Csak rendezett munkaügyi kapcsolatok után jár támogatás

Úgy tűnik, a tárca eltökélt a munkavállalók jogainak rendbetétele mellett. Szigorodtak és sűrűsödtek a munkaügyi ellenőrzések, nőtt a bírságok összege. A színlelet szerződések kérdése részben rendeződött, részben egy hónap múlva jár le a cégeket védő moratórium, melyek számláztatásba kényszerítettek munkaviszonyban dolgozókat, hogy elkerüljék a járulékfizetést. A kölcsönmunkára vonatkozó szabályok visszaélésre lehetőséget adó részeit a szakszervezetekkel egyetértésben módosították, a megváltozott munkaképességűkre vonatkozó jogszabályokat nemkülönben.

A mostani rendelet a rendezett munkaviszony követelményét támasztja először is a munkába járás támogatásához. Ilyen támogatás igényelhető például akkor, ha a munkavállalók napi két óránál többet utaznának tömegközlekedéssel otthonuk és munkahelyük között. Ebben az esetben a csoportos személyszállítás költségeihez járul hozzá az állam. Egy másik rendelet szerint a pályakezdőt foglalkoztató cégeknek jár támogatás (a pályakezdő béréhez), de mostantól itt is feltétel a rendezett munkaügyi kapcsolat. Végül a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató cégek támogatásához fűzte hozzá a kormány ezt a feltételt.

Jogerős ítélet kell

Rendezett munkaügyi kapcsolatnak az számít, ha a támogatás igénylésétől visszaszámolt két éven belül nem született jogerős munkaügyi hatósági határozat arról, hogy a cég megsértette a munkaviszony létesítésének szabályait, hogy megsértette a szakszervezet jogait, illetve - amennyiben ez rá nézve kötelező - nem hozta létre az európai üzemi tanácsot és nem tartotta tiszteletben annak jogait. A különös feltételek felsorolása ennél jóval hosszabb. Itt is két évre visszamenőleg kell óvakodni a speciális jogsértésektől. Ebbe a körbe tartozik - egyebek mellett - az egyenlő bánásmód, a munka- és pihenő idő betartása, a kollektív szerződés munkabérre vonatkozó részének betartása.

Hány cég érintett?

Májusban több szakszervezet is tiltakozott, hogy a cégek sorozatosan megsértik a munkavállalók jogait. Néhány szakszervezet a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium épülete elé szervezete demonstrációját, jelezve, kormányzati lépéséket várnak. Néhány héttel később sajtótájékoztatón Csizmár Gábor, a szakminiszter annak a véleményének adott hangot, hogy bár a demonstrációk a jogsértő cégeket vették célba, a tárca kötelességének érezte a jogsértések elleni fellépést. Ennek jegyében már május második hetében tárgyalóasztalhoz ültek az öt nagy országos szakszervezet képviselőivel, ahol a szakszervezetek ígéretet tettek javaslataik kidolgozására, míg a tárca a javaslatok kidolgozására, és előterjesztésére a Parlamentben.

A megbeszélés után Wittich Tamás, az Országos Érdekegyeztető Tanács képviseletében elmondta, hogy a legfrissebb munkaügyi ellenőrzések százból már kilencven esetben tapasztaltak jogsértést. Igaz, a jogtalanságok széles skálán mozognak, az indokolatlan felmondástól a szabadságtáblák helytelen vezetése egyaránt benne van a számban. A Liga Szakszervezetek becslése szerint a jogsértő cégek száma meghaladja a tízezret is, az állami támogatások megszigorítására vonatkozó jogszabály-módosítás tehát elvileg sok vállalatot érintene. De csak érintene, az új rendelet értelmében ugyanis csak az a cég számít jogsértőnek, melyet jogerős munkaügyi hatósági határozat marasztalt el. Ilyenből szintén a Liga adatai szerint, aki egyébként elég komolyan veszi az ilyesmit, tizenhat található.