Brutális a szakadék az átlagkeresetben az ország keleti és nyugati része közt

Minden eddiginél nagyobb, több mint 140 ezer forint a különbség a fővárosban és a legszegényebb megyében élők nettó átlagkeresete között - derül ki a Magyar Hang elemzéséből. A friss adatokból kiderül, hogy Kelet-Magyarországnak egyre jobban nő a leszakadása az átlagkereset tekintetében.

Az év első negyedévében egy fővárosi dolgozó átlagosan nettó 316 968 forintot vihetett haza, ezzel továbbra is Budapesten a legmagasabb az átlagkereset az országban. Ez 61 ezer forinttal több, mint az országos nettó átlagkereset, mely 255 506 forint. A második helyen Győr-Moson-Sopron áll a 269 754 forintos nettó fizetéssel. A többi megyében az országos átlag alatt keresnek a dolgozók. Komárom-Esztergom megye a harmadik helyen áll, ott 356 forinttal alacsonyabbak a fizetések, mint az országos átlag. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legrosszabb a helyzet, az országos átlagnál 79 ezer forinttal kevesebbet keresnek a dolgozók.

A legjobban kereső budapestiek és a legrosszabbul kereső szabolcsiak nettó átlagkeresete között 140 523 forint a különbség. A Győr-Moson-Sopron megyei és a szabolcsi átlagkereset között több mint 93 ezer forint volt az eltérés. A tavalyi év első három negyedéves kimutatásai alapján a szabolcsi és a fővárosi nettó átlagbér között 133 ezer forintos különbség volt, egy évvel korábban még csak 120 ezer, 2017-ben pedig még csak 111 ezer forint volt a differencia.

A 2020. márciusi adatok szerint arányaiban Nógrádban volt a legtöbb álláskereső, a munkaképes korúak 9,2 százaléka nem dolgozott, tavaly még csak 8,7% volt ez az arány. A második helyen Borsod-Abaúj-Zemplén megye áll, ahol tavaly óta maradt a 8,7 százalékos arány. Győr-Moson-Sopronban a legalacsonyabb az álláskeresők aránya, jelenleg 1,4 százalék, ami növekedést jelent a tavalyi 1,1 százalékhoz képest.

Magyar Hang
fotó: pixabay