rövid távon a politikai stabilitás a legfontosabb kérdés - véli Rácz Margit, a Világgazdasági Kutatóintézet szakértője. Ha a politikai stabilitás adott, akkor kerül előtérbe a telephelyi költségek problémája, elsősorban az adók nagysága. Ezen a téren Magyarország meglehetősen rossz pozícióban van a térségbeli versenytársakhoz képest, hiszen az államháztartás állapota rövidebb távon biztosan nem teszi lehetővé az adóterhek mérséklését. Ami a versenyképesség hosszú távú megalapozását illeti, abban Rácz Margit szerint kulcsszerepe van az oktatás fejlesztésének. A szakképzésben és a felsőoktatásban egyaránt sok a teendő, mivel ma már sajnos nem igaz, hogy Magyarországon a beruházók az igényeknek megfelelő, bőséges szakemberkínálattal találkoznak.[origo]