Az oktatás a kulcsa a magyar ipar versenyképességének

"K+F guruk" lehetnénk, ha …

Jelenleg hazánkban hiába vannak világszínvonalú fejlesztéseink, nemzetközi eredményeink, valamint földrajzi adottságaink, ennek ellenére a nemzetgazdaságunknak csak ideig-óráig hasznot jelentő összeszerelő ipar képes megélni

A tanulmány szerint sokkal jobbak is lehetnénk a kutatásfejlesztés területén, mint ahol jelenleg állunk. Mindezt felelős és világos politikával lehetne elérni, így olyan szegmensekben lehetnénk a k+f nagyágyúi, mint a jövő orvos diagnosztikáját is támogató mikro és nanoelektronika, a nagy hozzáadott értéket képviselő méréstechnológia, vagy éppen a környezetbarát energiatermelést jelentő fotovillamosság.

A mikro- és nanoelektronika, valamint a fotovillamosság hazai kutatás-fejlesztési stratégiájának és megvalósíthatósági tanulmányának készítéséért felelős IMNTP szerint ezek az ágazatok nemcsak a gazdasági válságoknak állnak ellen, de stabil fejlesztésük más piaci szereplőkhöz mérve versenyelőnyt is jelenthetne a globális piacon. Ezt a folyamatot hazánkban azonban olyan tényezők hátráltatják, mint az általánosan elfogadott állami stratégia és támogatási rendszer hiánya és a szakember-képzés nem megfelelő színvonala - fogalmaztak az IMNTP szakértői most kiadott, 2009-2020-ra szóló stratégiájukban.

"Az ipari termelés visszaesése hazánkban egy év alatt meghaladta a 22%-ot, ami csak részben írható a globális válság számlájára, jórészt a hazai iparszerkezeti válság eredménye is. A kilábalásban nagy szerepet játszhat a mikro- és nanoelektronikai, valamint a fotovillamos technológiák alkalmazása, de ennek csak nemzeti stratégiai prioritások kijelölése és tudatos állami támogatás esetén van esélye" – fogalmazott Dr. Bársony István, az IMNTP szakmai vezetője, majd hozzátette: az állami támogatás ebben az esetben egy többszörösen megtérülő kiadás, ami hosszútávon az ország gazdasága számára kitörési pontot is jelenthet.

Süllyedő színvonalú oktatás

Egyre súlyosbodó gondként jelentkezik a magyar ipar fellendítésében a természettudományos oktatás színvonala és a műszaki felsőoktatás helyzete, amely évek óta nem termel ki elegendő, nagy hozzáadott értéket teremtő helyi szakértelmet. Dr. Bársony István véleménye szerint ez a mikroelektronikai területen máris érezteti hatását. Ugyanis kvalifikált kutató-fejlesztő és tervező mérnökök híján nem fog hazánkba települni K+F vállalat, csak az összeszerelő ipar. Ez az érzékeny ipar pedig a legkisebb kedvezőtlen szabályozó-módosítás, gazdasági megingás esetén is új telephely után néz, ezért hosszú távon aligha jelenthet biztos hasznot a nemzetgazdaságnak.

"Ma már nem arról van szó, hogy ma vagy holnap nem lesz elég mérnök Magyarországon, hanem, hogy évtizedes távlatban nem lesznek elegen. Az azonnali oktatási reformok is jó esetben csak 10-15 év múlva éreztetik majd hatásukat" – tette hozzá a professzor.