Állóháborúvá vált a SoKo-ügy
A diplomáciai jegyzékváltások és az immár egy éve tartó kormányközi egyeztetések ellenére a német hatóságok nem vonják vissza a SoKo-ügyekben magyar vállalkozók ellen korábban kiadott elfogatóparancsokat - értesült a Népszabadság.
A Müncheni Legfelsőbb Tartományi Bíróság nemrég megalapozatlanság címén visszautasította egy német ügyvéd által képviselt magyar cégvezető fellebbezését, amit egy ellene még 2004. január másodikán kibocsátott nemzetközi elfogatóparancs visszavonása érdekében nyújtott be. A vállalkozót egy SoKo-akciócsoport munkabér-visszatartással és sikkasztással gyanúsítja; ő az egyike az immár két és fél éve tartó németországi munkaügyi razziák közel félezer magyar kárvallottjának - számol be a Népszabadság.
Mint ismert 2004 áprilisában kutyás, gépfegyveres német kommandósok rohanták le 23, Németországban dolgozó magyar cég ottani telephelyét. Egyidejűleg német kérésre a Legfőbb Ügyészség házkutatást rendelt el az érintett cégek hazai székhelyein, telephelyein is. A németek részéről a legfőbb vádpont az volt, hogy a kiküldetésben foglalkoztatott munkásaik után az említett cégek nem fizettek társadalombiztosítási járulékot.
A magyar cégek itthon megfizették a törvényben előírt mértékű tb-járulékot, amit az E 101-es nyomtatvány igazolt. Ezt az okmányt azonban a német hatóságok nem fogadták el. Az Európai Bíróság 2006. január 26-án kihirdetett ítéletében úgy rendelkezett: az E 101-es nyomtatványt mindaddig érvényesnek kell tekinteniük és el kell fogadniuk a munkavállalókat fogadó országoknak, amíg az azt kibocsátó ország vissza nem vonja, vagy nem érvényteleníti. A Müncheni Legfelsőbb Tartományi Bíróság azonban úgy határozott, hogy a törvényszék ítélete csak a munkaügyi és a szociális bíróságokat érinti, de nem vonatkozik a büntetőbíróságokra, így a német ügyészségek és büntetőbíróságok továbbra is érvénytelennek tekinthetik a magyar munkavállalók érvényes E 101-es okmányait - írja a Népszabadság.
Kapcsolódó anyagok:
Mint ismert 2004 áprilisában kutyás, gépfegyveres német kommandósok rohanták le 23, Németországban dolgozó magyar cég ottani telephelyét. Egyidejűleg német kérésre a Legfőbb Ügyészség házkutatást rendelt el az érintett cégek hazai székhelyein, telephelyein is. A németek részéről a legfőbb vádpont az volt, hogy a kiküldetésben foglalkoztatott munkásaik után az említett cégek nem fizettek társadalombiztosítási járulékot.
A magyar cégek itthon megfizették a törvényben előírt mértékű tb-járulékot, amit az E 101-es nyomtatvány igazolt. Ezt az okmányt azonban a német hatóságok nem fogadták el. Az Európai Bíróság 2006. január 26-án kihirdetett ítéletében úgy rendelkezett: az E 101-es nyomtatványt mindaddig érvényesnek kell tekinteniük és el kell fogadniuk a munkavállalókat fogadó országoknak, amíg az azt kibocsátó ország vissza nem vonja, vagy nem érvényteleníti. A Müncheni Legfelsőbb Tartományi Bíróság azonban úgy határozott, hogy a törvényszék ítélete csak a munkaügyi és a szociális bíróságokat érinti, de nem vonatkozik a büntetőbíróságokra, így a német ügyészségek és büntetőbíróságok továbbra is érvénytelennek tekinthetik a magyar munkavállalók érvényes E 101-es okmányait - írja a Népszabadság.
Kapcsolódó anyagok:
Mit kezdenek a munkaerőhiánnyal a cégek? Még több erőforrást tesznek a toborzásba? Vagy jobban figyelnek meglévő munkavállalóikra?
Aki válaszol: Sipőcz Iván
Visszatérnek a Dolgozó anyák