Az EKB támogatja a PSZÁF integrálását az MNB-be
Az EKB 2013. június 7-én kapott felkérést a magyar Nemzetgazdasági Minisztériumtól arra, hogy alkosson véleményt a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényjavaslatról.
Az EKB indoklásában úgy fogalmaz: "a Magyarországéhoz hasonló, viszonylag kis pénzügyi piaccal rendelkező tagállamok esetében erős érvek szólnak a felügyeleti és makroprudenciális feladatoknak egyetlen hatóságnál történő koncentrálása mellett". Ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy az átalakítás következtében nem sérülhet az MNB meglévő feladatainak független végrehajtása.
Az EKB úgy véli: az MNB megbízása a felügyeleti feladatokkal összeegyeztethető a Központi Bankok Európai Rendszerével (KBER) kapcsolatos feladataival. Az EKB arra ösztönzi a magyar jogalkotót, hogy a tervezett bankunió vonatkozásában kísérje figyelemmel az unós jogalkotási fejleményeket.
A bank kormányzótanácsa által elfogadott 14 oldalas dokumentum különös észrevételei szerint a jegybanktörvényt gyakran megváltoztatták, a jelenlegit 2012 január elsejei hatályba lépése óta többször módosították, ami instabillá teszik az MNB működését. A központi banki függetlenség szempontjából a szilárd jogi keret alapvetően szükséges - olvasható a jelentésben.
Az EKB véleménye szerint a pénzügyi függetlenség és a monetáris finanszírozás tilalmának történő megfelelés vonatkozásában kérdéseket vet fel, hogy a módosítás értelmében a PSZÁF-nak a folyamatban lévő közigazgatási perekkel kapcsolatos jogai és kötelezettségei az MNB-re hárulnak. Az EKB rámutat: annak érdekében, hogy az MNB úgy láthassa el az új felügyeleti feladatait, hogy azok ne gyakoroljanak kedvezőtlen hatást a már létező feladatainak ellátására, megfelelő források szükségesek, biztosítani kell, hogy a PSZÁF kötelezettségei ne háruljanak az MNB-re. A monetáris finanszírozás tilalmára vonatkozó rendelkezéssel való összeegyeztethetőség megteremtése érdekében az MNB-t mentesíteni kell minden olyan pénzügyi kötelezettség alól, amelyek a PSZÁF korábbi tevékenységeiből vagy jogviszonyaiból erednek.
Rámutatnak: az MNB más, nemzetközi szervekkel való együttműködésére vonatkozó rendelkezések szerint a törvényjavaslat nem sorolja fel az EKB-t és a KBER-t azon szervezetek között, amelyekkel az MNB együttműködik. További módosítást tartanak szükségesnek azért is, hogy az tükrözze a KBER-rel és az EKB-val a statisztika terén való együttműködésre vonatkozó jogi kötelezettséget.
Az új Nemzeti Központi Bank (NKB) munkavállalóiról szóló észrevételek között az EKB kiemeli: a törvényjavaslat hatálybalépése napján a PSZÁF megszűnik, és a PSZÁF által létesített valamennyi munkajogviszony is megszűnik, azaz a PSZÁF egyetlen alkalmazottja sem válik automatikusan az MNB alkalmazottjává. Ugyanakkor a törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítvány arról rendelkezik, hogy 2013. október 1-én a PSZÁF valamennyi alkalmazottja az MNB alkalmazottjává válik. Az EKB szerint ez a rendelkezés sérti az MNB autonómiáját az alkalmazottai kiválasztásában.
Az EKB üdvözli, hogy a törvényjavaslat szerint az MNB-n belül létrehozni tervezett új szerv, a pénzügyi stabilitási tanács üléseinek külső résztvevői nem rendelkeznek szavazati, csak tárgyalási joggal. Helyeslik azt is, hogy a törvényjavaslat megbízza az MNB-t a rendszerszintű kockázatok feltárásához, kezeléséhez kapcsolódó feladatokkal, és támogatják a hatékony makroprudenciális politikai keretrendszerek tagállamokon belüli kialakítását az EKB irányelveivel összhangban. Felhívták a figyelmet arra: a rendszerszinten jelentős pénzügyi intézmények lehetséges csődjének elkerülése érdekében tervezett intézkedésekre vonatkozó EU-irányelv több vonatkozásban külön rendelkezéseket tartalmaz a tőkekövetelményekre. Javaslatuk szerint az egyértelműség fokozása és a jogbiztonság megteremtése érdekében összhangba kell hozni a magyar törvényjavaslatot az EU-irányelv rendelkezéseivel, hogy a két különböző típusú eszközt egyértelműen elkülönítsék.
Az EKB megjegyzi azt is, hogy a törvényjavaslat alapján az MNB új felügyeleti feladatai átvételére nem biztosít elégséges időt, a törvényjavaslat várható szeptember végi elfogadása, és a kitűzött október elsejei hatályba lépése között "rendelkezésre álló idő nem fogja lehetővé tenni az MNB számára, hogy 2013. október 1-től kezdve biztosítsa a teljes pénzügyi piac hatékony felügyeletének folytatólagosságát".
Az MNB új fogyasztóvédelmi feladatai az EKB értelmezése szerint a teljes pénzügyi piac felügyeletével kapcsolatos átfogó felelősségére tekintettel kerültek az MNB-hez. Kiemelik, hogy ez a feladat kiegészítheti az MNB felügyeleti hatásköreit, ezáltal hozzájárulhat a pénzügyi piac megbízhatóságához és a piacba vetett bizalom megőrzéséhez. "Ez a feladatelosztás fokozhatja a nemzeti szabályozói keretrendszer egyértelműségét és hatékonyságát, egyúttal biztosítva a megfelelő fogyasztóvédelmet és az egyenlő versenyfeltételeket" - írták a jelentésben.
A törvényjavaslatot június 7-én nyújtották be a parlamentnek, zárószavazásra vár.
Az EKB indoklásában úgy fogalmaz: "a Magyarországéhoz hasonló, viszonylag kis pénzügyi piaccal rendelkező tagállamok esetében erős érvek szólnak a felügyeleti és makroprudenciális feladatoknak egyetlen hatóságnál történő koncentrálása mellett". Ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy az átalakítás következtében nem sérülhet az MNB meglévő feladatainak független végrehajtása.
Az EKB úgy véli: az MNB megbízása a felügyeleti feladatokkal összeegyeztethető a Központi Bankok Európai Rendszerével (KBER) kapcsolatos feladataival. Az EKB arra ösztönzi a magyar jogalkotót, hogy a tervezett bankunió vonatkozásában kísérje figyelemmel az unós jogalkotási fejleményeket.
A bank kormányzótanácsa által elfogadott 14 oldalas dokumentum különös észrevételei szerint a jegybanktörvényt gyakran megváltoztatták, a jelenlegit 2012 január elsejei hatályba lépése óta többször módosították, ami instabillá teszik az MNB működését. A központi banki függetlenség szempontjából a szilárd jogi keret alapvetően szükséges - olvasható a jelentésben.
Az EKB véleménye szerint a pénzügyi függetlenség és a monetáris finanszírozás tilalmának történő megfelelés vonatkozásában kérdéseket vet fel, hogy a módosítás értelmében a PSZÁF-nak a folyamatban lévő közigazgatási perekkel kapcsolatos jogai és kötelezettségei az MNB-re hárulnak. Az EKB rámutat: annak érdekében, hogy az MNB úgy láthassa el az új felügyeleti feladatait, hogy azok ne gyakoroljanak kedvezőtlen hatást a már létező feladatainak ellátására, megfelelő források szükségesek, biztosítani kell, hogy a PSZÁF kötelezettségei ne háruljanak az MNB-re. A monetáris finanszírozás tilalmára vonatkozó rendelkezéssel való összeegyeztethetőség megteremtése érdekében az MNB-t mentesíteni kell minden olyan pénzügyi kötelezettség alól, amelyek a PSZÁF korábbi tevékenységeiből vagy jogviszonyaiból erednek.
Rámutatnak: az MNB más, nemzetközi szervekkel való együttműködésére vonatkozó rendelkezések szerint a törvényjavaslat nem sorolja fel az EKB-t és a KBER-t azon szervezetek között, amelyekkel az MNB együttműködik. További módosítást tartanak szükségesnek azért is, hogy az tükrözze a KBER-rel és az EKB-val a statisztika terén való együttműködésre vonatkozó jogi kötelezettséget.
Az új Nemzeti Központi Bank (NKB) munkavállalóiról szóló észrevételek között az EKB kiemeli: a törvényjavaslat hatálybalépése napján a PSZÁF megszűnik, és a PSZÁF által létesített valamennyi munkajogviszony is megszűnik, azaz a PSZÁF egyetlen alkalmazottja sem válik automatikusan az MNB alkalmazottjává. Ugyanakkor a törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítvány arról rendelkezik, hogy 2013. október 1-én a PSZÁF valamennyi alkalmazottja az MNB alkalmazottjává válik. Az EKB szerint ez a rendelkezés sérti az MNB autonómiáját az alkalmazottai kiválasztásában.
Az EKB üdvözli, hogy a törvényjavaslat szerint az MNB-n belül létrehozni tervezett új szerv, a pénzügyi stabilitási tanács üléseinek külső résztvevői nem rendelkeznek szavazati, csak tárgyalási joggal. Helyeslik azt is, hogy a törvényjavaslat megbízza az MNB-t a rendszerszintű kockázatok feltárásához, kezeléséhez kapcsolódó feladatokkal, és támogatják a hatékony makroprudenciális politikai keretrendszerek tagállamokon belüli kialakítását az EKB irányelveivel összhangban. Felhívták a figyelmet arra: a rendszerszinten jelentős pénzügyi intézmények lehetséges csődjének elkerülése érdekében tervezett intézkedésekre vonatkozó EU-irányelv több vonatkozásban külön rendelkezéseket tartalmaz a tőkekövetelményekre. Javaslatuk szerint az egyértelműség fokozása és a jogbiztonság megteremtése érdekében összhangba kell hozni a magyar törvényjavaslatot az EU-irányelv rendelkezéseivel, hogy a két különböző típusú eszközt egyértelműen elkülönítsék.
Az EKB megjegyzi azt is, hogy a törvényjavaslat alapján az MNB új felügyeleti feladatai átvételére nem biztosít elégséges időt, a törvényjavaslat várható szeptember végi elfogadása, és a kitűzött október elsejei hatályba lépése között "rendelkezésre álló idő nem fogja lehetővé tenni az MNB számára, hogy 2013. október 1-től kezdve biztosítsa a teljes pénzügyi piac hatékony felügyeletének folytatólagosságát".
Az MNB új fogyasztóvédelmi feladatai az EKB értelmezése szerint a teljes pénzügyi piac felügyeletével kapcsolatos átfogó felelősségére tekintettel kerültek az MNB-hez. Kiemelik, hogy ez a feladat kiegészítheti az MNB felügyeleti hatásköreit, ezáltal hozzájárulhat a pénzügyi piac megbízhatóságához és a piacba vetett bizalom megőrzéséhez. "Ez a feladatelosztás fokozhatja a nemzeti szabályozói keretrendszer egyértelműségét és hatékonyságát, egyúttal biztosítva a megfelelő fogyasztóvédelmet és az egyenlő versenyfeltételeket" - írták a jelentésben.
A törvényjavaslatot június 7-én nyújtották be a parlamentnek, zárószavazásra vár.
Egy-egy kérdést alapul véve vezet el a megoldásig
Aki válaszol: Sipőcz Iván
Így dolgozunk - ezeket a dokumentumfilmeket nézd meg a munka világáról