Az ebben a szegmensben dolgozók aránya még mindig az uniós átlag alatti Magyarországon

Bódis László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Kulturális és Innovációs Minisztérium Innovációs roadshow-jának első állomásán azt mondta, a termelékenység növekedése elsősorban az innováció révén érhető el. Azokban az országokban, ahol a vállalati szektorban erősebb az innovációs aktivitás, termelékenyebben működnek a cégek, és a társadalom jólléte is magasabb.

A helyettes államtitkár úgy fogalmazott, hogy

míg az elmúlt időszakban, különösen 2010-2015 között a foglalkoztatás dinamikus bővülése játszotta a gazdasági növekedésben a főszerepet, a jövőben a termelékenység javulása lesz a meghatározó.

Magyarországon csak minden harmadik vállalkozás foglalkozik innovációval, de az innovatív vállalatok adják a GDP kétharmadát, az export-árbevétel 70 százalékát, és foglalkoztatják a dolgozók 54 százalékát.

Az innovatív cégek 58 százalékkal hatékonyabban működnek az átlagnál, és ez nem csak a multinacionális vállalatoknak köszönhető, az eltérés a kkv-knál is megfigyelhető - ismertette a statisztikai adatokat a politikus, és hozzátette: e cégek bérfizetési képessége is 31 százalékkal magasabb.

Az elmúlt évtizedben folyamatosan bővült az innováció finanszírozása, nominálisan 2016-hoz képest csaknem két és félszeresére, a GDP 1,4 százalékára. Az állami ráfordítás 110 milliárdról 320 milliárd forintra emelkedett. 2010 és 2022 között megduplázódott a kutatás, fejlesztés és innováció terén dolgozók száma, ez a harmadik legmagasabb növekedési arány az EU-ban. Az ebben a szegmensben dolgozók egymillió lakosra jutó aránya azonban még mindig az uniós átlag alatti - mondta Bódis László.

Jelentős a lemaradás a vállalati folyamatok hatékonyságának javításában, az olyan újításokban, melyek nem közvetlenül új termék létrehozásához, hanem a gyártástechnológiához, a logisztikához, az üzleti modell fejlesztéséhez kapcsolódnak

- hangsúlyozta a helyettes államtitkár.

Bódis László úgy fogalmazott, az innováció ösztönzésének hosszútávon alapvetően piaci folyamatnak kell lennie. Az államnak a tudásátadásban, a tudáshasznosításhoz szükséges szervezeti keretek kialakításában, így az egyetemek, a kutatóintézetek és a vállalkozások közötti kapcsolat megteremtésében, a szabályozásban, az adórendszer meghatározásában, valamint a finanszírozási eszközök biztosításában kell aktív szerepet játszania.

Az állam támogatni kívánja a már jelenleg is exportképes magyar tulajdonú közepes és kisvállalkozásokat, erősíteni az új technológiai vállalkozásokat, valamint a kis- és mikro vállalkozások technológiaváltását

- tette hozzá.

Bódis László a pályázati lehetőségek közül kiemelte a fókuszterületi innovációs programot, amely vállalatok termékfejlesztését támogatja 300 és 800 millió forint közötti összeggel. Hasonlóképpen segítik a magyar tulajdonú nagyvállalatok és egyetemek kooperációját is.

Idén indult el az üzleti folyamatok megújítását segítő program 20 és 50 millió forint közötti támogatással. Az iparjog pályázat a szabadalmi bejelentés költségét téríti meg a vállalkozásoknak, és hamarosan meghirdetik az innovációs voucher programot, amely professzionális szolgáltatásokat biztosít a vállalkozásoknak - mondta a helyettes államtitkár.

A Nemzeti Innovációs Ügynökség szolgáltatásokkal segíti a vállalkozások külpiacra lépését, illetve a direkt uniós források elérését. Elindította az ingyenesen, online elérhető innovációs tréning programját, amelyet már ezer cég 1200 munkavállalója végzett el. A hazai és uniós forrásokat elnyerő cégeket pedig mentorprogrammal segítik.

MTI