A túlmunka veszélyei

Azok a dolgozók, akik naponta 12 óránál többet dolgoznak, veszélyesebben élnek, náluk ugyanis a sérülési és megbetegedési kockázat 23 százalékkal magasabb, mint az ennél kevesebbet dolgozók esetében. Erre az eredményre jutott egy amerikai kutatás, melyben 1987 és 2000 között több ezer munkavállaló összesen 110 ezer munkaperiódusát és egészségi állapotát vizsgálták A kutatók 5139 munkára visszavezethető megbetegedést, sérülést regisztráltak. Ezek között voltak izomsérülések, égési sérülések, stressz kiváltotta megbetegedések. Allard Dembe, a kutatás vezetője szerint a bajok oka sok esetben a stresszre vezethető vissza.

A szellemi túlterhelés jeleit nehezebb észlelni

A hazai túlmunka veszélyeiről Kiss István pszichológus, életvezetési tanácsadó elmondta, a fáradás és ebből eredeztethető túlterhelés, balesetveszély foglalkozási áganként eltérő időt jelöl ki a még teljesíthető "munkaidő" határaként.
Például légiirányítóknál fizikai dolgozóknál, ügyfélszolgálatosoknál akár óránként szükséges lehet szünetek közbeiktatása.

Intő jelek: több hibázás, apró megfázás

A pszichológus elmondta, fizikai munka során a szervezet előbb jelzi, hogy elérte teljesítőképessége határait, a szellemi túlterhelés jeleit nehezebb észlelni. A törvényes munkaidőkereten túl - EU irányelv a heti maximálisan 48 óra - vagy folyamatos munkarendben foglalkoztatottak esetében a munkahelyi túlterhelés hatására nagyon hamar tapasztalhatóak a fáradás, kiégés jelei.

"A teljesítmény romlása, a hibázások nagyobb aránya, első fázisban a banális, megfázásos tünetek miatti hiányzások egyre növekvő száma szembetűnő. A folyamatos túlterhelés a szív- és érrendszeri panaszok - magas vérnyomás -, emésztőszervi tünetek - túlzott gyomorsav termelés, a bélműködés rendjének felborulása -, mozgásszervi panaszok - gerinc és izomfájdalmak - formájában jelentkezik. Gyakori a fejfájás, az alvás szokásos rendjének felborulása - alvászavar, elalvási- átalvási problémák. Szorongásos tünetek, pánikrohamok jelentkezhetnek az érintetteknél", magyarázta Kiss István.

A kezdetben funkcionális panaszok az idő előrehaladtával orvosilag diagnosztizálható szervi elváltozásokat eredményeznek, amelyek korrekciója jelentős időt igényel.
A helyzetből kiutat a munkaterhelés csökkentése, a munkavégzés ésszerűsítése és az egészségmegőrzésre fordított idő növelése jelentheti - jegyezte meg Kiss István.

Segíthet a jóga, a kertészkedés a rekreáció

A pszichológus hozzátette, a folyamatos terhelésben élők számára - mint amilyenek a vezetők - fontos a szokásos munkától eltérő típusú tevékenység folytatása a szabadidőben, illetve különféle aktív rekreációs technikák elsajátítása: ilyen lehet a jóga, a relaxáció.

Túlnyomórészt szellemi tevékenységet végzők számára a sportolás jelenthet fontos védőfaktort, ahol a munkavégzés során felgyülemlett feszültséget levezethetik.

A segítő foglalkozást végzők vagy szolgáltatásban dolgozók számára a munkavégzés feszültségeinek csökkentésére szakmai szupervíziós csoportokon való részvétel is ajánlható. Itt megoszthatják tapasztalataikat, problémáikat, tanácsokat kérhetnek egymástól és a csoportokat vezető szakemberektől a munkaterhelés csökkentése érdekében.