A szociális tárgyú törvények módosításról tárgyal a Ház

A szegénység terjedésének és a jelenség mélyülésének megakadályozását szolgálja a szociális törvények módosítását célzó javaslatcsomag, amelyet kedden kezdett tárgyalni az Országgyűlés. Az előterjesztés egyebek mellett újraszabályozza a szociális segélyezés rendszerét.
A törvényjavaslat expozéjában Göncz Kinga esélyegyenlőségi miniszter arról beszélt: a módosítások érintik a szociális igazgatásról és ellátásról, a gyámügyi igazgatásról és a családok támogatásáról szóló törvényeket, és újraszabályozzák a szociális segélyek rendszerét. A módosítások nyomán 30 százalékkal emelkedik a legsúlyosabb rokkant családtagokat ápolók ápolási díja.
Preventív intézkedések a legrosszabb helyzetben élőkért
A törvénymódosítás célul tűzte ki, hogy javít a hetvenöt évesnél idősebb egyedülálló nyugdíjasok helyzetén, és az idősek járadékát felemeli a minimálnyugdíj 130 százalékára. Az előterjesztésben, mint elhangzott, arra törekszenek, hogy a jövőben minél kevesebb diszkriminatív intézkedésre kerüljön sor a szociális és a gyámügyi igazgatásban. A javaslat létrehozza a megyei szociális és gyámügyi hivatalokat.
Göncz Kinga elmondta, hogy az előterjesztés számos preventív intézkedést tartalmaz a legrosszabb helyzetben élők eladósodásának megakadályozására. Így a jövőben a halmozódó közületi adósságok esetében értesítik az adós lakhelye szerinti település jegyzőjét. Ezenkívül a jelenlegi 200 ezerről 400 ezer forintra emelik a lakhatást már veszélyeztető közüzemi díjhátralék határát. A hátralék törlesztésének idejét 24 hónapról 60 hónapra kívánják növelni.
Az előterjesztő szerint a módosítás nyomán erősödik a nappali szociális ellátások rendszere. A gyermekvédelmi törvény módosítása a gyermekek testi fenyítése elleni jogalkotást is magában foglalja. Göncz Kinga hangsúlyozta, hogy ezzel elsősorban üzenni szeretnének a társadalomnak.
Ellenzéki kritika, szabaddemokrata fenntartások
A szociális tárgyú törvények módosításáról benyújtott csomagot az ellenzéki frakciók nem támogatják, és az SZDSZ is fenntartásait fogalmazta meg. A szocialisták azzal érveltek, hogy az előterjesztés a szegénység elleni küzdelem rövid távú intézkedéseit tartalmazza.
A javaslat célja, hogy a szociális biztonság erősödjön, az esélyegyenlőség jobban kibontakozhasson - mondta Vidorné Szabó Györgyi (MSZP). Az MSZP-s képviselő kiemelte a fokozott ápolást igénylő fogyatékosok után járó ápolási díj 30 százalékos emelését és a 75. év feletti rászorulók járadékának szintén 30 százalékos növelését. Vidorné Szabó Györgyi fontosnak nevezte a gyermekek testi fenyítése tilalmának törvénybe foglalását.
Vidorné Szabó Györgyi a törvény hatályba léptetésének fokozatosságát a forrásütemezéssel, illetve azzal indokolta, hogy az önkormányzatoknak időt kell adni a felkészülésre. Az ellenzék ezzel szemben kampányfogásnak minősítette a módosítás hatályba lépését, hiszen a megemelt segélyeket csak 2006. január 1-jétől kívánja folyósítani a kabinet.
Harrach Péter (Fidesz) erről azt mondta, hogy valóban vissza kell szorítani a gyermekbántalmazást, a brutalitást, de nem szabad úgy beállítani a társadalmat, mint amelyik "üti-veri a gyerekeket". A képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy különbséget kell tenni a "brutalitás és a szülői tasli" között.

A törvénymódosítás jó irányba tett, de parányi lépésekből áll, amelyek hatását az érintettek alig fogják érzékelni - mondta Béki Gabriella (SZDSZ). Szükséges, de nem elégséges lépések ezek, mondta, hozzátéve: ezért felmerül a kérdés, érdemes-e egyáltalán a törvényeket módosítani.
Sisák Imre (MDF) arról beszélt, hogy az önkormányzatok a megfelelő állami támogatás hiányában nem lesznek képesek az előírt szolgáltatásokat biztosítani. A jövő évi költségvetés sem rendezi megnyugtatóan ezt a kérdést, hiszen a helyi önkormányzatok ilyen célra fordítható támogatása 1,8 százalékkal nő az ideihez képest, amely még a kormány által prognosztizált 4,5 százalékos inflációt sem éri el - mondta.
Lezsák Sándor független képviselő az MDF-ből kizárt honatyák nevében közölte, hogy nem fogják támogatni a Ház előtt fekvő törvényjavaslatot. A képviselő Sisák Imréhez hasonlóan az önkormányzati feladatellátáshoz szükséges források biztosítását hiányolta.

Változik a szabálysértési törvény
Ne csak sportrendezvényeken, hanem egyéb helyszíneken megvalósuló rendzavarás esetén is legyen indítható szabálysértési eljárás - ezt célozza Horváth Csaba (MSZP) törvénymódosító javaslata, amelynek általános vitáját kedden folytatta le a parlament. A jelenlegi szabályozás szerint a rendzavarás tényállása közterületen és nyilvános helyen kívül csak sportrendezvényeken valósulhat meg, ami Horváth Csaba szerint indokolatlanul szűkíti le a törvény rendzavarás tényállása megvalósulásának lehetséges helyszíneit. A törvénymódosítás azt célozza, hogy a középületek valamennyi helységében megvalósult szabálysértés után az eljárás lefolytatható legyen.
A Fidesz álláspontja szerint a javaslattevő szándéka valós probléma megoldására irányul, kielégítetlen társadalmi igényt fogalmaz meg, de elhibázott a jogtechnikai megoldás. A szabaddemokrata frakció elfogadta a javaslatban megfogalmazott felismerést, mondván, vannak olyan élethelyzetek, ahol a törvényi rendelkezés, az eljárás módja nem megfelelő. Az MDF képviselőcsoportja támogathatónak nevezte az előterjesztést, és kiemelte: egyszerűbb lenne, ha a javaslatban a garázdaság magánterületen kívüli elkövetését hangsúlyoznák.