Autóipar: a magyar munkaerő és a magyar beszállítók előnyei

Becsey Zsolt külgazdasági államtitkár a Magyar Hírlapnak elmondta, ha a Mercedes-, az Audi- vagy az Opel-beruházás a következő három-négy évben kinevelne vagy felhozna néhány középvállalatot, akkor perspektivikusan ez lenne a beruházások legnagyobb hozadéka a magyar gazdaságban. A szakpolitikus szerint azért éri meg mintegy 17 milliárd forintos állami támogatást nyújtani, mert a győri Audi és a szentgotthárdi Opel fejlesztésével több mint kétezer-ötszáz új munkahely jön létre, a cégek pedig magyar munkaerőre számítanak elsősorban. Ugyanakkor a hazai kis- és középvállalkozásokat is lehet integrálni, ráadásul a szakképzés is lendületet kaphat.

A politikus biztos benne, hogy bár a munka megkezdésekor a cégek saját munkaerőikre számítanak, a betanítási időszak eltelte után a magyarokat részesítik majd előnyben. Tény, hogy Szentgotthárd a kedvező földrajzi elhelyezkedése miatt elméletileg csábíthatja a közelben lévő más országok munkavállalóit, de éppen az Opellal folytatott tárgyalások során közölte a cégvezetés, hogy sem az osztrák, sem a szlovén, de még a szlovák munkaerőt sem tudják alkalmazni. Utóbbiak esetében természetesen kivételt képezhetnek a felvidéki magyarok. Az Opel menedzsmentje világossá tette: a szentgotthárdi gyár mindenképpen a magyar munkaerőre épül - és ez hosszú távon is így lesz. Olyannyira, hogy a magyarok a vezetőségben is fokozatosan átvették a helyet.

Megfelelnek-e a magyar vállalkozások a követelményeknek?

Becsey Zsolt a Magyar Hírlapnak adott interjújában elmondta, reményeik szerint a magyar vállalkozások felkészültek arra, hogy magas minőségi szinten szállítsanak az Audinak vagy az Opelnak. "A hazai kisvállalkozók részéről még érezhető egyfajta tartózkodás, sokan nem hisznek a versenyképességükben, ezen azonban a siker érdekében túl kell lépniük a hazai cégeknek."

Ennek ellenkezőjét állítja a Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány kutatása. Kevés kis- és középvállalkozás felel meg azoknak a követelményeknek, amelyek alapján egy-egy autóipari üzem beszállítója lehet - mondta el Palócz Éva, az alapítvány kuratóriumának elnöke az InfoRádiónak. "Az állam egyebek mellett a szakképzés fejlesztésével segítheti a cégek."

Palócz Éva hozzáfűzte, a teljesítőképesség óriási, ennek ellenére az látszik, hogy ennek a beszállítói körnek az aránya nagyon alacsony. És arra is csak ritkán van példa, hogy a beszállítói rangsor valamelyik alsó fokáról egy cég feljebb tudjon lépni. Azt mondják, ehhez hitelre volna szükség. A felmérésre megbízást adó Commerzbank elnök-vezérigazgatója elismerte: valóban csökkent a vállalati hitelállomány Magyarországon, ennek azonban szerinte nem az az oka, hogy a bankok nem akarják finanszírozni a cégeket. A közgazdász szerint a legnagyobb probléma, hogy a cégek nem igazán hajlandók befektetni innovációba, illetve kutatásfejlesztésbe.

Az állami elvárás, hogy a multiknak magyar beszállítóval kell dolgoznia önmagában még nem megoldás, hiszen sok cég nem alkalmas erre a feladatra. Ha nem talál a nagyvállalat olyan beszállítót, amely megfelel a követelményeknek, akkor az előírás csak papíron érvényesül - figyelmeztetett Palócz Éva.

Az egyik nagy gond a képzés kérdése - folytatta a szakértő. Miként az InfoRádió műsorában kifejtette: az ide települő nagyvállalatok, és a nekik beszállítói pozíciót elnyerni kívánó cégek sem találnak elég műszaki végzettségű munkaerőt. Ez jellemző a szakmunkás, illetve a mérnöki rétegre egyaránt.

A másik fontos csatorna az állami támogatás. Azoknak a vállalkozásoknak kell célzott támogatást adni, amelyek alkalmasak a beszállítói pozíciójuk erősítésére - ismertette Palócz Éva.

Magyar Hírlap/InfoRádió