A változó közszférára voksoltak

A hatékonyabb államapparátus létrehozása miatt a közszolgálatban dolgozókkal szemben nagyobb teljesítménykövetelményeket támasztanak, de közben rugalmasabbá is válnak alkalmazásuk szabályai. A törvény a jelenleginél nagyobb elismerést biztosít a színvonalas teljesítménynek, hiszen pénzjutalmat csak teljesítményértékelés után kaphatnak. Korszerűsítették a humánerőforrással való gazdálkodást, és ösztönzik a fiatal, felkészült szakembereket.

Ezután csak pályázattal

A változások főbb irányai között megtalálható a pályázati kötelezettség kiszélesítése, a versenyalapú kiválasztás bevezetése. A pályáztatás során „munkakörtérképet” kell létrehozni a munkakörre legmegfelelőbb jelölt kiválasztásához. Ez azt jelenti, hogy egy szükséges összefoglaló leírást kell készíteni, amelyben szerepelnek a munkakör adatai, az ellátandó feladatok, valamint azok a követelmények, amelyeket a munkavállalóval szemben támasztanak. A jövőben a követelményeket és a pályázó tényleges készségeit, képességeit személyes interjú, alkalmassági teszt vagy egy értékelő központ bevonásával mérhetik fel.

Változott az adatkezelés, adatvédelem, adatok tárolásának rendje, a pályáztatás módja és rendszere is, illetve egy közigazgatási szervnél a köztisztviselői kinevezés, vezetői megbízás, kinevezés ezentúl csak pályázat útján adható. Viszont azok esetében, akik már köztisztviselők, a pályáztatás több esetben is elmaradhat. A minisztériumnál, a Miniszterelnöki Hivatalnál és kormányhivatalnál a köztisztviselői kinevezés, vezetői megbízás csakis és kizárólag a szolgáltató központ által történő pályáztatás útján adható. Köztisztviselői kinevezést, vezetői megbízást pedig csak az kaphat, aki eredményes közigazgatási versenyvizsgát tett, amelynek feltétele a magyar állampolgárság, a büntetlen előélet, a cselekvőképesség és a legalább középiskolai végzettség.

Próbaidő és határozott idejű kinevezés

A korábbi, ajánlott hat hónapos próbaidő helyett most kötelezően legalább három, de legfeljebb hat hónapig terjedő próbaidőt kell kikötni. A közszféra felső vezetői személyi állománya stratégiai szerepkörének teljesítményelvű megerősítését célozza, hogy a szervezet vezetőjének csak határozott idejű kinevezés adható. A felmentési idő is változott. Korábban hat hónap volt, a jelenlegi törvény szerint viszont legalább két hónap, de a nyolc hónapot nem haladhatja meg.

Változott a főjegyzői cím adományozásának gyakorlata, és a vezetői megbízást betöltők végzettségi követelményei. A központi államigazgatási szervek, területi és helyi szerveik, továbbá a minisztérium főosztályának vezetésére adott kinevezés, megbízás ezután hat évre szól, de helyettesítés céljából rövidebb időtartamra is adható, ám meg is hosszabbítható. E törvény hatálybalépésétől számított 30. napon a kinevezések, megbízások határozott idejű vezetői kinevezéssé, megbízássá alakulnak át – persze lesznek kivételek.

El is veszhet a jogviszony

Ha a köztisztviselő nem tesz eleget az előírt továbbképzésnek, akkor elveszíti a közalkalmazotti jogviszonyát – szemben a korábbi gyakorlattal, amikor csak a vezetői pótlékát csökkentették a felére. Az már korábban is úgy volt, hogy a köztisztviselőnek vissza kellett fizetnie bizonyos esetekben a képzés díját, most belekerült a törvény szövegébe, hogy ha a munkáltató miatt nem tudta elvégezni a képzést, akkor a munkáltató köteles visszafizetni az összeget. Létszámcsökkentésről pedig a közigazgatási szervnél képviselettel rendelkező munkavállalói érdekképviseleti szervek véleményének kikérése után dönthet csak a munkaadó.

Az a köztisztviselő, akinek a közszolgálati jogviszonya e törvény hatálybalépése előtt keletkezett, és közigazgatási alapvizsgára kötelezett, de ezen kötelezettségének e törvény hatálybalépéséig nem tett eleget, 2008. december 31-ig alapvizsgát kell tennie. Ha ezt nem teszi meg, a közszolgálati jogviszonya megszűnik. Vannak persze itt is olyanok, akik ez alól mentesülnek.