Blokáddal tiltakoztak a francia fuvarozók a munkajogi reform ellen

A határozatlan időre meghirdetett tiltakozás első napján délutánra minden útlezárást és blokádot feloldottak a tiltakozók, a megmozdulás sem a közlekedésben, sem az üzemanyag-ellátásban eddig nem okozott nagyobb gondokat. A tiltakozást a CGT és az FO szakszervezetek felhívására mintegy harminc fuvarozó kezdte a Belgiumba vezető északi autópályán, majd Arras, Rouen, Bordeaux és Marseille bevezető útszakaszain is voltak forgalomlassító kamionsorok.

A fuvarozók "valódi aggodalmaknak adnak hangot, garanciákat kell nekik adnunk" - ismerte el hétfőn Christophe Castaner kormányszóvivő, aki jelezte, hogy a CGT és az FO képviselőit "természetesen ismét fogadja" a kormány.

A munkáltatók és szakszervezetek képviselőit csütörtökre hívta ismét tárgyalóasztalhoz a kormány. Jérome Vérité, a CGT fuvarozói szekciójának vezetője elégedett volt a hétfői megmozdulással, miután több mint negyven blokádot alkottak a fuvarozók országszerte. Az olajfinomítókat azonban a másfél évvel ezelőtt, szintén a munkajogi reform ellen szervezett megmozdulással ellentétben nem tudták a fuvarozók elfoglalni az előzetesen kirendelt rendőri biztosítások miatt.

"A kormány a gumibotot választotta a párbeszéd helyett" - hangsúlyozta az RTL rádióban Jérome Vérité. Szerinte a rendőrségnek egyértelműen parancsba adták, hogy szüntesse meg a blokádokat, amire állítása szerint 2002 óta nem volt példa. A közlekedési minisztérium délután azt közölte, hogy a benzinkutak ellátása zavartalan, és "szinte minden üzemanyagraktárhoz hozzá lehet férni". A tárca megítélése szerint a helyzet az országban "normális". A Total olajipari vállalat azt közölte, hogy a benzinkutak két százalékánál jelentkeznek ellátási problémák.

A fuvarozók megmozdulása nem az első tiltakozás volt a munkajogi reform ellen, amelynek rendeleteit pénteken írta alá Emmanuel Macron államfő, és amelyek szombaton már életbe is léptek.

Csütörtökön másodszor szervezett mintegy kétszáz városban tiltakozó felvonulásokat a CGT szakszervezet, de azokon már csak feleannyian vettek részt, mint a szeptember 12-i megmozduláson. A belügyminisztérium adatai szerint 130 ezren tiltakoztak csütörtökön, a CGT nem közölt részvételi adatokat, de elismerte, hogy kisebb volt a tömeg.

Szombaton a politikai ellenzék, a radikális baloldali Lázadó Franciaország szervezett felvonulást Párizsban, megfogalmazásuk szerint a "szociális államcsíny" ellen, ezen a szervezők szerint 150 ezren, a rendőrség szerint 30 ezren vettek részt. A pártvezér Jean-Luc Mélenchon célja a reform visszavonatása, illetve annak felmutatása, hogy Emmanuel Macronnak ő a legfőbb politikai ellenfele. Valamennyi megmozduláson tízezrek vesznek részt, de a szervezetek és a pártok közti megosztottság miatt még nem sikerült egyszerre olyan jelentős tömeget utcára vinni, hogy az meghátrálásra késztesse a kormányt.

A nyugdíjasok szeptember 28-án vonulnak utcára a nyugdíjak után fizetendő járulékok emelésének terve ellen tiltakozva, október 10-én pedig a közszférában dolgozók terveznek sztrájkot.

Emmanuel Macron egyik legfőbb választási ígérete volt a magas, 10 százalék körüli munkanélküliség csökkentését célzó reform mielőbbi beindítása, amelyet a következő másfél évben további reformcsomagok követnek a francia társadalmi modell skandináv jellegű, a korábbiaknál rugalmasabb jellegű átalakítása végett. A következő lépésben a jövő év elején mintegy 15 milliárd eurós átképzési és újfajta segélyezési rendszert indít el a kormányzat a munkanélküliek támogatására, azt követően pedig a 36 fajta nyugdíjrendszer egységesítését tervezi.

A kormány június eleje óta egyeztetett a szakszervezetekkel és a munkáltatói szervezetekkel az öt rendeletről, amely a vállalatokon belüli egyeztetések egyszerűsítését és a munkavállalói képviselet szervezettségét illetően módosítja a mintegy 3 ezer oldalas francia munkatörvénykönyvet. A szakszervezetek elsősorban a végkielégítések maximalizálásával nem értenek egyet és azzal, hogy rövidülni fog a vitatott elbocsátások esetén a jogorvoslati idő.

MTI