A szakképzési rendszer kritikája: így növelik a munkanélküliek számát?

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) a saját szerepéről úgy vélekedik, hogy áttörést ért el a hazai szakmunkásképzési rendszer átalakításában. Parragh László, a kamara elnökének szavaiból kiderült "46 szakmából 28 fizikai szakma esetében lehetővé válik a 8 osztályra épülő 3 éves szakmunkásképzés bevezetése is", vagyis az általános iskolát követően mindössze három év áll a tanulók rendelkezésére, hogy a munkaerőpiacon stabil szakmai tudással vértezzék föl magukat. Az új tananyagban radikálisan csökkentették az általános készségfejlesztő és közismereti tárgyakat, a gyakorlatot viszont ötven százalékkal megnövelték.

Az iparkamara elnöke szerint a megnövekedett gyakorlati képzés biztosítani fogja azt is, hogy az esetleges lemorzsolódók úgy kerülnek ki a szakképzésből, hogy valamekkora szakmai ismeretük így is lesz. Parragh László azt ugyanakkor elismeri, hogy nem minden cég hozzáállása pozitív, egy részük ugyanis még több állami kedvezményt akar besöpörni, hogy megérje ezeket a tanulókat tovább foglalkoztatni. A 18 éves tankötelezettségi korhatár ezért volt rögtön a szakképzés útjában - írja a Népszabadság.

Köllő János közgazdász több tanulmányában elemezte a szakmunkások keresetei pályáját. Rámutatott: a szakiskolában megszerezhető készségek nem elégségesek a tartós munkaerő-piaci sikerekhez. A szakképző iskolákból kikerülő fiatalok és az érettségizettek közötti keretkülönbség óriási, ami azt jelzi, hogy a szakiskolában az alapvető készségekben, jártasságokban nem erősítik meg a diákokat, ráadásul a szakmai ismeretek hiánya is ebből adódik: a vállalatok magasabb bérekkel jutalmazzák az érettségizett szakmunkást, aki hosszabb távon bír sikeresen jelen lenne a munkaerőpiacon. A vállalatokat persze miért érdekelné, hogy X. Y. szakmunkás két év múlva képtelen megtanulni az új gép kezelését, ha úgyis kap a helyére államilag támogatott új tanoncot, akit majd ismét "használhat" két-három évig, a következő technológiaváltásig?Sió László, a Fidesz oktatási szakpolitikusa szerint "amikor a német duális modellről beszélünk, akkor látni kell, hogy az másfélszer annyi közismereti órára épül, mint ahogyan azt nálunk tervezik."

Népszabadság