Csökkentik az előrehozott öregségi nyugdíjat
Az előrehozott öregségi nyugdíjra a jövőben csak az irányadó nyugdíjkorhatárt két évvel megelőzően válhatnak jogosulttá az érintettek. A 2008 után megállapított, előrehozott járandóságok mértékét havi 0,3-0,4 százalékkal csökkentik
Ennek az ellátásnak az igénybevételi korhatára 2009-től a nők esetében 59, a férfiaknál továbbra is 60 év lesz, pedig a hatályos törvény szerint utóbbi is 59 évre csökkent volna. Ehhez zárkózik fel 2012-től a nők korhatára is, írja a Napi Gazdaság.
Az előrehozott öregségi nyugdíj korhatára a jövőben automatikusan igazodik az irányadó korhatár változásához. A 2008 után meggállapított, előrehozott járandóságok mértékét havi 0,3-0,4 százalékkal csökkentik, így is ösztönözve a minél későbbi nyugdíjba vonulást. Megmarad ezért a 62 év felett járó havi 0,5 százalékos "nyugdíjpótlék", azaz ennyivel honorálja az állam a munkaerőpiacon maradást.
2007-től korkedvezményes nyugdíjra új jogosultságot alapesetben nem lehet szerezni, de továbbra is elismerne a rendszer bizonyos, jogosultságot biztosító, munkában eltöltött időt (8-10 év), sőt, 2006 végéig a 2 évnyi munkaidő is ér majd 0,5 év korkedvezményt. A kormány elé kerülő javaslat akkor biztosítana lehetőséget korkedvezmény érvényesítésére, ha azt a jogosult munkaadója a nyugdíjbiztosítótól megvásárolja.
Változna a rokkantnyugdíj-rendszer is: a munkaképességüket részben elvesztett, II. és III. csoportba tartozók a jövőben nem rokkantnyugdíjban, hanem járadék jellegű ellátásban részesülnének, ami munkavállalás esetén a megszerzett jövedelmet egészítené ki, de csak egy meghatározott jövedelmi szint alatt. Ennek is feltétele a rehabilitációs szervekkel történő aktív együttműködés. Mindez együtt járna a foglalkoztatói befizetések, vagyis a rehabilitációs hozzájárulás kismértékű emelkedésével.
A jövő évtől jogszabályban rögzítenék, hogy korhatár alatti nyugellátás nem állapítható meg jövedelemszerző tevékenység esetén, illetve a korhatár alatti nyugellátások folyósítását kereső tevékenység esetén szüneteltetni kell. 2007-től a nyugdíj melletti foglalkoztatáskor is meg kell fizetni a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot, amit a nyugellátás összegében is érvényesíteni kell.
A nyugdíj megállapításakor valamennyi korábbi jövedelmet a nyugdíjazást megelőző év szintjén számítják be, így az ellátás színvonala a megelőző év nettó átlagkeresetének szintjétől függően emelkedne. A nettó összegű nyugellátást nettó alapon, tehát a kötelező egyéni járulék beszámítása nélkül határoznák meg.
[origo]
Az előrehozott öregségi nyugdíj korhatára a jövőben automatikusan igazodik az irányadó korhatár változásához. A 2008 után meggállapított, előrehozott járandóságok mértékét havi 0,3-0,4 százalékkal csökkentik, így is ösztönözve a minél későbbi nyugdíjba vonulást. Megmarad ezért a 62 év felett járó havi 0,5 százalékos "nyugdíjpótlék", azaz ennyivel honorálja az állam a munkaerőpiacon maradást.
2007-től korkedvezményes nyugdíjra új jogosultságot alapesetben nem lehet szerezni, de továbbra is elismerne a rendszer bizonyos, jogosultságot biztosító, munkában eltöltött időt (8-10 év), sőt, 2006 végéig a 2 évnyi munkaidő is ér majd 0,5 év korkedvezményt. A kormány elé kerülő javaslat akkor biztosítana lehetőséget korkedvezmény érvényesítésére, ha azt a jogosult munkaadója a nyugdíjbiztosítótól megvásárolja.
Változna a rokkantnyugdíj-rendszer is: a munkaképességüket részben elvesztett, II. és III. csoportba tartozók a jövőben nem rokkantnyugdíjban, hanem járadék jellegű ellátásban részesülnének, ami munkavállalás esetén a megszerzett jövedelmet egészítené ki, de csak egy meghatározott jövedelmi szint alatt. Ennek is feltétele a rehabilitációs szervekkel történő aktív együttműködés. Mindez együtt járna a foglalkoztatói befizetések, vagyis a rehabilitációs hozzájárulás kismértékű emelkedésével.
A jövő évtől jogszabályban rögzítenék, hogy korhatár alatti nyugellátás nem állapítható meg jövedelemszerző tevékenység esetén, illetve a korhatár alatti nyugellátások folyósítását kereső tevékenység esetén szüneteltetni kell. 2007-től a nyugdíj melletti foglalkoztatáskor is meg kell fizetni a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot, amit a nyugellátás összegében is érvényesíteni kell.
A nyugdíj megállapításakor valamennyi korábbi jövedelmet a nyugdíjazást megelőző év szintjén számítják be, így az ellátás színvonala a megelőző év nettó átlagkeresetének szintjétől függően emelkedne. A nettó összegű nyugellátást nettó alapon, tehát a kötelező egyéni járulék beszámítása nélkül határoznák meg.
[origo]
- 2026.10.21Harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása Vendégmunkást vagy külföldi munkavállalót alkalmaz? Gyakorlati képzésünk bemutatja a harmadik országbeli állampolgárok jogszerű foglalkoztatásának szabályait. Szó lesz az engedélymentes foglalkoztatásról, a vendégmunkás-engedélyről és a Nemzeti Kártyáról, az ukrán állampolgárok foglalkoztatásának sajátosságairól, az összevont kérelmezési eljárásról, valamint a munkáltatói kötelezettségekről és felelősségről. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.10.22Munkaidő és munkabér A munkaidő-beosztástól a bér elszámolásáig: gyakorlati képzés a munkaidő és a munkabér szabályairól. Szó lesz a munkaidőkeretről, a rendkívüli munkaidőről, a pihenőidőről (a MÁV-START ítélet tükrében is), a távolléti díjról, a bérpótlékokról és a munkabérből történő levonásokról. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.16LEAN Vezetés - LEAN Coaching képzés A Lean Management bevezetés támogatása. Olyan Lean szemléletű vezetők képzése, akik képesek lesznek eredményesen irányítani, támogatni a Lean menedzsment bevezetését saját szervezetüknél, és a gyakorlatban is eredményesen alkalmazzák a Lean szemléletű változáskezelési, coaching, kommunikációs, motivációs eszközöket.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.17Munkajog képzés HR-eseknek Munkajog képzés HR-eseknek érthetően. 2 napos intenzív, átfogó kurzus a Munka törvénykönyvéről.
Részletek
Jegyek

Sikeresnek látszol, de mégsem érzed magad a helyeden? Vajon megszelídíthető a siker?