Az APEH képzi a prostituáltakat
Kormányzati támogatással vállalkozói és könyvelési ismereteket tanulhatnak a hazai szexipari munkások. A programot az APEH is támogatja.
Mintegy 15 millió forintos támogatást adott a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a szexiparban dolgozók érdekvédelmi szervezetének. Földi Ágnes, a Magyarországi Prostituáltak Érdekvédelmi Egyesületének elnöke elmondta: hazánkban legalább 15 ezren élnek ebből, nem számítva az alkalmi munkásokat, a meleg prostituáltakat és a külföldre ingázókat. Programjuk 110 fős, de már több mint 500 jelentkezőt regisztráltak, akik vállalkozói ismereteik bővítését szeretnék.
A program célja, hogy a szexuális szolgáltatást munkaként fogadtassák el a társadalomban, vagyis hogy a prostituáltak vállalkozást indítsanak, fizessenek adót és társadalombiztosítási járulékot. Földi Ágnes szerint ez a program a feketegazdaságból, a számkivetettségből a társadalom felé tereli a szexmunkásokat.
Az elnök szerint a programhoz az ötletet az APEH Baranya megyei igazgatósága adta. 2005-ben ugyanis a hivatal 50 ezer forintra büntette az összes megtalált örömlányt, mondván hogy jövedelme után nem fizetett adót. A prostituáltak egyesülete ezután beperelte a hivatalt, a bíróság azonban azt mondta ki 6K20.483/200/9 számú határozatában, hogy a prostituáltak szolgáltatást végeznek, ehhez pedig vállalkozói igazolvány kiváltására kötelezettek. Az örömlányok azonban ehhez alig értenek, sokuknak nehézséget okoz a hivatali adminisztráció.
Erre jelenthet megoldást, hogy az APEH, valamint az egyesület által megbízott jogász és könyvelő országjáró turnéra indul, és Pécsett, Nyíregyházán, Kecskeméten kívül Budapesten 9 helyen előadást tartanak a szükséges ismeretekről.
A program még el sem indult, de máris 10 munkás kiváltotta a vállalkozói engedélyt, és állítólag nyugtát is adnak munkájuk végeztével. A lapunk által megkérdezett szexmunkás, az első ilyen jellegű vállalkozói igazolványt kiváltó Rebeka elmondta: neki nagy nyugalmat jelent, hogy ki tudja kerülni más emberek rosszindulatát a munkája után, nem kell szégyellnie azt, és nem kell a feljelentésektől tartania.
Bakonyi Ágnes, az APEH szóvivője szerint a szexiparban mintegy 180 milliárd fordul meg évente. Azért támogatják az egyesület felvilágosító munkáját, mert eddig ebből a forgalomból egyetlen fillér adót sem tudtak beszedni, a legálisan vállalkozó munkások azonban adót fizetnek, ez pedig egybeesik az állam gazdaságfehérítő programjával. Mint mondta, a KSH becslései szerint a magyar férfiak fejenként és évente 30 ezer forintot költenek ilyesmire, noha ebben nemcsak a szexmunkások, hanem a pornóipar árai is benne vannak.
Magas Árpád, az APEH főosztályvezetője elmondta: nem tudja elképzelni, hogy a szolgáltatás árát bármelyik vállalkozás költségként el tudja számolni, de a szexmunkások bizonyos költségeket leírhatnak. A szakember kijelentette: ebben a körben az adóellenőrök nem fognak próbavásárlást végezni, de forgalomszámlálásra és a könyvelés ellenőrzésére ők is számíthatnak.
Az egyesület által megbízott jogász, dr. Árva Tamás a vállalkozásokkal kapcsolatban elmondta: a New York-i Egyezmény tiltja az ilyen jellegű társas vállalkozásokat, de a szexmunkások regisztrációját is. Így a szexuális szolgáltatást nyújtók is csak a Szolgáltatások Jegyzéke szerinti SZJ-szám első hat jegyét használják, vagyis egy kalap alá esnek a bébiszitterekkel.
A program célja, hogy a szexuális szolgáltatást munkaként fogadtassák el a társadalomban, vagyis hogy a prostituáltak vállalkozást indítsanak, fizessenek adót és társadalombiztosítási járulékot. Földi Ágnes szerint ez a program a feketegazdaságból, a számkivetettségből a társadalom felé tereli a szexmunkásokat.
Az elnök szerint a programhoz az ötletet az APEH Baranya megyei igazgatósága adta. 2005-ben ugyanis a hivatal 50 ezer forintra büntette az összes megtalált örömlányt, mondván hogy jövedelme után nem fizetett adót. A prostituáltak egyesülete ezután beperelte a hivatalt, a bíróság azonban azt mondta ki 6K20.483/200/9 számú határozatában, hogy a prostituáltak szolgáltatást végeznek, ehhez pedig vállalkozói igazolvány kiváltására kötelezettek. Az örömlányok azonban ehhez alig értenek, sokuknak nehézséget okoz a hivatali adminisztráció.
Erre jelenthet megoldást, hogy az APEH, valamint az egyesület által megbízott jogász és könyvelő országjáró turnéra indul, és Pécsett, Nyíregyházán, Kecskeméten kívül Budapesten 9 helyen előadást tartanak a szükséges ismeretekről.
A program még el sem indult, de máris 10 munkás kiváltotta a vállalkozói engedélyt, és állítólag nyugtát is adnak munkájuk végeztével. A lapunk által megkérdezett szexmunkás, az első ilyen jellegű vállalkozói igazolványt kiváltó Rebeka elmondta: neki nagy nyugalmat jelent, hogy ki tudja kerülni más emberek rosszindulatát a munkája után, nem kell szégyellnie azt, és nem kell a feljelentésektől tartania.
Bakonyi Ágnes, az APEH szóvivője szerint a szexiparban mintegy 180 milliárd fordul meg évente. Azért támogatják az egyesület felvilágosító munkáját, mert eddig ebből a forgalomból egyetlen fillér adót sem tudtak beszedni, a legálisan vállalkozó munkások azonban adót fizetnek, ez pedig egybeesik az állam gazdaságfehérítő programjával. Mint mondta, a KSH becslései szerint a magyar férfiak fejenként és évente 30 ezer forintot költenek ilyesmire, noha ebben nemcsak a szexmunkások, hanem a pornóipar árai is benne vannak.
Magas Árpád, az APEH főosztályvezetője elmondta: nem tudja elképzelni, hogy a szolgáltatás árát bármelyik vállalkozás költségként el tudja számolni, de a szexmunkások bizonyos költségeket leírhatnak. A szakember kijelentette: ebben a körben az adóellenőrök nem fognak próbavásárlást végezni, de forgalomszámlálásra és a könyvelés ellenőrzésére ők is számíthatnak.
Az egyesület által megbízott jogász, dr. Árva Tamás a vállalkozásokkal kapcsolatban elmondta: a New York-i Egyezmény tiltja az ilyen jellegű társas vállalkozásokat, de a szexmunkások regisztrációját is. Így a szexuális szolgáltatást nyújtók is csak a Szolgáltatások Jegyzéke szerinti SZJ-szám első hat jegyét használják, vagyis egy kalap alá esnek a bébiszitterekkel.
- 2026.10.21Harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása Vendégmunkást vagy külföldi munkavállalót alkalmaz? Gyakorlati képzésünk bemutatja a harmadik országbeli állampolgárok jogszerű foglalkoztatásának szabályait. Szó lesz az engedélymentes foglalkoztatásról, a vendégmunkás-engedélyről és a Nemzeti Kártyáról, az ukrán állampolgárok foglalkoztatásának sajátosságairól, az összevont kérelmezési eljárásról, valamint a munkáltatói kötelezettségekről és felelősségről. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.10.22Munkaidő és munkabér A munkaidő-beosztástól a bér elszámolásáig: gyakorlati képzés a munkaidő és a munkabér szabályairól. Szó lesz a munkaidőkeretről, a rendkívüli munkaidőről, a pihenőidőről (a MÁV-START ítélet tükrében is), a távolléti díjról, a bérpótlékokról és a munkabérből történő levonásokról. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.16LEAN Vezetés - LEAN Coaching képzés A Lean Management bevezetés támogatása. Olyan Lean szemléletű vezetők képzése, akik képesek lesznek eredményesen irányítani, támogatni a Lean menedzsment bevezetését saját szervezetüknél, és a gyakorlatban is eredményesen alkalmazzák a Lean szemléletű változáskezelési, coaching, kommunikációs, motivációs eszközöket.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.17Munkajog képzés HR-eseknek Munkajog képzés HR-eseknek érthetően. 2 napos intenzív, átfogó kurzus a Munka törvénykönyvéről.
Részletek
Jegyek

Sikeresnek látszol, de mégsem érzed magad a helyeden? Vajon megszelídíthető a siker?