Aláírták az Ágazati Párbeszéd Bizottságok működési rendjéről szóló megállapodást

A rendezvényen Burány Sándor azt hangsúlyozta, hogy a versenyképesség egyik eleme az országban a munkabéke. Ezt nem lehet elrendelni, csak elősegíteni. Lehetőséget kell biztosítani a párbeszédre, a kölcsönös kompromisszumok keresésére. Ezt tette a kormány, működési feltételeket biztosítva az ágazati párbeszéd bizottságoknak - tette hozzá Burány Sándor.

A szakminiszter szólt arról is, hogy Magyarországon sok munkahelyen - főként a kisebb cégeknél - nincsenek szakszervezetek. Az ágazati párbeszéd bizottságokban kötött megállapodások, kollektív szerződések ugyanakkor kiterjeszthetők, így ezeknek a munkavállalóknak is kellő garanciákat nyújtanak.

Kiss Péter kancelláriaminiszter pedig azt hangsúlyozta, hogy az ágazati érdekegyeztetés a társadalmi párbeszéd egyik legfontosabb színtere. Utalt arra, hogy az ágazati párbeszéd európai uniós szinten is fontos fórum. Kiss Péter úgy vélte, hogy az eredményes ágazati párbeszéd nem csupán a munkaügyi tárca, hanem az egész kormány érdeke is.

Az ágazati párbeszéd bizottságok nevében felszólaló szakszervezeti és munkaadói képviselők egyebek között arra hívták fel a figyelmet, hogy ma még a minisztériumokban nem ismerik e fórum szerepét, feladatait. Ezért konzultációs ajánlataikra sem találtak fogadókészséget az adott ágazatot felügyelő minisztériumoknál, intézményeknél. Ezért olyan kormányrendelet kiadását szorgalmazták, amely tisztázná, hogy miként viszonyuljon a közigazgatás az ápb-khez.

Az érdekképviseletek remélik, hogy az ápb-k révén ismét szerepet kap az ágazati iparpolitikák, jövőképek kidolgozása, megvitatása. Ez ugyanis hiányzik a jelenlegi gyakorlatból - hangoztatták a rendezvényen.