Bérmegállapodás az Országos Érdekegyeztető Tanácsban
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatAz európai bérfelzárkóztatás folyamatának párosulni kell a munka hatékonyságának növekedésével - mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a megállapodás aláírásakor.
Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) helyet foglaló munkáltatói szervezetek nevében Károlyi Miklós, a munkavállalói szervezetek képviseletében Borsik János, valamint a Kormány megbízásából Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter megállapodást írtak alá a minimálbér és a garantált bérminimumok 2006-2008. évi megállapításáról, a következő évek bérpolitikai törekvéseiről és a 2006. évi keresetnövelési ajánlásról.
A másfél hónapig tartó tárgyalások eredményeként létrejött megállapodás aláírásán megjelent Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, aki megköszönte a szociális partnerek megegyezési szándékát, amely lehetővé tette a példaértékű megállapodás megszületését. Hangsúlyozta: a létrejött bérmegállapodás része az európai bérfelzárkózási folyamatnak. Magyarországon a jövedelmek növekedése az elmúlt négy évben meghaladta a fejlett országokban tapasztalható átlagos bérnövekedést. Fontosnak nevezte ugyanakkor, hogy a magyar gazdaság továbbra is rendelkezzen azzal a hatékonyság-növekedési többlettel, amely biztosítja egyes szektorok, ágazatok fejlődését és az ország tőkevonzó képességének megőrzését. Úgy ítélte meg, hogy ameddig a bérfelzárkóztatás folyamata és az egységnyi bérköltségre jutó teljesítmény növekedése egyaránt érvényesül, addig biztosított a gazdaság versenyképessége. Óvta a munkáltatókat és a munkavállalókat is az egyoldalúságtól, hogy csak a saját szempontjaikat hangsúlyozzák a bérekről és a teljesítményekről szóló vitákban.
A megállapodásról szólva a miniszterelnök úgy értékelte, hogy a létminimum fontos viszonyítási pont lett, több eleművé vált a minimálbér, az egyezség rugalmas, teret ad az ágazati megállapodásoknak. A több évre szóló bérmegállapodás és a már elfogadott öt éves adóprogram lehetővé teszi egy átfogó gazdasági-szociális megállapodás létrehozását, középtávon fennmarad a viszonylag magas reálbér-növekedés lehetősége.
Csizmár Gábor, a szaktárca vezetője jelentős értékűnek nevezte a megállapodást, köszönetet mondott a szociális partnereknek, hogy a tárgyalások megkezdésekor megértéssel fogadták a kormányzati javaslatokat és azokat közösen elfogadható egyezséggé formálták. Bejelentette, hogy az aláírt megállapodás lehetővé teszi a minimálbér szabályozásáról az Országgyűlésnek benyújtott javaslat módosítását, illetve visszavonását. Hiszen - állapította meg a miniszter - a felek közötti bizalom szempontjából a megállapodás értékesebb, mintha a minimálbért jogszabály írná elő, s a Kormány elfogadja a szociális partnerek megállapodását.
A szakszervezetek képviseletében Borsik János igen jelentős eredménynek nevezte a több elemes minimálbér elfogadását és úgy ítélte meg, a létrejött megállapodás bizonyítja, hogy az országos érdekegyeztetésnek nincs alternatívája.
Károlyi Miklós a munkáltatók képviseletében úgy vélte, nem lehet túlértékelni annak jelentőségét, hogy több évre szóló megállapodást kötöttek a szociális partnerek. Fontosnak mondta, hogy az úgynevezett veszélyeztetett szektorokban ágazati megállapodásokra kerülhet sor, ami elősegítheti a szociális béke megőrzését.
A másfél hónapig tartó tárgyalások eredményeként létrejött megállapodás aláírásán megjelent Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, aki megköszönte a szociális partnerek megegyezési szándékát, amely lehetővé tette a példaértékű megállapodás megszületését. Hangsúlyozta: a létrejött bérmegállapodás része az európai bérfelzárkózási folyamatnak. Magyarországon a jövedelmek növekedése az elmúlt négy évben meghaladta a fejlett országokban tapasztalható átlagos bérnövekedést. Fontosnak nevezte ugyanakkor, hogy a magyar gazdaság továbbra is rendelkezzen azzal a hatékonyság-növekedési többlettel, amely biztosítja egyes szektorok, ágazatok fejlődését és az ország tőkevonzó képességének megőrzését. Úgy ítélte meg, hogy ameddig a bérfelzárkóztatás folyamata és az egységnyi bérköltségre jutó teljesítmény növekedése egyaránt érvényesül, addig biztosított a gazdaság versenyképessége. Óvta a munkáltatókat és a munkavállalókat is az egyoldalúságtól, hogy csak a saját szempontjaikat hangsúlyozzák a bérekről és a teljesítményekről szóló vitákban.
A megállapodásról szólva a miniszterelnök úgy értékelte, hogy a létminimum fontos viszonyítási pont lett, több eleművé vált a minimálbér, az egyezség rugalmas, teret ad az ágazati megállapodásoknak. A több évre szóló bérmegállapodás és a már elfogadott öt éves adóprogram lehetővé teszi egy átfogó gazdasági-szociális megállapodás létrehozását, középtávon fennmarad a viszonylag magas reálbér-növekedés lehetősége.
Csizmár Gábor, a szaktárca vezetője jelentős értékűnek nevezte a megállapodást, köszönetet mondott a szociális partnereknek, hogy a tárgyalások megkezdésekor megértéssel fogadták a kormányzati javaslatokat és azokat közösen elfogadható egyezséggé formálták. Bejelentette, hogy az aláírt megállapodás lehetővé teszi a minimálbér szabályozásáról az Országgyűlésnek benyújtott javaslat módosítását, illetve visszavonását. Hiszen - állapította meg a miniszter - a felek közötti bizalom szempontjából a megállapodás értékesebb, mintha a minimálbért jogszabály írná elő, s a Kormány elfogadja a szociális partnerek megállapodását.
A szakszervezetek képviseletében Borsik János igen jelentős eredménynek nevezte a több elemes minimálbér elfogadását és úgy ítélte meg, a létrejött megállapodás bizonyítja, hogy az országos érdekegyeztetésnek nincs alternatívája.
Károlyi Miklós a munkáltatók képviseletében úgy vélte, nem lehet túlértékelni annak jelentőségét, hogy több évre szóló megállapodást kötöttek a szociális partnerek. Fontosnak mondta, hogy az úgynevezett veszélyeztetett szektorokban ágazati megállapodásokra kerülhet sor, ami elősegítheti a szociális béke megőrzését.
- 2026.09.09Fókuszban a ,,hard HR” – ingyenes, kétrészes webinár A HR döntések ma már nem választhatók el a jogi, adózási, pénzügyi és bérszámfejtési szempontoktól. A Niveus adózási, jogi és payroll szakértői ingyenes, kétrészes webinár keretében, a munkavállalói életciklus mentén mutatják be a legfontosabb „hard HR” összefüggéseket, tipikus hibákat és gyakorlati megoldásokat. A program a bértranszparencia irányelv gyakorlati hatásaira is kitér.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.17Vezetői képzés - Készségfejlesztés modul (A) Képzésünkkel a résztvevők vezetői tudásának és készségeinek fejlesztésére, valamint a szervezetekben használt irányítási, problémamegoldási, és hatékonyságnövelési témakörökre fókuszálunk.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Főszerepet kapott az AI-színésznő – új korszak kezdődik a kreatív szakmákban?